|
 2014.03.14.
Két
év alatt valamennyi hazai általános és középiskola hálózati
csatlakozása megújul
A miskolci pályázat a sikere miatt döntöttünk a Digitális Közösség
Program folyatása mellett
Az általános
iskolában egyre meghatározóbb az informatika-oktatás, az
informatikai eszközök használata. A sávszélesség-bővítést
követően uniós forrásból mintegy 12 milliárd forint jut az
iskolák informatikai eszközeinek fejlesztésére. Vályi-Nagy
Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár elmondta: valamennyi
településen ki kell építeni az internetes gerinchálózatot egészen
utcaszintig, s az adott állampolgár eldöntheti, kíván-e élni
az adott csatlakozási lehetőséggel.
Tudtommal 2013. január 1-jén indult be a Sulinet+
projekt az országban. Melyek a projekt közvetlen célcsoportjai?
–A közvetlen célcsoportba tartozik bele az összes állami
és egyházi fenntartású általános és középiskola.
Az iskoláknak pályázniuk kellett ahhoz, hogy részt
vehessenek ebben a programban?
–Szó sincs pályáztatásról. Valamennyi magyar iskolát
ellátunk ezzel a fejlesztéssel, hogy emeljük a kapcsolódó
kiszolgálási sávszélesség szintjét. Jelenleg 4 407 oktatási
intézmény vesz részt ebben a programban, s ezen kívül 236 könyvtárban
és 21 múzeumban is sávszélesség-emelést hajtunk végre. Hozzávetőlegesen
1,2 millió diák, 130 ezer oktató, és nyilván a könyvtárak látogatóinak
internet használati lehetőségeit bővíti, szélesíti ez a
program.
Ma már az informatikai eszközök használata
szinte minden szektorban lényeges. Bizonyára az még lényegesebb,
hogy a hátrányos helyzetű térségek iskoláiban is megfelelő
technológia álljon rendelkezésre a tanulók számára?
–Természetesen. Kifejezett célunk volt, hogy azokat a
vidéki, kistérségi iskolákat támogassuk, ahol vagy egy szolgáltató
működik, vagy még egy sem. Azokon a helyszíneken, ahol nincs
vezetékes szolgáltatás, ott műholdas szolgáltatás keretében
biztosítjuk az internetet.
Mekkora összegből tudták eddig finanszírozni a
projekt megvalósítását? Mekkora forrás jut az iskolák
informatikai eszközeinek fejlesztésére?
–Ez a projekt alapvetően a hálózatfejlesztéshez
kapcsolódik, s ezen kívül léteznek még eszközberuházási,
eszközfejlesztési projektjeink. A hálózatfejlesztéshez
egyszeri beruházási költség kapcsolódik, illetve, amit lényeges
kiemelni, hogy nem beszélhetünk üzemeltetési többletköltségről.
Úgy valósítottuk meg a beruházást, hogy több és minőségibb
szolgáltatást tudunk azonos áron biztosítani a fejlesztés
eredményeképpen. A fejlesztés keretösszege 839 millió forint,
és ehhez még 461 milliós további beruházás társul. Így összességében
1,3 milliárd forintba kerül a program végrehajtása. A sávszélesség-bővítést
követően uniós forrásból 12,5 milliárd forint jut az iskolák
informatikai eszközeinek fejlesztésére – az intézmények 4
400 interaktív táblához, 4300 tanulói táblagéphez, 3 800 új
munkaállomáshoz és 14 000 laptophoz juthatnak hozzá. Ezen kívül
számos szoftvert és egyéb informatikai kiegészítő eszközt
– projektorokat, digitális táblát, nyelvi laborokat, nyelvi
szoftvereket – kapnak az intézmények. Ennek eredményeképpen,
technikai értelemben lényegesen versenyképesebb, korszerű
informatikai rendszer áll az iskolák rendelkezésére. Ez a
program márciusban indul el a közbeszerzések kiírásával, s
reményeink szerint még az idén megtörténik az eszközök
kiosztása és beüzemelése.
Milyen eredményekkel lennének elégedettek rövid,
illetve hosszú távon a hálózat-elérési szolgáltatások terén?
–Attól függően, hogy milyen településről van szó,
és hogy azon a településen mennyi szolgáltató működik,
minimum kétszeres, de vannak olyan helyek, ahol tízszeres sebességnövekedést
tudunk elérni. Célunk, hogy záros határidőn belül legalább
10 Mbps kapcsolat és 2018-ra 100 Mbps sebességű, lehetőleg
szimmetrikus kapcsolatokkal rendelkezzen minden oktatási intézményünk.
Mindez nemzetközi szinten is egyedülálló lehetőséget biztosítana
iskoláink számára. A hálózatfejlesztés végrehajtása több
csomagban történik. A tényleges fejlesztés idén február közepéig
az intézmények 40%-ánál lezárult, a maradék 60%-nál pedig
év végéig megtörténik.
A másik témánk: indul a Digitális Közösség Program
második szakasza. Több médiumban olvastuk, hogy a Nemzeti
Infokommunikációs Stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy a
digitális eszközök előnyei elérhetőek legyenek minden magyar
állampolgár számára. Miért pont Miskolc városát választották
ki arra, hogy első körben ott induljon el ez a program?
–Ilyen típusú projektek korábban csak nagyon kis közösségeknél,
egy-egy célcsoportnál kerültek megvalósításra, és nagyobb
volumenben, egy teljes város esetében, teljes lefedettség keretében
még nem. A választás elsősorban azért esett Miskolc városára,
mert az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben leszakadó régióközpontról
beszélhetünk. Sőt, immár a Miskolchoz tartozó járás 38
települése is része a programnak. Olyan kísérleti projektről
van szó, amely reményeink szerint valamennyi hátrányos helyzetű
régióra, kistérségre is kiterjed a jövőben. Azt
tapasztalatuk, hogy Miskolcon sikerült a társadalmi célcsoportokat
megszólítani, és bevonni a programba; többek között a nyugdíjasokat,
munkanélkülieket, a szociális rendszerben dolgozókat. Miskolc
egyetemváros, így ott a programban kiemelten kezeltük a diákokat
is, de mellettük a kismamákat, és azokat a 45 év feletti
munkavállalókat is, akik koruknál fogva kiszorultak a digitális
világból. Ennek a pályázatnak a sikerét látva döntöttünk
úgy, hogy folytatjuk a Digitális Közösség Programot. Azt
gondolom, hogy miután a magyar kormány és Brüsszel között az
uniós forrásokat biztosító partnerségi megállapodást aláírják,
egyre több kistérséget tudunk a projektbe bekapcsolni.
Ebben a programban „csupán” eszközt adnak azok számára,
akik mondjuk a laptoppályázatra jelentkeztek?
–Ennél sokkal többet biztosítunk a program keretén belül.
Egyrészt eszközoldalon magát a laptopot úgy biztosítjuk a pályázók
számára, hogy az teljes körű vírusvédelemmel, garanciával,
biztosítással rendelkezik. Cserébe a pályázóknak vállalniuk
kell a folyamatos internet eléréssel kapcsolatos alapköltségeket,
hiszen így lehet a világháló előnyeit hasznosítani. Emellett
képzést is biztosítunk a pályázóknak. Mindenkinek kötelező
egy olyan teszt kitöltése, mely tudásuk felmérésére szolgál.
S ez alapján írunk elő képzést mindazok számára, akik nem
rendelkeznek alapfokú informatikai ismeretekkel. Alapvetően a géphasználatra,
az e-mail, az internet használatára, s a számítógép
alapszintű működésére vonatkoznak az oktatási anyagok. A
programnak vannak olyan elemei, amelyek nem közvetlenül a magánszemélyeknél,
hanem a kiválasztott térségben valósulnak meg, mint például
a széles sávú hálózat fejlesztés a közintézmények
vonatkozásában, oktatási portál és tudásbázis építése,
illetve olyan alkalmazások kialakítása, amelyeken keresztül az
adott város, térség ügyintézését lehet elektronizálni és
gyorsítani.
Honnan szerezhetnek tudomást ezekről a lehetőségekről
az érdeklődő lakosok?
–Számos formában hirdettük és publikáltuk ezt a
programot: tévében, rádióban, újságokban, plakátokon,
lakossági eseményeken, és természetesen internetes felületeken
is. Hiszen sokan interneteznek könyvárakban, közösségi
terekben. Miskolc esetében – bár még tart a pályázatok lezárása
– körülbelül 15 ezer laptop kiosztása kerül közvetlenül a
pályázókhoz. További 1000-et azoknak az oktatási intézményeknek
adunk át, amelyek hátrányos helyzetű besorolásúak. Mintegy
4000 laptopot a miskolci járás 38 településén élő pályázók
között osztanak ki.
Az egyik
internetes portálon olvastam, hogy uniós elvárás, hogy 2020-ig
minden háztartásban legyen szélessávú internet. Ezt meg tudják
valósítani?
–Helyesbítenem
kell: a digitális menetrend nevű EU-s direktívát minden egyes
tagállamnak teljesítenie kell. Ebben a dokumentumban
megfogalmazták, hogy 2020-ra biztosítani kell azt, hogy
valamennyi állampolgár legalább 30 Mbps, minden második állampolgár
pedig 100 Mbps sávszélességű internet hozzáférési lehetőséget
kapjon. Ez azt jelenti, hogy valamennyi településen ki kell építeni
a gerinchálózatot egészen utcaszintig, s az adott állampolgár
eldöntheti, kíván-e élni az adott csatlakozási lehetőséggel.
Ilyen gerinchálózat jelenleg egyetlen EU-s tagállamban, így
Magyarországon sincs. S mi kormányzati oldalon azt szeretnénk
elérni, hogy 2020 helyett már 2018-ra valósítsuk meg az országos
gerinchálózatot.
|
