2014.03.28.

A mai ellenzéki cirkusz és a Monty Python között az a különbség, hogy Monty Python Repülő Cirkuszában öt okos és szellemes ember hülyéskedik, míg az Együtt Kormányváltás Ugrócsoportban egy rakás alkalmatlan hülye okoskodik.

Szegény MSZP-s panaszai

Szombat háromra hirdettük meg a kormányváltást. Ám egyszerűen nem jöttek el a híveink, hiába kampányolt nekünk heteken át Bolgár úr rádiója, a Népszabadság, a Népszava és az ATV. A belső ellendrukkerek szidták is az elnököt, mint a bokrot, hogy Attila csak ott áll a nagy buta fejével, de nem jut eszébe semmi. Ron javasolta a hangosbeszélőt, mert anélkül még egy tisztességeset ordítani sem tud. Kicsit nevetséges – mondták –, az erőltetett ágálása csak nyüszítésnek tetszett, ahogy a kihívást bejelentette. Most mért pont vele állna ki bárki is vitára? Kérdezgették ott nagyon is provokatívan. Attól tartok, a táncoskomikus megpuccsolja. Lehet, még április 6-a előtt, de utána biztos. Attila halott ember, hiába, rá nem kíváncsiak a népek. A salgótarjáni kampányba is bebóbiskoltak a színpadra kiültetettek, zéró lelkesedés volt, valahogy ez a szegény gyerek hiába erőlködik. Ez is baj, meg van nekünk még ezenkívül ez az Apró problémánk: a táncoskomikus, aki ezerrel nyomul, Attila helyére készülődik. Pedig nyugodnia kéne. De nem bír, nem hagyja az idegrendszere, állítják az orvosok.

Amúgy egyetértek Ronnal: Ha fúj a szél, mi ne tüntessünk, mert a szembe szél sok problémát okoz. Köpködünk és visszafújja a pofánkba. Attila benyálazva, összeborzolt hajjal, isten ments, inkább a zsinagóga dőljön össze. A táncoskomikus frissen vasaltatott heréje is azonnal leráncosodna, kidobott pénz, plusz tekintettel kell lennünk az érzékeny eszdéeszesekre. A Fodor Gabira, aki amúgy is el van szegény ferdülve, olyan furcsán tartja a fejét, jöjjön rá ez a dunai szél, hát nem. Mi nem kockáztatunk. A másik Gábor helyből otthon maradt. Gordon lépést váltott. Bejelentette, a választások után lelép. A Szigetvári Viktor is csak a córeszt hozza ránk. Olyan delejes feje van. Nem kéne őt mutogatni. Attól félek, a Szabó Timea nem lacafacázik sokat, karonfogja a jobbikban hagyott férjét, és átsétál. Neki aztán mindegy, volt már úgyis minden, elempés, együttes, péemes, bajnaista, gyurcsányista, nem mindegy hol áll az első sorban? A női kvótában bízom, az az igazi találmányunk. Erre bukik a magyar választó. Vet egy fáradt pillantást Vadaira, huh! Gurmai Zita, Göncz Kinga, Szelényi Zsuzsa vagy Lendvai Ildikó a fékek és ellensúlyok rendszerében játsszák a fő szerepet Szelényi mint fék, Zita az ellensúly. Így megvolnánk, valahogy.

Ám sajnos ellenségeink szaporodnak. Télen a hó, nyáron a nagy meleg, tavasszal meg a szél.

Azt csak a megveszekedettek terjesztik, hogy az a mi bajunk, hogy minden egyes választáson csaltunk. Nekem direkt fájt, ahogy a Pest megyében történteket tálalta a HírTv-nek Bácsics Gyula, a helyi választási bizottság MSZP-s alelnöke a láncszavazásainkról. Minek mindent kitálalni? Konkrétan ez a módszerünk már a korábbi országgyűlési választásokon is elterjedt, hála Ronnak az izraeli kampánytanácsadónknak, aki betanította, hogyan lehet ezt úgy kivitelezni, hogy ne legyen feltűnő. Működött is, csak ugye lazult a pártfegyelem. Ahogy Lakatos András, a tápiószentmártoni vezetőnk mondta: „Az alapvető szabályokat sem tartják be a pártban.” Igaza volt, de ő is szaladt kifecsegni az Indexnek, szégyenszemre leveleket lobogtatott, hogy a csalásokról tudott a megyei pártközpont, a párt országos választási bizottsága, és az elnök is. Felesleges dolgok ezek és károsak is. Ezek a kibeszélések vezettek a szakadáshoz. Meg a táncoskomikus – mondják akik alig várták, hogy kívül legyen a párton a bandájával együtt. De szerintem ez nem helyes, ő is a mi kutyánk kölyke. Úgy örültem, hogy szerencsére most újra együtt vagyunk, hiánytalanul, mint régen. És akkor bevágott ez a 240 milliárd, a Zuschlag-könyv, plusz a bissau-guineai hamis útlevél. Megint Ron találta meg a helyes utat. Azt mondta, mindegy, milyen bizonyítékokkal jönnek elő. A makacs tagadás a célravezető, szemrebbenés nélkül: Ilyen nálunk nincs, nem is lesz. Van ehhez közünk? Ugye hogy nincs. Hát már kilépett! Nem kell ugrani némelyek sunyi célozgatására, hogy amikor elkövette, akkor bent volt. Nagyon is. Az élbolyban. Ron parancsba adta: Simon nevének említésekor: 1. Nem válaszolunk; 2. Ha mégis, kijelentjük: ilyen nevű tagunk nincs; 3.Legjobb, ha kitiltjuk közelünkből a sajtót. Nehogy már azt higgyék, hogy kérdezgethetnek. Végül ha okoskodnak, lehülyézzük őket, takarásban könyökkel vesére megyünk, majd lenyomunk nekik egy-két tockost. Hogy mit szólnak ehhez a választópolgárok? Hát az meg kit érdekel, van nekünk elég belső bajunk, nehogy má a nyúl vigye a puskát!