vissza a főoldalra

 2014.03.14. 

Az új földtörvény május elsején mindenképpen hatályba lép

Egyetlen négyzetméternyi földet sem engedünk át a külföldi spekulánsoknak

Az új törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a magyar termőföldet védi, és a magyar földműveseket hozza előnyös helyzetbe azzal, hogy akik helyben laknak és ott gazdálkodnak, azok vehetik meg a földeket. Dr. Bitay Márton, a vidékfejlesztési tárca állami földprogramért felelős államtitkára szerint a földtörvény május 1-jén akkor is hatályba lép, ha az Unió nem üti rá a pecsétet.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint az új földtörvény május 1-jén akkor is hatályba lép, ha addig azt az EU nem támogatja. Ezzel az ország nem követ el uniós jogsértést?

 –Az EU különböző intézményeinek vizsgálata nem jelenti azt, hogy ők egy tagállam jogszabályát hatályon kívül helyeznék. Erre nincs is jogosítványuk. A vizsgálat eredményes lezárása után derül ki, hogy szankcióval fenyegetik-e az országot. Tehát május 1-jén a földtörvény hatályba lép attól függetlenül, hogy vizsgálják azt, hogy ezen jogszabály megfelel-e az EU normáinak.

 Vizsgálatot kért az Európai Bizottságtól (EB) az osztrák földművelésügyi miniszter a magyar földtörvénnyel kapcsolatban. Az EB szerint az a korlátozás, hogy az állami földeket a környéken élő, családi gazdaságoknak adja bérbe a magyar állam, akadályozza a tőke szabad áramlását. Mi erről államtitkár úr véleménye?

 –Régóta ismerjük a brüsszeli bürokraták hozzáállását a 2010-től hozott magyar törvényekkel kapcsolatban. Mi viszont nem engedjük azt, hogy akár egy négyzetméternyi földet is a külföldi spekulánsok szerezzenek meg különböző kiskapuk folytán. Csak és kizárólag helyben lakók, természetes személyek, földművesek vásárolhatnak földet. Az új földtörvény kiállja az alkotmányosság próbáját, megfelel az EU jogelveinek, és ebből kifolyólag minden uniós forrásra a továbbiakban is jogosultak leszünk.

 A magyar földtörvény kiállja majd a brüsszeli támadásokat?

 –Minden bizonnyal a magyar földtörvény kiállja a külföldről érkező támadásokat. Ezek politikai jellegű támadások is, melyekből sokan előnyt próbálnak maguknak kovácsolni. Tudjuk, hogy vannak olyan érdekcsoportok, melyeknek nem tetszik a magyar földtörvény, de a mi érdekünk a magyar termőföld védelme, s az, hogy magyar gazdák kapják meg a földeket. Ami nagyon érdekes, és fájdalmas, hogy újabban a magyar baloldali is Brüsszelben támadja a kormány földvédelmi politikáját. Úgy tűnik, érdekes szimbiózis alakul ki a magyar baloldali politikusok és a külföldi spekulánsok érdekei között.

 Vannak olyan EU-s országok, ahol hasonló földtörvény van életben?

 –A magyar földtörvény Európa legerősebb, legszigorúbb földtörvénye, hiszen nagyon erősen fókuszál a családi gazdálkodásokra, a helyben lakó földművesekre. Más tagállamok jogrendszerében is fellelhetők nagyon markáns jogszabályok a termőfölddel kapcsolatban. Gondolhatunk a dán, vagy éppen az osztrák földtörvényre. Nincs módunk Ausztriában földet vásárolni, de még sincs az a törvényben leírva, hogy magyar állampolgár nem vásárolhat osztrák termőterületet. Olyan kritériumokat alkottak, aminek kizárólag az osztrákok tudnak megfelelni.

 Az új jogszabály gátat szab mind a bel-, mind a külföldi spekulánsok termőföld vásárlási törekvéseinek Magyarországon. A jogsértések üldözése érdekében több rendelkezés is született?

 –A zsebszerződések elleni küzdelemben a kormány nagyon erős jogi eszközöket vetett be. Hiszen 2002-ben az MSZP-SZDSZ-es kabinet első intézkedései között szüntetett meg minden olyan lehetőséget, ami az állam rendelkezésére állt, hogy a zsebszerződéseket megakadályozza, vagy felderítse. 2010 után a második Orbán-kormány visszaállította azt a tárcaközi bizottságot, ami a zsebszerződések felülvizsgálatával foglalkozik. Több milliárd forintot fordítottunk az állam elővásárlási jogának gyakorlására és természetvédelmi területek kisajátítására. Ezen felül módosítottuk a büntető törvénykönyvet, aminek 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett önálló tényállása lett a zsebszerződés. Valamint olyan szabályokat fogadott el az Országgyűlés, ami az ügyészség számára speciális feladatokat biztosít a zsebszerződés –gyanús ügyek minél hatékonyabb felderítése érdekében. A földtörvényben pedig olyan passzusokat fogalmaztunk meg, hogy a zsebszerződéseket ne tudják hatályba léptetni.

 Mi történik akkor, ha azokat a haszonbérleti szerződéseket, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat 2014. májusáig nem szüntetik meg?

– Tulajdonjogot sehogy sem fognak tudni szerezni Nem kell megszüntetni ezeket a szerződéseket, csak éppen nem tudják átírni a termőföld tulajdont, mert a földtörvény előírja, hogy kizárólag speciális jellel ellátott, az állam által előállított okirattal lehet termőföld adás-vételi szerződést kötni. Így azok a régi szerződések, melyek a fiókban lapultak – a spekulánsok arra vártak, hogy május elsején megnyílik a magyar földpiac – jogilag semmit sem érnek. A törvény életbelépésétől számítva a föld adásvételekkel kapcsolatban a helyben élő gazdák közössége által megválasztott földbizottságot vétójog illeti meg, tehát a helyi gazdák jóváhagyása nélkül nem jöhet létre földvásárlás. Tehát ha maradnának is zsebszerződések, akkor sem léphetnek életbe a helyi földbizottság jóváhagyása nélkül.

 „Április 6-a után rendet fogunk tenni a földügyekben is, mert megvannak a jogi lehetőségek. És a termelők konszenzusára építve egy valós párbeszéddel, érdekegyeztetéssel, amely az elmúlt négy évben nem volt, ki fogjuk harcolni azt, hogy a kormányzaton belül megfelelő súlya legyen a szakmának”- mondta Gőgös Zoltán szocialista politikus. Mi erről a véleménye?

 –Az érdekegyeztetéssel kapcsolatos kijelentés elég visszatetsző, hiszen amikor Gőgös Zoltán volt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, akkor számtalan, nagy létszámú gazdatüntetés zajlott. Emlékezhetünk arra, hogy levágott szarvasmarha-fejeket tettek ki a minisztérium elé a tejtermelők az ágazat szétverése ellen demonstrálva, éppen Gőgös Zoltán idejében. S azt is tudjuk, hogy a szocialista kormányok alatt egymás után zárták be a cukorgyárakat, a vágóhidakat. Abban az időben az állami földeket 600 nagybérlő használta, most pedig több mint 6000 családi, helyben lakó földműves. Tehát én nagyon remélem azt, hogy erre emlékeznek a gazdák, s tudják azt, mi várna újra rájuk, ha a baloldal kerülne hatalomra. Én azt javaslom, haladjunk tovább közösen a 2010-ben megkezdett agrárfejlődés útján.

Medveczky Attila