|
 2014.03.28.
A pápaiak sem kérnek a Gyurcsány-Bajnai
korszak visszatértéből
Céljaink a további közlekedésfejlesztések, a településrekonstrukciók
folytatása, és a foglalkoztatottság bővítése
Dr. Kovács
Zoltán, a pápai központú választókerület Fidesz-KDNP –és
országgyűlési képviselőjelöltje Zircen született, ám
apai ágon tősgyökeres pápai. 1990-től kormánymegbízotti
kinevezéséig Pápa város polgármestereként dolgozott, 1998 óta
tagja a Magyar Országgyűlésnek.
A közelmúltban Devecserben nagyszámú hallgatóság előtt
beszélt Dr. Kövér László Országgyűlés elnöke és képviselő
úr az ország „átvétel-kori" helyzetéről, ez elvégzett
munkáról és az előttük álló feladatokról. Menjünk sorba:
milyen állapotban vették át 2010-ben az ország vezetését?
–A Bajnai-kormány leköszönésekor
azt mondták a szocialisták, anyagilag rendben adják át az országot.
Ez nem felelt meg a valóságnak, hiszen a költségvetésben 500
milliárdos hiány volt. Így, ha nem intézkedett volna szakszerűen
azonnal a második Orbán-kormány, és az országgyűlés nem módosítja
a költségvetést, akkor semmi sem biztosította volna többek között
a közszférában a dolgozók bérezését, ahogy a nyugdíjak
kifizetését sem. Emellett a költségvetés hiánya 3% fölötti
volt, s mi kértük Brüsszelt, hogy legyenek türelmesek, hiszen
kormányváltás történt, s ha már a korábbi időszakban ennél
jóval többet megengedtek a szocialistáknak, akkor legyenek továbbra
is toleránsak. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért
felelős szocialista biztosa viszont 3 % alatti hiányt várt el,
nem teljesítette kérésünket. Bizonyára nem nézte jó
szemmel, hogy a magyar állampolgárok az újabb megsarcolásra, a
megszorításokra nemet mondtak, és a Fidesz –KDNP-nek
szavaztak bizalmat. A kormány és az országgyűlés kimondta: új
utat kell a gazdaság területén járni; s megszülettek a
multinacionális cégekre, a lízing cégekre, a biztosító társaságokra
kivetett különadók és a rezsicsökkentés. Az igazságos közteherviselést
szem előtt tartva azoktól a nagy multi cégektől szedtük be az
adókat, akik a válság ellenére továbbra is jó pénzügyi
helyzetben voltak, s így sikerült a költségvetést stabilizálni.
Az IMF és az Európai Bizottság viszont ezt igencsak ellenezte,
s így komoly konfliktusai voltak hazánknak az EU intézményeivel.
Brüsszel nem csak, hogy nem adott segítséget hazánknak, hanem
komoly szankciókkal fenyegette meg a kormányt. A céljuk az
volt, hogy olyan politikust ültessenek Orbán Viktor helyére,
aki nem ragaszkodik a különadókhoz, és a költségvetési hiányt
lakossági megszorításokkal rendezi. Magyarországon a nem
hagyományos eszközökkel megvalósított szerkezeti reformok
gazdasági-pénzügyi fordulatot hoztak, a monetáris politika
reformját pedig a gazdaságpolitika fordulata tette lehetővé.
Csökkent az államadósság és az államháztartási hiány, miközben
növekedett a foglalkoztatás és külkereskedelmi mérleg.
Ez volt az országos helyzet, s mi jellemzi a pápait?
–Szűkebb pátriámban 2010-től 2014-re 40%-kal csökkent
a regisztrált munkanélküliek aránya. Jóval szélesebb a
munkaerő piaci kínálat, mint a kormányváltás idején. A pápai
önkormányzat 2010-re igen csak nehéz helyzetbe került, hisz a
szocialista kormány és parlamenti többsége által hozott költségvetés
nem volt elég a működtetéshez, így részben saját bevételből
fedeztük a kiadásokat, és újabb hitelfelvételre volt szükség
a fejlesztésekhez. Ezért is volt fontos az önkormányzati adósságkonszolidáció,
100 milliók maradtak így a kasszában. Meg kell jegyeznem,
mindezek ellenére Pápa nem tartozott a nagy hitelfelvevők közé.
A pápai ipari parkban lévő cégek a gazdaságfejlesztési
projektek következtében megerősödtek, hiszen új bővítések
történtek. Több milliárd forint került gazdaságfejlesztési
pályázatok útján ezekhez a vállalkozásokhoz itt és a környéken.
Ha Devecser városának nevét meghalljuk, még mindig a szörnyű
iszapkatasztrófára gondolunk. Sikerült-e Devecsert azóta élhető
településsé tenni?
–Devecser városában a
vagyoni károkat a kormány azonnal új lakópark építésével
és jó néhány berendezési tárggyal pótolta mintegy 30 milliárd
forintnyi összegben. Emellett új utakat épített. A Kármentő
Alapba bekerült pénzből 1,6 milliárd forint jutott
Devecsernek, ami személyi kifizetéseket is tartalmazott mintegy
300 millió forint értékben, a többi közösségi célokra került
kifizetésre. A Kármentő Alap 2013 év közepén befejezte a tevékenységét,
hiszen az volt a cél, hogy minél gyorsabban enyhítse a károkat.
Tudjuk, hogy a lelkekben nem múlik el a katasztrófa hatása, mégis
milyen csodálatos látni, hogy gyönyörű épületekben
kezdhetnek új életet azok, akiknek semmijük sem maradt. Tehát
a városban megtörtént a kármentesítés, és a károk fölszámolása.
Lényeges lépés volt, hogy a kormány terület- és gazdaságfejlesztési,
valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján tavaly májusban
kibővítette a szabad vállalkozási zónák körét, melynek
eredményeképp további hátrányos helyzetű településeket, köztük
27 devecseri kistérségi települést soroltak az övezetekhez. A
szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő
vállalkozások többlettámogatást igényelhetnek a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszter által a foglalkoztatás-bővítésének, az új
munkahelyek teremtésének ösztönzésére meghirdetett pályázatokon,
valamint további fejlesztési és foglalkoztatási célú támogatásokat
kaphatnak. Éppen a házelnök úr avatta föl tavaly a Villkász
Kft. zöldmezős beruházással megépült új üzemcsarnokát.
Emellett Devecser bekerült a start munkaprogramba is, ami sok nehéz
sorsú emberen segített. Kezdetét vette a belváros rekonstrukciója,
új buszpályaudvar épült, új szakképző iskola működik. A város
42 év után újra járási székhellyé vált. A járási hivatal
feladatai közül az új munkaügyi kirendeltség és okmányirodai
ügyintézés a leginkább számottevő. Ki kell emelni, hogy a
megyében, Veszprémben, Balatonfűzfőn és a közeljövőben
Balatonfüreden, Herenden nyitunk új kormányablakokat, melyek
integrált ügyfélszolgálatok. Elsődleges szempont, hogy a
megyei-, illetve járási rendszer a jó állam szellemében
egyenlő esélyt teremtsen az ország eltérő adottságú tájain
élők számára az érvényesülésre. E célt szolgálja az is,
hogy a most meglévő kormányablak-hálózat kibővüljön, s
valamennyi járási székhelyen működjön ilyen ügyfélszolgálat,
ahova a környéken lakók fordulhatnak majd. Egyszerűbbé és
gyorsabbá válnak a hatósági eljárások azáltal, hogy a kormány
kiemeltté nyilvánította a kormányablakok kialakításával,
illetve felújításával kapcsolatos közigazgatási feladatokat.
Az elmondottakon kívül milyen lényeges fejlődések
történtek Pápa és Zirc térségében?
–Tudjuk, 2014 áprilisától
csökken az országgyűlési képviselők száma, növekszik a választókerületek
nagysága, s így most a Veszprém megyei 4. számú választókerülethez
87 település tartozik, három várossal, Devecserrel, Pápával
és Zirccel. Zircen és Pápán jelentős egészségügyi beruházások
történtek. Az utóbbi városban kétmilliárdos egészségügyi
fejlesztés indult el, illetve bizonyos elemei már elkészültek.
A zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet fejleszti a mozgásszervi
rehabilitáció fekvőbeteg-szakellátását, a kardiológiai
rehabilitáció járóbeteg-szakellátását és a fizioterápia járóbeteg-szakellátását.
Emellett számtalan háziorvosi rendelő újult meg az Új Széchenyi
Terv programjainak köszönhetően. A kormány által létrehozott
és folyamatosan nyíló egészségfejlesztési irodák azt a célt
szolgálják, hogy kockázatmérésekkel és életmód-, valamint
egészségvédelmi tanácsokkal segítsék a polgárokat. Somlóvásárhelyen
már megnyílt, a közeljövőben Farkasgyepűn is átadjuk az
irodát. Mind a munkahelyteremtés, mind a lakosság kényelme
szempontjából lényegesek az infrastrukturális fejlesztések. A
térségben 2010 óta 22 kilométernyi kistelepüléseket összekötő
úthálózat került felújításra. Az infrastrukturális
fejlesztések csúcspontja a felújított Rába-híd, ami által
nem csak Győrben és Sárváron lehet átkelni a Rábán, 40 t
feletti járművel is, hanem a Csorna-Pápa közötti szakaszon
is, amit kiegészít a marcaltői út rendbetétele is. Mindez észak-déli
tengelyként segíti az autós közlekedést, és a térségben
lakók örömére a kormány újra megnyitotta a szocialisták által
bezárt Csorna–Pápa, és Veszprém-Zirc-Győr vasútvonalat. Pápán
és környékén rengeteg munkát végeztünk el; közművek, közterek,
intézmények – köztük iskolák, óvodák – szépültek meg.
Pápán elkészült a gyógyfürdő új épülete, a barokk belváros,
Zircen pedig a központ rekonstrukciója jelentős, hiszen megújult
az apátság és a főtér, s az előbbi vallásturisztikailag is
fontos látogatóközponttal bővült.
Nem csak az iszapkár, hanem a pápai húskombinát
helyzete is téma volt az elmúlt években a lapokban. Sikerült
megmenteni a Pápai Hús 1913 Kft.-t?
–A 2007-es, 2008-as években
felszámolás alatt volt a pápai húsgyár. Most pedig csődeljárás
alatt, igaz ezúttal sem a dolgozók és a termékek hibájából
került rendkívül nehéz helyzetbe, hanem a strukturális és
vetetői hibákból. A vállalat ismét megmenekült, köszönhetően
a jelenlegi kormány pozitív hozzáállásának. A tulajdonos az
önkormányzat lett, és a hosszú távú cél, hogy a gyárnak
naponta több legyen a bevétele, mint amekkora a kiadása. A pápai
húsgyár 4-5 milliárdos külföldi piaccal rendelkezik, ezért
is volt lényeges a fenntartása, nem beszélve a munkahelyek megőrzéséről
és a környéken élő növénytermelők és sertéstenyésztők
megélhetéséről. Jelenleg már korlátozásmentesen tevékenykedhet
a gyár. Az agrárium témaköréhez tartozik, hogy a Vidékfejlesztési
Minisztérium (VM) jelenleg 59 mezőgazdasági iskolát üzemeltet,
így a Pápai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző
Iskolát is átvette. 2013. szeptember 1-jétől az agrár-szakképzés
felügyelete és irányítása, valamint az agrár-intézményhálózat
fenntartói joga ugyanis a VM-hez került. Szándékunk, hogy a
mezőgazdasági szakképzés színvonala emelkedjen, versenyképes
bizonyítványt adjon a jövő nemzedékének.
Milyen eszközökkel tudják segíteni a térség
kis- és közepes vállalkozóit?
–A megváltozott adójogszabályok
és a kedvező pályázati rendszerek nagyon sok kkv-ét jutattak
forráshoz, így azok fejleszteni tudtak. A kormány kiemelt
figyelmet fordított a munkahelymegőrző támogatásra. Ezzel kívánta
elősegíteni, hogy a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe
került kis-és közepes vállalkozások a létszámleépítés
helyett a foglalkoztatott létszám megtartására törekedjenek.
Ezzel 1800 ember munkahelyét sikerült megőrizni – ebben
nincsenek benne a megmentett húsgyárban dolgozók – Pápa városában
és a környékbeli településeken, és emellett több száz új
munkahelyet teremtettünk.
A Jobbik sokszor támadja a hazai rendőrség munkáját.
Azt mondják, hogy az időseket gyakran kirabolják Pápa városában
a romák és idézem „persze ilyenkor a FIDESZ-MSZP nagykoalíció
és a cigány önkormányzat is mélyen hallgat.” Mi erről a véleménye,
és javult-e a közbiztonság Pápa városában és a választókerületben?
–A Jobbik néhány esetből
általánosít, ez jellemzi a párt politikai kommunikációját.
Korábban sem volt aggasztó a helyzet, s 2010-től gyarapodott a
rendőrség állománya, megerősítették a közterületi jelenlétet.
A mutatók alapján mind a megye, mind a város a jó közbiztonságú
területek közé tartozik, persze azért van még mit tenni.
Felmérte-e, hogy mit várnak Öntől a munkaadók, a munkavállalók,
a civil szervezetek, s a történelmi egyházak képviselői?
–Vannak jelöltek, akik csak a kampány idején járják
a választókerület településeit, én nem ezek közé tartozom.
Már korábban kikértem a különböző szervezetek képviselőinek
a véleményét, hogy mondják el elképzeléseiket, elvárásaikat.
A kampányidőszakban pedig sokan támogató aláírásokkal támogatják
munkánk folytatását, amelyet 2010-ben kezdtünk el. Kiderült,
hogy az emberek nem akarják a Gyurcsány-Bajnai-korszak visszatértét.
De nekünk is vannak még tennivalóink. Céljaink a további közlekedésfejlesztések,
a településrekonstrukciók folytatása, és a foglalkoztatottság
bővítése. Én ehhez kérem a választók támogatását.
|
