vissza a főoldalra

 2014.03.28. 

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal támogatja a hazai vállalatok külpiaci törekvéseit

Magyarországon nagyon szigorúak az élelmiszerbiztonsági követelmények, ami a világ egyes részeire nem jellemző

Immáron harmadik alkalommal mutatkoztak be magyar vállalatok a HITA (Nemzeti Külgazdasági Hivatal) szervezésében a világ egyik vezető élelmiszeripari szakkiállításán, a dubaji Gulfoodon. Főleg azok a magyar cégek tudják megismerni a külföldi cégek elvárásait, akik már találtak olyan partnert, akivel üzletet tud kötni. Hiszen a helyi importőr tudja a leghitelesebben bemutatni a legpontosabban az igényeket.

 Dubaj az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa, sőt nemzetközi üzleti központtá is vált. Ez volt a fő indok, hogy magyar vállalatok is bemutassák termékeiket a Gulfoodon? – kérdezem Maurtner Márkot, a HITA osztályvezetőjét.

 –Dubaj a közel-keleti térség, a Perzsa-öböl gazdasági régiójának fontos kereskedelmi központja, és így lényeges vásárközponttá vált. Tehát a dubaji vásár meghatározó a régi szempontjából. Nem maga Dubaj a célpiaca, a városban rendezett nemzetközi vásároknak, hanem főleg a régió, s azon belül a legnépesebb ország Szaúd-Arábia. Az egész arab-térségből érkeznek látogatók erre a kiállításra. Az elmúlt négy-öt esztendőben a Gulfood annyira népszerű lett mind a kiállítók, mind a látogatók körében, hogy nemzetközi rendezvénnyé nőtte ki magát. Kínától az Egyesült Államokig a világ szinte minden tájáról megfordulnak a Gulfoodon üzletemberek, s a kiállítók közül számtalan olyan ország képviselteti magát, amelyik élelmiszer-exportban érdekelt. A magyar és a külhoni kiállítók, akik rész vettek velünk ezen az eseményen, s a világ számos ilyen szakkiállításán is megjelennek, azt mondták, hogy a világ első három nagy nemzetközi élelmiszeripari rendezvénye közé sorolják a Gulfoodot.

 Hogyan választja ki a HITA azokat a vállalatokat, melyek egy ilyen rendezvényen szerepelhetnek?

 –A módszer nagyon egyszerű: meghirdetjük a részvételi lehetőséget a honlapunkon, és a HITA élelmiszeripari tanácsadója közvetlenül is kiküldi azoknak a cégeknek – több száz exportban érdekelt magyar vállalatról beszélhetünk – az eseményre való fölhívást, akikkel kapcsolatban állunk. Jelképes részvételi díjat kérünk a jelentkező cégektől a magyar standon való megjelenésért, viszont a standdal kapcsolatos egyéb tetemes költségeket a HITA átvállalja a vállalkozásoktól. A mi célunk, hogy a cégek Magyarországon, hazai származású alapanyagokból gyártott magyar, feldolgozott termékekkel jelenjenek meg, és elsősorban a kis -és közepes vállalkozások (kkv) részvételét támogatjuk. Jelentkezési sorrendben fogadjuk be a jelentkezőket; más különbséget a cégek között nem teszünk. Szerencsés helyzetben voltunk, mert igencsak nehéz jó és megfelelő méretű helyet szerezni a dubaji kiállításon, de mivel Magyarország az elmúlt két évben részt vett ezen a rendezvényen, így mind méretben, mind elhelyezkedésben jó standot kaptunk, ahol 16 vállalat mutatta be termékeit, lefedve a hazai export árualap szinte teljes spektrumát. Sajnos 4-5 cégnek még így sem tudtunk helyet biztosítani, ezért a jövőben mindent megteszünk annak érdekében, hogy növeljük a magyar stand méretét.

 A magyar kkv-k számára ugyan komoly lehetőségeket tartogatnak a külpiacok, azonban fel kell venniük a versenyt nem csak hazai konkurenseikkel, hanem más országok cégeivel is. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal ezen a téren hogyan tudja segíteni a hazai kkv-kat?

 –Teljes mértékben igaz, hogy versenyezniük kell a magyar cégeknek. Jelentős a verseny Európában, és a belföldi piacon is. S ez ugyanúgy igaz a közel-keleti régióra is. Hazánkban keleti nyitásról és új piacokról beszélünk, de azt tudni kell, hogy a világ jelentős exportőrei már jelen vannak ezeken a piacokon.

 Akkor hogyan tudnak a magyar cégek versenyelőnyt élvezni?

 –Olyan termékeket mutatunk be, melyeknek híre van a piacokon, minőségileg megfelelőek, elismertek. Nem feltétlenül árban tudunk versenyezni, de mégis vannak olyan termékeink, melyekkel az élen járunk. Termékeink színvonala is meghatározó; a világon szinte mindenhol elismerik, hogy a magyar méz, ásványvíz, zöldség és gyümölcs kiváló minőségű. Azt is tudják, hogy Magyarországon nagyon szigorúak az élelmiszerbiztonsági követelmények, ami a világ egyes részeire nem jellemző. Ezért hajlandóak a külföldi vevők megfizetni a magasabb árat is a jó minőségű és biztonságos magyar élelmiszer termékért. Éppen ezért minden termékünkre lehet vevőt találni, mert a piac óriási lehetőségekkel bír.

 Egyes közgazdászok szerint a keleti térségbe – ide sorolható Oroszországon kívül a FÁK-tagállamok, a közel-, illetve távol-keleti országok is – jellemzően nagy mennyiségű terméket szállíthatnak a cégek, így a kisvállalkozások által előállított árumennyiség általában nem elég. Mi erről a véleménye?

 –Azt mi is jól tudjuk, hogy egy adott magyar kis-és közepes vállalatnak nem lehet az a célja hogy egy nagy országot lefedjen termékeivel. A mi egyik feladatunk a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, és a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Ezért a kkv-szektor egyes tagjainak elég az, ha egy olyan jó partnert találnak az adott országban, amelyik egy régiót lefed, vagy bizonyos termékkört vásárol tőle. Azt is tudni kell, hogy a kis-és közepes vállalkozások többsége most építi ki külföldi kapcsolatrendszerét. Tehát a cégek közti kapcsolat megteremtése a cél, s nem egy egész ország ellátására törekednek a magyar exportőrök. S ha beindul az üzlet, s az jól prosperál – például azzal, hogy olyan disztribútort találnak, aki képes bejuttatni a termékeket üzletláncokba, vagy a gasztronómiai szektor ellátást biztosító nagykereskedőkhöz – , akkor idővel a magyar cégek is fejleszteni tudnak, vagy az is fölvetődhet, hogy integrált rendszerekben dolgozzanak.

 A kiállító vállalatoknak bizonyára meg kell ismerniük hazánk és az adott ázsiai ország közötti kulturális különbségeket is. A HITA fölkészíti a vállalatokat erre? Hiszen, ha Dubajban állítanak ki, akkor lényeges, hogy az iszlám vallás előírásainak megfeleljenek az élelmiszerek.

 –Tapasztalatom szerint a legtöbb vállalat jól ismeri az egyes országok, régiók kulturális, vallási szokásait, értékrendjeit. Főleg azok a magyar cégek tudják megismerni a külföldi cégek elvárásait, akik már találtak olyan partnert, akivel üzletet tud kötni. Hiszen a helyi importőr tudja a leghitelesebben bemutatni a legpontosabban az igényeket. A HITA az általános kulturális különbségek megismertetésében tud segíteni, ebből a célból több kiadványt jelentetünk meg, és bizonyos időközönként szervezünk képzéseket, tematikus rendezvényeket. Március végén Szaúd-Arábiában tartunk jelentős magyar bemutatkozó fórumot, s előtte meghívunk egy olyan szakértőt, aki a részt vevő magyar cégeket fölkészíti az ottani kulturális és üzleti szokásokról. Emellett konkrét tanácsokkal látjuk el a kiutazó cégeket, például a Gulfood esetén azt közöljük a kiállítókkal, hogy egyes termékkörökben – főleg az állati eredetű élelmiszerek esetén – szükséges az iszlám vallási előírások miatt a halal- tanúsítás. Létezik hazánkban olyan szervezet, amely ezt a tanúsítvány kiadja, amennyiben a termelés megfelel a halal előírásainak. Emellett hatósági bizonyítványokat is igényelhet az adott ország az export elindításakor.

 A közös piacon kialakult koncentrált kereskedelmi struktúrában a rendkívül kiélezett árverseny veszélyezteti a hazai vállalatok piaci pozícióit. Ezért vált szükségessé a piacok diverzifikálása, a nyitás az új, a keleti piacok felé?

 –Jobban szeretem az új piacok kifejezést. Ahogy ön is említette, az Európai Unióban olyan kereskedelmi struktúra alakult ki, ami Magyarországon is lényegében meghatározza a piaci lehetőségeket. Tudjuk, hogy a multinacionális és diszkont láncolatok minden uniós országban jelen vannak, s ezeknek a beszerzési politikájuk igencsak hasonló, gondoljunk az árleszorító törekvésekre. Ezért kemény és kiélezett árversenynek vannak kitéve a magyar termelő vállalatok. Ebben a versenyben csak azok a cégek állják meg a helyüket, akik nagy gyártási kapacitással rendelkeznek, magas technológiával dolgoznak, és képesek az árat annyira leszorítani, hogy a nagy mennyiségű termék előállítása mellett magas profitra tegyenek szert. Magyarországon sajnos kevés az ilyen vállalat. Látja minden fogyasztó, hogy a multiknál főleg az olcsó és a gyenge minőségű termékek árasztják el a polcokat, és sajnos az ár miatt, a vásárlók is ezeket keresik többnyire. Más országokban viszont lényeges a minőség és olyan termékek behozatala, ami az adott régióban nem elérhető. Erre nagyon jó példa a Közel-Kelet, ahol az élelmiszerek közel 90%-át külföldről szerzik be. Kínában pedig az élelmiszerbiztonság helyzete nagyon kritikus helyzetben van, amit már az ottani kormány is elismert. Ezért a jobb módú kínai fogyasztók kifejezetten a nem helyi termékeket keresik.

 Nem úgy, mint nálunk…

 –Ez igaz, de reménykedem benne, hogy mindez csak egy átmeneti időszak, s a magyar vásárlók is rájönnek arra, hogy a biztonságos élelmiszer fogyasztása mennyire lényeges egészségünk megőrzése szempontjából.

 Miért nem kedveli a keleti piac kifejezést? Talán azért, mert még mindig sokakban él az a beidegződés, hogy a keleti országok bármilyen minőségű terméket megvásárolnak, s csak a mennyiség számít?

 –Szó sincs róla! Amikor keleti nyitásról beszélünk a külgazdaság kapcsán, akkor leggyakrabban Oroszországra, a FÁK-államokra, Kínára, Indiára és az arab országokra gondolunk. De a magyar exportőrök szempontját nézve tudni kell, hogy a világnak van számos olyan országa, mely tőlünk nem keletre helyezkedik el, de ugyanolyan jó piaci lehetőségeket rejt magában. Gondolhatunk az egész amerikai kontinensre, vagy Afrika egyes államaira. S nagyon lényeges, hogy a magyar vállalatok megtudják azt, mit kínál a világ az unión túl. Az egyik Dubajban kiállító cég például büszkén jelezte, hogy már Chile is rajta van az exporttérképén.

 Ha már Chilét említette; a magyar borászok többször panaszkodtak arról, hogy az áruházak polcai hemzsegnek a chilei, ausztráliai, argentin boroktól. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a minőségi magyar borok külpiacai megjelenését is támogatja?

 –Az élelmiszer iparhoz hasonlóan bizonyos országokban szervezünk, korlátozott számban, külpiaci exportpromóciós eseményeket a borágazatban is. Ez tudatosan leszűkített tevékenységet jelent, mert azt tapasztaltuk, hogy külpiaci bormarketingre az állami források mértéke soha nem lesz akkora, hogy olyan promócióval számolhassunk, mint ami Ausztráliára, vagy Dél-Amerikára jellemző. Ezért az a stratégiánk, hogy olyan piacokat válasszunk ki, ahol éveken átnyúló konzekvens munkával intenzív tevékenységet tudunk végezni, s ahol nagy a borfogyasztás, de nincs helyi termelés. A HITA ezért Skandináviára és a Benelux-államokra koncentrál az ilyen rendezvények kapcsán, mert ezek a piacok méretüknél fogva a magyar termelők által is elérhetők. Európán kívül még egy ilyen helyszín van: Hong-Kong – ami jelentős állomást jelent Kína felé – , ahol minden évben részt veszünk a borkiállításon.

 Mennyire lehet perspektivikus ágazat a korszerű életmóddal összeegyeztethető egészséges élelmiszerek kategóriája az export szempontjából?

 –Az egészséges élelmiszerek kivitelének nagy jövőt jósolok. Azok a cégek, amelyek figyelemmel követik a világtendenciákat, olyan fejlesztéseket folytatnak, ami által minél több egészséges, vagy bio élelmiszert tudnak előállítani. Szintén világjelenség a táplálék -allergia, amire egyes vállalatok úgy válaszolnak, hogy például gluténmentes élelmiszert hoznak forgalomba. Természetesen ez egy speciálisabb és szűk szegmense az exportnak, de mindennek a pozitívuma, hogy nem feltétlenül a mennyiségben, hanem a termék adott paraméterei szempontjából kell versenyezni.

 Beszéljünk arról, hogy a magyar cégeknek mennyire sikerült partnereket találniuk, és a vásárok következtében el tudják-e adni portékájukat?

 –Minden nemzetközi szakkiállítás után a részvevőknek follow up, tehát utókövető kérdőívet küldünk ki. S ebben információt kérünk tőlünk a konkrét és várható üzleti eredményekről, és a tapasztalatokról is. A kiállításokon elsősorban kapcsolatok születnek meg, és üzleteket csak ritkán kötnek. Majd itthonról az adott ország importőreinek árumintát küldenek, vagy próbaszállítást bonyolítanak le. S utána indulhat meg az esetleges szállítás. A dubaji szakkiállításon a magyar cégek külön-külön 50-150 előtárgyalást bonyolítottak le, s ha ebből 3-4 üzlet valósul meg, az már pozitívumot jelent. Nem csak az üzletkötés a lényeges az ilyen kiállításokon, hanem az is, hogy figyelemmel kísérjük, a többi vállalat, a konkurencia milyen termékeket kínál a piacokon.

Medveczky Attila