2014.03.07.

A szigorú büntetőpolitikán, így a három csapás rendszerén sem változtatunk

A kormánynak megalakulása óta célja a szigorú és tettarányos büntetőpolitika kialakítása

Székely László ombudsman szerint több ok miatt is aggályos, sőt alaptörvényellenes a három csapás törvény. Szerkesztőségünk vendége Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, aki szerint a törvény teljesen összefér más alkotmányos elvekkel.

Mi a véleménye arról, hogy az ombudsman szerint a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre?

–Sok esetet ismerünk a büntető törvénykönyvben, amikor a bírónak nincs szabad mérlegelése bizonyos kérdésekben. Erre egy példa: ha valaki ittas járművezetést követ el, akkor a járművezetéstől való eltiltást a bírónak automatikusan ki kell szabnia. Más bűncselekmények esetében az elkobzást, a vagyonelkobzást, vagy a közügyektől való eltiltást kell automatikusan alkalmaznia a bíróságnak. Tehát nem idegen a magyar büntetőjogtól az, hogy a bíróságnak nincs mérlegelésre lehetősége. A három csapás törvény esetében három erőszakos, vagy élet elleni bűncselekmény után kötelező a bíróságnak tényleges életfogytiglant elrendelnie. Hiszen ezek olyan súlyos esetek, hogy nem kell a bíróságnak mérlegelési lehetőséget adni, mert a bűncselekmények azt bizonyítják, hogy a vádlott képtelen a társadalmi együttélésre.

Néhány évvel ezelőtt Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a három csapás törvény miatt , mert álláspontjuk szerint a törvény sérti a bírói önállóságot, és aránytalanul büntethet. Mi lett ennek a beadványnak a kimenetele?

–Jómagam sem tudom, hogy az Alkotmánybíráság foglalkozott-e már a szocialisták beadványával. 2010-ben vezettük be a három csapás törvényt, és azóta működik is: évente több tucat ilyen ítéletet hoznak a bíróságok. S ez a jogszabály az új büntető törvénykönyvbe is bekerült.

Így tehát kijelenthetjük azt, hogy az ellenzék nem az áldozatok pártján áll?

–Az ellenzéknek rossz a kiindulási alapja. Mi azért vezettük be ezt a szigorítást a büntető törvénykönyvben, mert senki sem szeretne egy háromszoros gyilkos, vagy háromszoros erőszakos bűnelkövető szomszédjában lakni. Az áldozatoknak, s a törvénytisztelő polgárok 10 milliós számának megvédése érdekében igenis mi úgy gondoljuk, hogy azokat, akik három ilyen súlyos bűncselekménnyel bizonyították, hogy képtelenek a társadalmi együttélésre ,és a legalapvetőbb szabályok betartására, tehát mások testi épségét súlyosan veszélyeztetik, s életformájuk az erőszakosság, tényleges életfogytiglanra kell elítélni.

Az ombudsman írásában felvetődött a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is…

–Mindenképpen érdemes figyelembe venni Székely László meglátásait, de azt is látnunk kell, hogy ő már a bírósági gyakorlatot is elemzi, s nem csak a jogszabályt. Kiderült, hogy vannak olyan helyek, ahol nem alkalmazzák a három csapás törvényét, hanem különböző eljárásjogi technikával enyhébb ítéleteket szabnak ki az erőszakos, többszörösen visszaeső bűnözőkre. Ezért a következő parlamentnek, ha áttekinti a büntető jogszabályokat, mindenképpen feladata a kiskapuk bezárása, hogy mindenkire ilyen esetben egyenlő szigorral sújtson a törvény.

Vannak olyan EU-s tagállamok, ahol hasonló jogszabályok vannak érvényben?

–USA-beli minta alapján vettük át a három csapás törvényét. Ott a büntetőpolitika szigora jól működik, és eredményeket is hozott. Tehát visszaesés következett be az emberölés és a legsúlyosabb erőszakos bűncselekmények esetében. Így ezek a számok igazolták azt, hogy igenis van értelme egy ilyen szigorításnak. Ezért is vezettük be a három csapás törvényt.

Székely László szerint, aki egy játék pisztollyal rablást követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el, automatikusan életfogytiglant kap. Ennek van valóságalapja?

–Azért azt mindenki tudja, hogy normális emberek még játék pisztollyal sem akarnak bankot rabolni, s ezt nem is ajánlom senkinek, hogy ezt viccből megtegye. A bíróságnak kell minősíteni azt, hogy mik tartoznak a törvényi egységbe, tehát azt, hogy mikor valósul meg egy vagy több bűncselekmény. Ebben az esetben a bíróságnak nagyon szélsőségesen és jogpozitivistán kell értelmezni a tényállást ahhoz, hogy erre az egy cselekményre a három csapás jogintézményét alkalmazza. A kormánynak megalakulása óta célja a szigorú és tettarányos büntetőpolitika kialakítása, amelynek fontos eleme a súlyos visszaeső bűnözőkkel szemben alkalmazható három csapás. Ezen pedig nem is áll szándékában változtatni.

Arra kérte Székely úr az igazságügyi minisztert, hogy az alaptörvényi követelmények érvényesítése érdekében kezdeményezze a szabályozás megváltoztatását. Megváltoztatják-e a törvényt, ha a Magyar Helsinki Bizottság ezt kéri önöktől?

–Részletesen tanulmányoztuk Székely úr levelét, és amint mondtam, ez arra késztet bennünket, hogy a bírói gyakorlatot megvizsgáljuk. A szigorú büntetőpolitikán nem áll szándékunkban változtatni, így a három csapás rendszerén sem. Tehát csupán technikai módosítások képzelhetők el.

Eddig milyen a társadalmi fogadtatása a három csapás törvényének?

–A konzultációkon többször elhangzott, hogy az állampolgárok szigorúbb büntetőpolitikát szeretnének. Hiszen 2010-re olyan állapotok uralkodtak, hogy sokaknak az élete, vagyona nem volt biztonságban – főleg az ország északi, keleti részein. A bűnözők tartották rettegésben a polgárokat, s a kormányváltástól a rendőrség számára a szigorú és igazságos fellépéshez a büntető jogszabályok adják meg a szükséges felhatalmazást. Nem csak a 3500 új rendőr szolgálatba állítása, a jogos védelmi szabályok kiterjesztése, hanem a három csapás törvénye is lényeges volt, ahogy az új büntető törvénykönyvben foglalt arányos szankciórendszer is. Ezek együtt szolgálhatják azt, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat az állampolgárok.

Eredményesebb lett a rendőrség munkája, kevesebb lett a bűncselekmény, és gyorsabb az elfogás - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter. Elmondható, hogy ehhez a három csapás törvénye is hozzájárult?

–A bűncselekmények számának csökkenéséhez hozzájárultak a szigorú büntetési tételek, és a büntetés elkerülhetetlensége is. Mi mind a két oldalt igyekeztük erősíteni. Egyrészt a rendőri állomány növelésével, a bíróságok többletforrásával, másrészt a szigorú büntetőjogszabályok meghozatalával mindent megtettünk annak érdekében, hogy az állampolgárok biztonságban érezzék magukat.

Medveczky Attila