vissza a főoldalra

 2014.03.07. 

Közös összefogással sok fejlesztést értünk el az utóbbi években

A pacsai Zalai Baromfidolgozó a mi munkánk eredményeképpen nyitotta ki újra kapuit

Vígh László országgyűlési képviselő a zalaegerszegi központú, Zala megyei 1. számú választókerületben indul az áprilisi országgyűlési választásokon a FIDESZ-KDNP jelöltjeként. Képviselő úr 2010-ben a megye 5-ös számú választókerületében szerzett mandátumot. Képviselő úr elmondta: baloldal azt akarja elhitetni a választókerület lakosságával, hogy a fideszes városvezetés alatt Zalaegerszegen csak leépülés történt. S nekünk ezt minden fórumon cáfolni kell, s felmutatni az eredményeket.

 Az április 6-ai országgyűlési választásra a Fidesz a KDNP-vel együtt javasolta a Zala megye 1-es számú választókerületének képviselőjelöltjévé. Hogyan esett Önre a választás?

 –Tudvalévő, hogy az Országgyűlés átalakította és leegyszerűsítette a választási rendszert, így 386 helyett csak 199 képviselő lesz a következő parlamentben. Ezáltal olcsóbb és hatékonyabb lesz a működés. Az átalakítás következtében Zala megyének a jövőben tíz helyett csak három országgyűlési képviselője lesz. A törvény az eddigi kisebb öt helyett három nagy választókerületet alakított ki a megyében. Ezek közül az 1-es számú választókerület 76 településből áll, három várossal: Zalaegerszeg, Lenti és Zalalövő. Szerintem azért esett rám a miniszterelnök úrnak és a Fidesz vezetésének a választása, mert elég jól dolgoztunk munkatársaimmal együtt az elmúlt nyolc évben. Nagy megtiszteltetést jelent, hogy képviselőjelöltnek indítottak el, és mindent megteszünk a siker érdekében. A kampány már zajlik, hiszen február 17-án elkezdődött az aláírások gyűjtése.

 Már február 17-én, hétfőn a zalai megyeszékhelyen 1784 támogató aláírást gyűjtöttek össze, és ezeket február 18-án délelőtt adták le a választási irodán. Számított arra, hogy egy nap alatt a szükséges aláírásoknak több mint háromszorosát sikerült összegyűjteniük?

 –Sőt! Február 17-én délelőtt felvettük az aláíróíveket, azokat néhány támogatóm között kiosztottuk – tehát nem az összes, több mint 700 segítőnek – ,s egy délután gyűjtöttünk össze ennyi aláírást. Másnap délelőtt – elsőként a megyében – a választási irodán leadtuk az íveket. Számítani lehetett arra, hogy ilyen sikeres lesz az aláírásgyűjtés, mert Zala megyében, s így az 1. számú választókerületben is főleg keresztény, konzervatív értékrendet valló lakosok élnek. Nem először dolgozom együtt segítőimmel; 1994 óta elég sok kampányt vezettünk le, s ezért is bíztunk ebben a jó eredményben.

 Eddig az 5-ös számú választókerületnek volt a képviselője. Könnyen sikerült megismerkednie a zalaegerszegi polgárok elvárásaival?

 –Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a korábbi választókerületem körbe ölelte Zalaegerszeg városát. Így együtt dolgoztunk a megyeszékhellyel. Zalaegerszegi kapcsolataim nem új keletűek, hiszen ebben a városban jártam középiskolába, több barátra tettem szert. Majd két ciklusban is dolgoztam a megyei közgyűlésben. Egyszer külsős tagként, másodszor pedig a kulturális bizottság elnökeként. Így nagyon jól megismertem a színház, a levéltár és a könyvár infrastruktúráját. Tehát nem ismeretlen számomra a város működése és gazdasága. Az elmúlt időszakban nagyon sokszor együtt lobbiztunk polgármester úrral közösen, hogy minél több vállalkozás telepedjen le Zalaegerszegre, és az önkormányzat kapjon állami támogatást.

 Már nyolc éve képviselheti a zalai embereket az Országgyűlésben. Milyen kiemelkedő fejlesztéseket értek el az utóbbi években eddig a Zalaeszentgrót-központú, hajdani 5-ös számú választókerületben?

 –Nagyon fontosnak tartottuk az úthálózat fejlesztését, a munkahelyek teremtését. A pacsai Zalai Baromfidolgozó a mi munkánk eredményeképpen nyitotta ki újra kapuit. Az üzemben körülbelül 170 embernek adtunk munkát ,és ezer fős beszállítói hálózatról beszélhetünk. Nagyon sok utat, középületet, sportlétesítményt újítottunk, építettünk föl; több tízmilliárd forintos forrást sikerült behoznunk a választókerületbe. Mivel aprófalvas településszerkezetű megyéről és választókerületről van szó, ezért nem is tudnám felsorolni azt, milyen sok település kapott fejlesztésekre forrásokat. Tehát közös összefogással sok fejlesztést értünk el az utóbbi években.

 Az aprófalvak iskoláit, óvodáit, postáit sikerült megmenteni a bezárástól?

 –A 2002 és 2010 közti kormányzati ciklusban számos iskolát és postahivatalt zártak be főleg a kisebb településeken. 2010-től viszont a kormány intézkedéseinek köszönhetően meg tudtuk tartani az intézményrendszert, így nem kellett tömegével iskolákat, óvodákat, művelődési házakat és postahivatalokat bezárni. Mint képviselő, s mint a Parlament Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának tagja, óriási eredménynek tartom, hogy az elmúlt 20 évben felhalmozódott adósságot minden település számára rendezni tudtuk. A Gyurcsány-Bajnai kabinet felnyitotta a hitelfelvétel zsilipét Magyarországon, eladósítva ezzel a kölcsönfelvételre kényszerült családokat és településeket. Ennek vetett véget a nemzeti ügyek kormánya, amely az önkormányzatok teljes adósságállományát átvállalta. A legújabb nagy eredményünknek azt tartom, amiért miniszterelnök úrnál lobbiztam, hogy sikerült a megyeszékhelyre hozni ebben az esztendőben 1,3 milliárd szabadon felhasználható forrást. Minderre azért volt szükség, mert bár a város sosem működött hiánnyal, az elmúlt két esztendőben néhány multi cég csökkentette munkavállalóinak számát. Most ennek a forrásnak köszönhetően nem csak idén, hanem jövőre is rentábilisan képes működni Zalaegerszeg Megyei Jogú Városa.

Mennyivel nőtt meg a munkanélküliség a multik „áldásos tevékenysége” következtében?

 –Zalaegerszegen a multiknál folyó leépítések miatt körülbelül 2,5 %-kal nőtt a munkanélküliségi ráta, így eléri a 7%-ot. A megyében pedig eddig 9-10 %-os volt a munkanélküliség, s most 12%-ra nőtt meg. A megye nehéz helyzetben van, mert a nagyon fejlett régióba került bele. Győr-Moson-Sopron és Vas megyére igaz, hogy nagyon fejlett, de Zalára már nem. Ezért megyénkben nagyon fontos lenne a további munkahelyteremtés, s ennek elősegítésére kértem Orbán Viktor miniszterelnök urat novemberi személyes beszélgetésünk alkalmával. Arra kértem, hogy olyan foglalkoztatót segítsen lehozni a megyeszékhelyre, amely által jelentősen növekedhet a munkahelyek száma.

 Február elején gazdaságfejlesztési konferenciát tartottak a megyeházán. Milyen fő témákat emelne ki?

 –Természetesen ezen a fórumon is szóba került a munkahelyteremtés. Az látható, hogy a kis-és közepes vállalkozások jelentik gazdasági fejlődésünk legfontosabb szegmensét. A kormány terve, hogy úgy segíti meg a kkv-szekort, hogy az abban résztvevők létre tudjanak még hozni 1-2 munkahelyet. Országos szinten 700 ezer kis-és közepes vállalkozás működik, és hatalmas eredmény lenne, ha mindegyiküknél 1-2 fős munkahelyteremtés valósulna meg. A foglalkoztatás növekedett az országban, hiszen 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott, s jelenleg több mint 4 millió. A kormányzat anyagi segítséggel, a járulékok, az adók csökkentésével tudja a kkv-szférát megerősíteni.

 Kiváló minőségi földekkel, ásványvizekkel, termálvízzel rendelkezik a megye. Ezeket az adottságokat miként tudják kiaknázni?

 –Ha termőföldjeinkkel jól sáfárkodunk, akkor a helyi agráriumban, feldolgozóiparban dolgozók helyzete is javul. Egyre növekszik a Föld lakossága, és ezért a kiváló magyar élelmiszerekre szükség van a világpiacon. Amikor Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára Moszkvában tárgyalt, akkor közölték vele, hogy az orosz fél minden mennyiségben kész jó minőségű magyar élelmiszer megvételére. S bízom benne, hogy a termálvízkinccsel is megfelelően tudunk gazdálkodni.

 Említette, hogy országos szinten növekedett a foglalkoztatottak száma. Erre szokta a baloldal azt mondani, hogy ide sorolják a közmunkásokat is, azokat, akik nem a versenyszférában dolgoznak.

 –Többször hangoztattuk a parlamentben, hogy nem azt kell vizsgálni, ki milyen munkát végez. A legfontosabb szempont, hogy az emberek munkából, és ne segélyből éljenek. Ha a közhasznú munkásukról beszélünk, akkor nagyon helytelen magatartás lenézni őket. Akik kiszorultak a munka világából és több éve nem találtak maguknak munkát, nem biztos, hogy a legképzettebb emberek. Többségük csak nyolc általánost végzett, és nem rendelkeznek szakiskolai oklevéllel sem. Számukra nagyon fontos, hogy foglalkoztassuk őket. Persze, támadnak minket azzal, hogy keveset keresnek a közhasznú munkát végzők. Bízom benne, hogy az ország gazdasági teljesítménye növekszik annyival, hogy lehetőség nyílik arra, hogy több bért adjunk a közhasznú munkásoknak.

 Zala megye határos Szlovéniával. Terveznek–e ezen ország településeivel közös projekteket?

 –Nem csak, hogy tervezünk, hanem már most is futnak közös projektek. Nagyon jó a kapcsolatunk Lendva városával. A két ország közötti jó kapcsolat egyik bizonyítéka, hogy Február 4-én, Magyarország és Szlovénia külügyminiszterei Lendván megnyitották a Ljubljanai Nagykövetség Konzuli Irodáját. Ezzel is megmutatkozik a kormány viszonyulása a Muravidéken élő magyarsághoz. Fontosnak tartom, hogy a kulturális kapcsolatokon túl a gazdasági együttműködést is erősítsük.

 Mit tud annak érdekében tenni, hogy a térség kulturális értelemben is megerősödjön?

 –Megyénk óriási kreativitással rendelkezik, s azt is tudni kell, hogy a kultúra megerősödése összefügg a gazdasági élet helyzetével. Úgy képtelenség a kulturális intézményeket üzemeltetni, ha gazdaságilag nem vagyunk erősek. S mivel bízunk benne, hogy a megyében erősödik a vállalkozók helyzete, a fejlődik a gazdaság, így a kultúrára is sokkal több pénzt tudunk fordítani.

 Major Gábor, a zalaegerszegi központú választókerület baloldali jelöltje nemrég fogalmazta meg, hogy a Göcsej központját is jelentő Zalaegerszeg fejlesztését szeretné előmozdítani, mert az elmúlt húsz évben, a fideszes városvezetés alatt „leépült az ipar, az élelmiszeripar, bajban került a könnyűipar. Az aprófalvas megyében komoly gondot jelent az elvándorlás, a közúti megközelítés és a jelentős kamionforgalom, amelyekre szintén megoldást kell találni.” Mi erről a véleménye?

 –A 7-es autópálya érinti a megyét, amely Nagykanizsán keresztül vezet Letenye felé. Viszont Zalaegerszeget valóban nem érinti autópálya. Budapestet nagyon egyszerű megközelíteni Győrből, Zalaegerszegről, vagy Pécsről. De Zalaegerszegről már nem egyszerű eljutni Győrbe. Ezért lényeges lenne egy észak-déli folyosó kiépítése. A vádakra azt tudom mondani, hogy sokat léptünk előre az élelmiszeripar területén. A megyeszékhely vezetése nem herdálta el a rábízott értékeket, s mindezt úgy tette, hogy a rendszerváltás óta csak két évben kért plusz állami támogatást. A vádak politikai természetűek, tehát a baloldal azt akarja elhitetni a választókerület lakosságával, hogy a fideszes városvezetés alatt csak leépülés történt. S nekünk ezt minden fórumon cáfolni kell, s felmutatni az eredményeket.

Medveczky Attila