Függetlenség

2014.03.26.

MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVI. évfolyamának 13.száma!

A tartalomból:

A MÚLTAT VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI (címoldalon)

A Portik- és a Simon-ügy, majd most a koronatanú, Welsz halála, aki maga is aktív része volt ennek a körnek, tulajdonképpen egy újabb eltörlés. Portikot, akit eredetileg Horvátnak hívtak és striciként indult, ezek a körök csak használták. De Simon odadobása már az eltörlés része. Welsz halála pedig szimbolikus is. Meghal a koronatanú – szinte mindegy, hogy valaki segített, vagy csak magától –, miközben Gyurcsány, Kuncze, Mesterházy és Fodor bejutnak a parlamentbe. Április 6-ra a soron következő konzekvencia levonásnak igényével készülődnek az 1948-óta jogfolytonos erők, akiket most éppen MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP összefogásnak neveznek. Levonják a konzekvenciát és minden marad a régiben. Ha hagyjuk!

In memoriam Csurka István

GYURCSÁNY ÉS BAJNAI TULAJDONKÉPPEN

ARCULCSAPÁSA A NEMZETNEK (2.oldal)

Ez majdnem kizárólagosan magyar sajátosság. Csak itt, ebben a kettészakadt társadalomban alakult ki egy olyan réteg, amely a fizetőképesség fenntartásából, a mókuskerék forgásából él. Nem is rosszul. Az a magyarországi, elsősorban idegen szívű „elit”, amelyiket a szocialistának mondott MSZP és a liberálisnak mondott SZDSZ képvisel, pártként az Országgyűlésben teljes létezését a nemzetközi tőkének való megfeleléshez kötötte. Teljesen elszakadt a nemzeti létezéstől, egyetlen érdeke van: fizettetni a kamatot a magyar néppel és megmaradni a nemzetközi tőke bizalmában. 2009 telén, bő egy évvel a választások előtt sokan várják tőlünk is ma már, hogy nevezzük meg pontosan az államcsőd idejét, napját, óráját. Az államcsőd fogalma ugyanis bekerült a közbeszédbe, sőt az állami kommunikációba is. Az sincs kizárva, hogy ez is, mint az őszödi beszéd, Gyurcsány és körének szándékai szerint került be a főáramba. Ha sokat beszélnek róla, gondolják ők, elbagatellizálódik, és amikor beüt, azt mondja a közönség: na végre.

Alternatívák (3.oldal)

Az idei parlamenti választás minden értelemben eltér majd a korábbiaktól. Mindenek előtt nyomban le kell dönteni azt a balliberálisok által hangoztatott „ál-tabut”, amely szerint csökkent a választások demokratikus értéke. Ennek éppen ellenkezője az igaz: eltörölvén az ajánlószelvény- gyűjtés rendszerét, minden korábbinál több párt és egyéni jelölt számára lett elérhető a választáson való indulás lehetősége. Ez persze nem jelenti okvetlenül a színvonal emelkedését, sőt, de a pluralizmus kétségtelenül nagyobb, mint korábban bármikor is volt. Rendkívüli előrelépésnek kell továbbá tekinteni azt is, hogy – Trianon óta először – a világ összes magyarjának megvolt a lehetősége arra, hogy hatást gyakoroljon a magyar parlament összetételére. A leginkább azonban abban lesz majd más a mostani voksolás, mint az ezt megelőzők bármelyike, hogy soha ilyen egyértelműen nem rajzolódott ki a választóvonal a két lehetséges alternatíva között, mint amennyire most.

A magyar kormány kiemelten kezeli a fogyatékosságügyet

Alaptörvényünk deklarálja, hogy a magyar jelnyelv a magyar kultúra része (4.oldal)

Dr. Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége elnöke. Siketként az első ügyvéd és az első európai parlamenti képviselő, aki jelnyelven kommunikál. Képviselő úr elmondta: a kormány felismerte, hogy a fogyatékossággal élő embereket képviselő országos érdekvédelmi szervezeteket meg kell erősíteni, ezért úgy döntött, hogy 5 százalékkal megemeli támogatásukat.

Csorja: Beindult a feketítés (4.oldal)

Miközben Zuschlag könyvében lelepleződik az egész bal- és liberális oldal, miközben a Simon-ügy koronatanúja gyanús körülmények között meghal az Index és a Blikk inkább képviselőjelöltek mondvacsinált ügyeivel foglalkozik. A legpitiánerebb, legolcsóbb csúsztatással próbálnak befeketíteni egyelőre csak két Fideszes képviselőjelöltet. Először Zsigó Róbert gépjárműhasználatának estek neki. A világ botránya, hogy az országgyűlési képviselő és polgármester, aki ráadásul a Fidesz szóvivője is és három gyermeke közül kettő mozgássérült napi 150 kilométert ment az autójával. Te jó ég! Persze a hangzatos és egyben megtévesztő cím szerint Zsigó négyszer kerülte meg a földet szolgálati skodájával, Baja pénzén. Azt persze nem írták oda, hogy négy év alatt. Mert akkor kiderülne, hogy az napi 150 kilométer . Mivel Zsigó Baja polgármestere és Baja Budapesttől 188 kilométerre van, a napi 150 kilométer teljesen normálisnak tűnik.

Elindult a Dunai Kulturális Folyosó Projekt

Jobban ki kell használni a Duna-térséghez kapcsolódó turisztikai lehetőségeket (5.oldal)

Dr. Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára: Sajnos nem használjuk ki a Duna-térséghez kapcsolódó turisztikai lehetőségeket, hiszen a dunai nemzetközi turizmusból Dél-Magyarország nem profitál. Holott olyan csodálatos emlékeink vannak, mint a százhalombattai halomsírok, melyek világszínvonalú látványosságot jelentenek, nem ismerik a turisták a Dunaújvárosi Vasszoborparkot, s ugyanígy a kalocsai, bajai, gemenci nevezetességeket sem.

A választás tétje, hogy folytathatjuk-e nemzetépítő munkánkat

Ha annak idején a szocialista kormány nem kampányol a svájci frankos hitel felvétele mellett, nem csökkent volna a vásárlóerő (7.oldal)

Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselő, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke 1998 óta képviseli a választókerületében élő polgárokat a parlamentben. A Veszprém Megyei Közgyűlés elnökeként átfogó képet kapott nemcsak szűkebb körzetéről, hanem az egész megyét érintő fejlesztési elképzelésekről. Az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb kihívás számára a vörösiszap-katasztrófa elhárításának irányítása volt, amit munkatársaival sikeresen elvégeztek. Jelenleg Veszprém megye 3. számú, Tapolca központú választókerületében indul a Fidesz–KDNP színeiben az országgyűlési választásokon.

A Várkert Bazár lesz Buda impozáns közösségi tere

Az Ybl-bicentenáriumra elkészül a műemléki épületrész (8.oldal)

Április 3-án Orbán Viktor miniszterelnök úr adja át a Várkert Bazár beruházásának első ütemét. Ybl Miklós 200. születésnapja előtt három nappal megnyílik az épületegyüttesnek az a része, amely Ybl tervei alapján épült a XIX. század végén. Dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere elmondta: a főváros legnagyobb méterű kulturális rendezvényeknek helyet adó épületegyüttese kerül kialakításra.

Alkotóerő vagy kultúrpesszimizmus

(L. Simon László: Polgári kultúrpolitika című kötetének bemutatója) (9.oldal)

L. Simon László két előző kultúrpolitikai könyvében egy számára nem szimpatikus kormányzat kulturális tevékenységéről írt elemzéseket. Az elmúlt négy év arra is megtanított, hogy mennyire más feladat, s mennyivel nehezebb az egymásnak feszülő érdekek és értékek mentén gyakorlati politikát művelni, egy ágazat irányításában részt venni, mint mások gyakorlati munkájáról szakpolitikai, kritikai elemzéseket írni. Mindezt azoknak a volt barátaimnak üzenem, akik szerint elvtelen kompromisszumok sorát kötöttem. Azt hiszik, hogy megváltoztam, holott szó sincs róla, csak politikusként nem tehetem meg azt, hogy ne kössek kompromisszumokat. De csak olyanokat, melyek során nem változtatok azon az értékrendi alapon, amely mindig meghatározta tevékenységemet. Ez az értékrendi alap akkor is megmaradt, mikor – szerintem méltánytalanul – leváltottak az államtitkársági posztról. A baloldalról ilyen típusú üzeneteket kaptam ezután: „ha mi nyerünk, számítunk rád.” Akik ilyeneket üzennek, nem ismernek engem. Ahogy azok sem, akik szememre vetik, hogy ezek után miért vagyok még a Fideszben. Ők bizonyára nem tudják azt, amit a Gárdonyi-emlékév kapcsán sokszor elmondtam, hogy remek írónk olyan erővel mesélt szerelemről, hazaszeretetről, hitről, hűségről és bűnről, ahogyan csak a legnagyobbak képesek. És így mesélt az árulásról is. Tehát nem tudják azt, milyen nagy bűn az árulás. Bennem egy pillanatig sem vetődött föl az, hogy leváltásom után mindent föladjak: hitet, pártot, meggyőződéseket. Az utamról akkor sem térek le, ha már nem vagyok államtitkár – mondta L. Simon László.

Képeim a kultúrák és a történelmi korszakok utazói

Nonfiguratív festő vagyok, aki ebben a műfajban talált rá a szabadságra (10.oldal)

Puha Ferenc festőművész: A lappföldi élmények alapvetően befolyásolták az elmúlt két évtizedben kialakított és használt motívumaimat. Testvérvárosi meghívásnak eleget téve állítottunk ki először Haukipudasban Somogyi György barátommal a ’90-es évek közepén. Ekkor eljutottunk Ouluba, Tornióba és Rovaniemibe, ahol a lappföldi múzeumban látottak indítottak a későbbiekben a jelteremtés felé. Ma ezt úgy látom – anélkül, hogy csökkenteni akarnám ennek a benyomásnak a jelentőségét –, hogy ha kimarad az életemből Lappföld, akkor is ide lyukadtam volna ki, mert amit felfedeztem, az inkább a bennem lévő és a folyamatos munkában érlelődő formaérzékenység volt, és nem a konkrét tárgyak tudatos absztrahálásának szándéka. Hiszen úgy is indultam el, hogy „magánkutatás” során képzeletben kiásott és megtalált tárgyak, őskori leletek „felsorolása” jelent meg a vásznakon. Ettől kezdve ennek a korszakomnak az „archetípusai” maguktól kezdtek önálló életet élni.

Az 5,1% a felvidéki magyarság jelenlegi állapotát tükrözi

A Most-Híd vonzáskörébe tartozó magyarok inkább távol maradtak a szavazástól, vagy szlovák jelöltre voksoltak (12.oldal)

Duray Miklós: Bárdos Gyulának az elnökválasztás első fordulóján elért eredményét nehéz úgy értékelni, hogy azt az MKP korábbi választásokon való szerepléséhez viszonyítsuk, mert magyar köztársasági elnökjelölt a rendszerváltás óta először indult Szlovákiában. Önmagában véve ez egy jó eredmény, de ha ezt az MKP-nak az elmúlt négy évben elért két választási eredményéhez hasonlítjuk, és a választók aktivitását és a Bárdosra leadott szavazatok számát nézzük, akkor mégsem beszélhetünk nagy sikerről. Az viszont jó eredmény, hogy az MKP jelöltje a választáson részt vevők több mint öt százalékának elnyerte a támogatását.

A szerbiai parlamenti választások egyik győztese a Vajdasági Magyar Szövetség

Azt szeretnék, ha a kormányprogramba bekerülnének a legfontosabb célkitűzéseink (13.oldal)

Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, országgyűlési képviselő: Abból a szempontból vagyunk atipikusak a szerbiai politikai színtéren, hogy nem kérünk miniszteri bársonyszékeket, vagy kormány alelnöki tisztségeket. Azt szeretnék, ha a kormányprogramba bekerülnének a legfontosabb célkitűzéseink. Két fontosabb program-csomagunk van; az elsőbe tartoznak a magyar ügyek, így például a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása. Aminek lényege, hogy megőrizhessük a nemzeti tanácsok hatásköreit, esetleg bővítsük azokat. Ebbe a csoportba tartozik még az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdésköre is.

Csorja Gergely: Szókratész nem izzad (II. rész) (19.oldal)

Késhet-e itt a katasztrófa? – kérdeztük a múlt héten Németh Lászlóval. A kérdésre a magyarság egyik legnagyobb gondolkodója maga is megengedő választ adott. Ha Ortega y Gasset nagyságú szellemi emberek jelennek meg, akkor talán késhet. 1939-ben nem késett. Mi most, a XXI. század elején ugyanezen dilemma előtt állunk. Késhet-e az összeomlás a szellem ilyen mértékű válságában. Amikor nem csak a bürokrácia, az óriásira nőtt szervezetek, az egyes tudományágak részterületeinek egyetlen kérdésébe beleszűkült tudósok, a tananyagot leadó és nem tanító tanárok, nem csak az irodalom, nem csak a politikai közbeszéd, de egy új hatalmi ág, a tömegtájékoztatás, helyesebben tömegszórakoztatás, a média soha nem látott mélységekbe húzza a szellemet.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu , +36-30-7545-017

A Magyar Fórum Kiadóhivatalának nyitvatartási ideje: szerda: 8.30–15.30.;csütörtök: 8.30–12.00 , címe: Budapest IX., Ráday u. 32., I. em. 3.

A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA

Kedves Honfitársam!

Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel, hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé választott.

Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk.

A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte Magyarországon.

Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra: Csurka István tiszteletére, 80. születésnapjára köztéri szobrot szeretnénk emelni. Mindamellett országjáró körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a programokba: a középiskolások számára novellapályázatot hirdetünk. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban olyan nagy, és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját erőből nem győzzük.

Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.

Budapesten, 2014. tavaszán

Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas karmestere

***

Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára: 11712004-20341426

Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy „Csurka István Emlékére”.

A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.

Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely: 2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.;

Célja: A hazai népi-nemzeti, konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása.

Az Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.