vissza a főoldalra

 2014.03.28. 

Az új polgári törvénykönyv szabályai erősítik a jogbiztonságot

A kormány által végrehajtott jogalkotási program minőségi változást jelent

Több mint ötven év után 2014. március 15-étől új polgári törvénykönyve (Ptk.) lett az országnak, miután a parlament februárban elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet. Szerkesztőségünk vendége dr. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

 Mi az oka annak, hogy az 1959-ben elfogadott polgári törvénykönyv helyébe csak most, a rendszerváltás után 24 évvel lehetett csak új Ptk-t megalkotni és megszavazni Magyarországon?

 –A most hatályba lépő új polgári törvénykönyv története 1998-ra nyúlik vissza, hiszen akkor döntött úgy a kormány, hogy az új Ptk. megalkotására fölkér egy kodifikációs bizottságot. Tehát már a rendszerváltás után nyolc évvel megfogalmazódott kormányzati szinten, és a jogalkotásban is, hogy új polgári törvénykönyvre van szükség. Az 1998-tól 2013 februárjáig tartó időszakot jól jellemzi, hogy az országgyűlés 2009-ben már elfogadott egy új polgári törvénykönyvet, ami viszont soha nem lépett hatályba. 2007-ig a dr. Vékás Lajos akadémikus által vezetett kodifikációs bizottság készítette elő az új Ptk-t, és vagy politikai, vagy más okból egyszerűen megunta a Gyurcsány-kormány a polgári törvénykönyv szakmai előkészítését, és 2007-ben úgy döntött, hogy a javaslat előkészítését az igazságügyi tárca veszi át. A parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány alatt fogadta el először, majd a következő hónapban - Sólyom László akkori köztársasági elnök politikai vétója után - ismét. Az Alkotmánybíróság viszont 2010 áprilisában, néhány nappal az új Ptk. első két könyvének életbelépése előtt, alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt. Mára mind szakmailag, mind politikailag megérett a helyzet egy új polgári törvénykönyv megszületésére. A szakmai előkészítés Vékás Lajos érdeme, neki köszönhető az a konszenzus, amivel a kodifikációs bizottság 2011-ben a második Orbán-kormány részére átadta a szakmai tervezetét, amit széles körben el is fogadott a jogásztársadalom. Csupán egyetlen egy bizottsági tag ellenezte a szakmai tervezetet. A kormánynak két jelentős döntése volt: 2010-ben újraindította a kodifikáció folyamatát, és a szakmai tervezetet változtatás nélkül benyújtotta az országgyűlésnek. Ez bizonyítja, hogy a kormány mindvégig tiszteletben tartotta a szakmai bizottság véleményét.

 Az ön által említett Vékás Lajos viszont bírálta a módosító indítványokat, amelyek közül szerinte több alkotmányossági aggályt vet fel, és a szocialisták is az akadémikus kifogásait használják föl kritikaként.

 –Az új Ptk-t elsősorban politikai, ideológiai okból kritizálta az ellenzék. Főleg a családjogi könyvet érte számtalan bírálat, hiszen a családjogi törvény eddig különálló jogszabály volt, és most bekerült a Ptk-ba. Ez vezetett ahhoz, hogy a családról és a családjogról vallott különböző felfogások ütköztek egymással. Ez határozta meg döntően a politikai vitát. Az eredeti tervezethez képest az országgyűlés módosított az élettársi viszony megítélésén. A Vékás-féle tervezet szerint az eddig csak házastársaknak biztosított jogokat és kötelezettségeket a tartós élettársi kapcsolatban élőkre is alkalmazni kell. Az országgyűlés viszont a kormánypártok kompromisszuma alapján úgy döntött, hogy az élettársi kapcsolat továbbra sem minősül családi jogállásnak, de családi joghatásai vannak, két jogviszony – a tartási kötelezettség és a lakáshasználat – szempontjából. Amennyiben az élettársi kapcsolat úgy szűnik meg, hogy előtte legalább egy évig fennállt és abból közös gyermek származik, akkor az élettársak tartási jogaira, illetve lakáshasználatára a házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az élettársi kapcsolat ezután is a felek szabad akaratán alapuló szerződéses, kötelmi jellegű kapcsolat – ez az eddig hatályos Ptk-ban is így szerepelt – , a joghatásai viszont bővülnek. Így a legalább egy éve együtt élő, közös gyermeküket együtt nevelő élettársak jogai a házastársakéval megegyezők. Tehát előrelépés történt az élettársak jogviszonyának rendezésében, de úgy, hogy az alaptörvénynek megfelelően kifejezzük a Ptk-ban is, hogy a házassággal semmilyen más párkapcsolat nem lehet egyenértékű.

 A szocialisták azzal támadják önöket, hogy Ptk. családfelfogása szemben áll a polgári demokráciák családfelfogásával, a Jobbik pedig azt kommunikálja, hogy önök a rokonok közötti házasságot legalizálják. Mi mindenről a véleménye?

 –A szocialisták vádjai azért érdekesek, mert mindezidáig nem zavarta őket, hogy az élettársak több évtizede „csupán” szerződéses kapcsolatban állnak egymással. Ebből is következik, hogy finoman szólva badarság azt állítani, hogy az élettársi és a házassági kapcsolat megkülönböztetése antidemokratikus, diszkriminatív rendelkezés lenne. A házastársi kapcsolat részletesen szabályozott és szigorúbb jogi kötelezettséget jelent, mint az élettársi, ezért vannak, akik tudatosan az utóbbit választják. A Jobbik általi bírálat pedig az unokatestvérek házasságára vonatkozik. Az ilyen házasságkötést eddig is csak állami engedély alapján lehetett megkötni, s ebben az esetben a szabályozás nem változott. Nem értem a Jobbik kritikáját, hiszen egyértelmű, hogy a közeli vérségi kapcsolat kizárja a házasságkötést. Amennyiben a rokonok közt nincs vérségi kapcsolat, akkor a Ptk. lehetővé teszi köztük a házasságkötést.

 Hogyan alakul a személyiségi jogok megsértésének szankciója?

 –Az új polgári törvénykönyv bevezeti a sérelemdíj intézményét, ami a nem vagyoni kártérítés helyébe lép. Eddig a nem vagyoni kártérítésre való igényt bizonyítani kellett a bíróságon, míg a sérelemdíj automatikusan jár a károsult számára, ami vagyoni elégtételt jelent. Az összegszerűséget pedig a bíróság határozza meg. További újdonság, hogy a közösség bármely tagja jogosult lesz – harminc napon belül – bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén. Tehát mind a magyar nemzet, mind egyes etnikai, vallási közösség megsértése szankciót vonhat maga után, amennyiben az adott közösséghez tartozó személyek kártérítést kérnek. Az új Ptk. szerint ennek a sérelemnek nagyon kirívónak, indokolatlanul túlzónak és nyilvánosnak kell lennie. Ebben az esetben a közösség tagjai úgy lépnek föl, mintha őket sértette volna meg a károkozó, függetlenül attól, hogy nem is említik néven a keresetet beadó személyt. Mindez hatékony ellenszere lehet a gyűlöletbeszédnek, s amikor erről a jelenségről beszélünk, akkor hangsúlyozni kell, hogy ez minden nemzeti közösséghez tartozót érinthet, így akkor is bírósághoz lehet fordulni, ha a magyar nemzethez való tartozás miatt ér valakit sérelem.

 Miért döntöttek úgy, hogy az ügyészség helyett a bíróság gyakorol felügyeletet az egyesületek és az alapítványok felett?

 –Részben azért döntött így a parlament, mert az ügyészség törvényességi ellenőrző szereppel bír. Ami azt jelenti, hogy az ügyésznek kötelessége jelezni a bíróság felé a törvénysértést. Tehát nem ügydöntő az ügyészség ebben a kérdésben, hanem ő terjeszti elő az indítványt a bíróság részére. Az igazságszolgáltatáson belül az a helyes munkamegosztás, ha az ügyészség indítványoz, a bíróság pedig meghozza az ítéletet. A másik ok, hogy így az ügyészség előzetesen mérlegeli, hogy mely ügyekkel kell föltétlenül a bírósághoz fordulni. Tehát az ügyészség felszólíthatja bizonyos esetekben az adott egyesületet, vagy társadalmi szervezetet a jogsértés megszüntetésére, és ha ez nem vezet sikerre, akkor bírósághoz fordulhat.

 Mi az oka annak, hogy ezentúl nincs lehetőség a cselekvőképesség általános és élethosszig tartó korlátozására?

 –Cselekvőképességi reformot hajt végre az új polgári törvénykönyv. Reform alatt azt értem, hogy ezután ügycsoportokra vonatkozóan kell a bíróságnak megállapítania a cselekvőképesség korlátozását. Tehát differenciáltan kell megvizsgálnia, hogy az elé kerülő nagykorú személy rendelkezik-e olyan belátási képességgel, amely egyes ügyek vitelére alkalmassá teszi. Lényeges változás, hogy ezt a bírósági döntést ötévente hivatalból felül kell vizsgálni, hiszen mindez eddig csak kérelemre történhetett meg. Ezt a passzust az emberi jogok nagyobb tiszteletben tartása miatt emeltük be a Ptk-ba.

 Hogyan látja, hogy az igazságügy szempontjából mennyire volt kiemelkedő az elmúlt négy esztendő?

 –A 2010-ben megalakult kormány a magyar jogrendszer megújítására vállalkozott. Új alkotmány, új büntető törvénykönyv, új polgári törvénykönyv, új büntetés-végrehajtási törvény született – mindez azt mutatja, hogy a kormány teljesítette a vállalását. Sőt új sarkalatos törvényeket is alkotott a parlament. Mindezzel a kabinet végrehajtotta a választók akaratát is. A kormány által végrehajtott jogalkotási program minőségi változást jelent, ide tartozik az új Ptk. megalkotása is, amit nagyon hosszú szakmai munka előzött meg.

Medveczky Attila