|
 2014.05.23.
Garantált a magyar termőföld védelme
Négy elemből álló
garancia-, és kritériumrendszert építettünk bele a földforgalmi
törvénybe
Lapunkban többször
beszámoltunk a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról
szóló törvény előkészületeiről, a földbérlésekről.
Viszont Brüsszelben felvetődött, hogy a helyi földbizottságok
megválasztása legitimációs gondokat okozhat, ha azokat a helyi
földművesek – a helyben földhasználati joggal rendelkező
gazdák – képviselői saját maguk közül választják. Dr.
Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)
jogi, igazgatási és agrárszakképzési ügyekért felelős
helyettes államtitkára
elmondta: a földforgalmi jogszabály minimális módosítását
tervezik, mely szerint a helyi földbizottságokat a helyi képviselőtestület
választaná meg a helyi gazdák közül. Így a legitimáció egyértelműen
biztosított lenne.
A szabad pálinkafőzés, a magyar akácfa-ügy után
most a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló
törvényt nehezményezik az EU bürokratái. Mi állhat az ügy hátterében?
–A háttérben az áll, hogy az EU egyes tagállamai
nehezményezik azt a célunkat, hogy a magyar termőföldet a
magyar gazdáknak adjuk. Egyértelmű, hogy ez a döntésünk sok
EU-s ország számára fájdalmas, főleg azért, mert Magyarország
területének közel fele nagyon jó minőségű szántó művelési
ágban nyilvántartott termőföld. Ennek nagysága közel 5 millió
hektár. A tőlünk nyugatabbra fekvő államokban nagyon rögzítettek
a termőföld és birtokviszonyok. Így aki ott nem jutott termőföldhöz,
értelemszerűen az EU keleti országaiban szeretné ezen célját
elérni. Mégpedig úgy, hogy kihasználják a szegényebb országokat,
és a tényleges árnál jóval kevesebbet fizetnének a termőföldért.
Mi pedig ezt nem engedjük. Azt viszont ki kell hangsúlyozni,
hogy a magyar termőföld védelmét májustól, függetlenül attól,
hogy nem alakulnak meg a helyi földbizottságok, garantáljuk.
Hiszen olyan garancia-, és kritériumrendszert építettünk bele
a földforgalmi törvénybe, amelynek négy eleme van, s a
negyedik a helyi földbizottság. Tehát a jövőben is csak magánszemély
vásárolhat termőföldet. A második garanciaelem, hogy csak földműves
magánszemélyek vásárolhatnak termőföldet. Természetesen a törvényben
meghatároztuk azt is, hogy ki tekinthető földművesnek. Fontos
szempont, hogy Magyarországon kell nyilvántartásba vetetnie magát
annak, aki ilyen státuszt szeretne szerezni. Egyértelmű, hogy
erre egy magyar gazdának sokkal nagyobb az esélye, mint egy külföldinek.
A harmadik elem: a hatósági jóváhagyás. Ami azt jelenti, hogy
minden egyes termőföld tulajdonjog változás esetében a szerződést
a hatóságnál engedélyeztetni kell. A negyedik elem : a helyi földbizottságok
minden tulajdonjog szerzés esetében vétójoggal rendelkeznek.
Amennyiben nem adnak ki támogató nyilatkozatot, úgy az illető
nem juthat termőföldhöz. Többek közt az nem tetszik a brüsszeli
bürokratáknak, hogy a helyi földbizottságokat a helyi gazdák
saját maguk közül választják meg. Szerintük ez illegitim
megoldás. Ezért döntött úgy a kormány, hogy nem jelenteti
meg a helyi földbizottságok megalakulására vonatkozó kormányrendelet,
hanem módosítjuk majd az országgyűlésben a földforgalmi törvényt,
úgy, hogy ugyanúgy a helyi gazdák közül választják meg a földbizottságot,
de a választó szerv a helyi képviselőtestület lesz. S ennek a
testületnek a legitimitását senki sem vonhatja kétségbe,
hiszen a helyi lakosok által választott grémiumról van szó.
Nem demokratikusabb az, mikor a helyi földbizottságok
tagjait a hely gazdák választják annál, mikor egy olyan testületé
a döntés joga, melyben pártszínekben politizálók is ülnek?
–Azt ki kell hangsúlyozni, hogy a 3200 települési önkormányzat
képviselőtestületeinek döntő többségében ismeretlen
fogalom a pártpolitika. Hiszen a legtöbb esetben a képviselők
és a polgármesterek is független jelöltként szereznek mandátumot.
Tehát nem kell attól tartanunk, hogy a földbizottsági tagok
megválasztása túlpolitizált lesz. A korábbi elképzelések
szerint a földbizottságok úgy jönnének létre, hogy a helyi
gazda jelentkezik a jegyzőnél, hogy szeretne választani, és választhatóvá
válni. Brüsszelben talán úgy gondolkodnak, ha valamely érdekcsoport
megszervezi azt, hogy a kötelékükben lévő gazdák
jelentkezzenek be a testületekbe, az érdeksérelemhez vezethet.
Egyébként mi nem kértük ki Brüsszel véleményét abban a
tekintetben, hogy a módosításra vonatkozó tervünk megfelel-e
számukra, hanem mi dolgoztuk ki ezt a javaslatot.
Mi történik addig, míg nem állnak föl a helyi földbizottságok?
– Amíg a helyi földbizottságok nem működnek, addig a
helyi földbizottságok helyett az adott ügyben eljáró hatóság
megkeresi a területileg illetékes Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara (NAK) elnökségét. Erről a törvény rendelkezik. Ez a
testület hoz döntést az adott ügyben. De ez a köztes állapot
vélhetően csak a módosítási javaslat elfogadásáig, reményeink
szerint nyár végéig, áll fenn. Ezt követően pedig minden
magyar településen megalakulhatnak a helyi földbizottságok.
Egyébként, ahol majdan nem alakul meg, vagy működésképtelenné
válik a helyi földbizottság, ott a NAK megyei szerve hozza meg
helyettük a döntésüket.
Május 25-én EP-választásokat tartanak hazánkban. Nem
félő, hogy a brüsszeli kötekedések, gondolhatunk az akácra,
a pálinkafőzésre, éppen az euorószeptikusok malmára hajtják
a vizet?
– Nehéz megjósolni azt, hogy ezek hírek mennyiben
befolyásolják a választások kimenetelét. Azt gondolom, aki
felelősen tekint hazánk EU-s tagságára, és a gazdák biztosan
ebbe a körbe tartoznak, arra is figyelnek, hogy milyen területi,
és egyéb alapú támogatások érkeznek be hazánkba. S ezen támogatások
nélkül hátrányba kerülnének a magyar gazdák. Az akác
vonatkozásában pedig meg kell említeni, hogy mi prevenciós módszerrel
éltünk, hiszen az úgynevezett invazív – nem őshonos –
fajokkal kapcsolatban jelenik meg egy európai bizottsági döntés,
ami egyetlen egy konkrét fát sem nevez meg. Tehát keretjogszabályról
van szó. Mi pedig azt mondjuk, hogy elfogadjuk a döntést, de
csak úgy, ha a magyar akác biztonsága szavatolt.
Medveczky Attila
|
