vissza a főoldalra

 2014.11.07. 

Idén is folyamatosan nő a menekültek száma Magyarországon

Hihetetlen nagy nyomás nehezedik Magyarországra és azon belül a menekültügyi hatóságra. Ezért erősítette meg a kormány a menekültügyi szervezetrendszert.

Dr. Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültügyi igazgatója: tavaly a menedékkérők száma megközelítette a 19 ezret, ami az egyik legmagasabb szám az elmúlt tíz évben. Ezért az idén is növelik a kapacitásokat a befogadó állomásokon Az ideérkezők többsége továbbutazik Nyugatra, és ott próbál szerencsét.

 Mi áll annak a hátterében, hogy 2014. első félévére rendkívüli módon megnőtt hazánkban a menedékkérők száma?

 – Ahogy az EU-t úgy a Magyarországot érintő migrációt is a világpolitikai események befolyásolják. Tehát nem csupán hazánkban növekszik a migránsok, s azon belül is a menedékkérők száma. Például Németországba a délszláv válság óta jelentős számban kértek menedéket; 2014 végére körülbelül 200 ezer menekültre számítanak. Hasonlóan nehéz helyzetben van Olaszország, Görögország és Málta. Az okokat pedig a napi híradásokból is kikövetkeztethetjük. A Közel-Keleten – Palesztinában, Irakban, Szíriában – egyre gyakoribbak a fegyveres konfliktusok. Azokból a térségekből is egyre több menekült érkezik az Európai Unióba, ahol több évtizede nem oldották meg a válságot; így Afganisztánból, Szomáliából, Eritreából. Az úgynevezett arab tavasz által érintett országokból sem csökkent a migránsok száma. Emellett a nigériai Boko Haram tevékenységei miatt, és más szélsőséges iszlámista szervezetek előretörése miatt is nagyon sokan menekülnek Nyugatra. Természetesen továbbra is jelentős számban kérnek menedéket olyan személyek, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel nem rendelkeznek, hanem gazdasági, vagy szociális okok miatt hagyták el hazájukat.

 Az orosz–ukrán válság miatt Ukrajna területéről is érkeznek menekültek?

 – Nagyon kevesen érkeztek Ukrajnából migránsok, számuk mindössze néhány tucat, nem érik el az összes kérelmező 0,5%-át sem.

 Tavaly mennyi volt a menedékkérők száma Magyarországon?

 – Tavaly 18 900-an kértek menedéket Magyarországon, s idén, mára meghaladtuk a 16 ezret. Az elmúlt másfél hónap tapasztalatai alapján nem is az a kérdés, hogy év végéig eléri-e ez a szám a 20 ezret, hanem, hogy meghaladja-e a 25 ezret. Ha a következő hónapokban továbbra is hetente 1000 kérelmező érkezik, akkor elképzelhető, hogy 2014 végére meghaladjuk éves szinten a 25 ezres menekültszámot. Azt még nem tudjuk, hogy a téli hónapokban mennyi migráns érkezik hazánkba, mert az elmúlt években ingadozott a télen érkező menekültek száma.

 Ez a hatalmas szám milyen rendkívüli intézkedések meghozatalára késztette önöket?

 – A kérelmezők száma március óta folyamatosan növekszik. Méghozzá olyan mértékben, hogy míg márciusban 1000 alatt volt a kérelmezők száma, addigra augusztusban ez már meghaladta a kétezret. Az elmúlt hónapban pedig kétszer annyi kérelmező érkezett, mint egész 2012-ben, csaknem 5000 fő. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben nem volt egyetlenegy olyan hónap sem, mikor annyi kérelmező érkezett volna, mint idén szeptemberben. Tehát hihetetlen nagy nyomás nehezedik Magyarországra és azon belül a menekültügyi hatóságra. Ezért döntött úgy a kormány, hogy megerősíti a menekültügyi szervezetrendszert. Részben azzal, hogy ideiglenes befogadó állomást nyithatunk, emellett több emberrel erősítik meg a menekültügyi szakterületet, hogy legyen megfelelő kapacitásunk a menekültügyi eljárások hatékony lefolytatására.

 Miért kellett bevezetniük a menekültügyi őrizet jogintézményét?

 – Ez a jogintézmény a tavaly megnövekedett kérelmezői szám miatt vált szükségessé. A migrációs, illetve menekültügyi tárgyú törvények 2013-ban történt módosításával kapcsolatban az egyik leglényegesebb változás a menekültügyi őrizet jogintézményének – ami teljes mértékben összhangban van az európai uniós irányelvekkel – bevezetése volt. Tudjuk, hogy főként a balkáni útvonalon, embercsempész-hálózatok közvetítésével érkeznek a migránsok, és többségük tranzitországnak tekinti Magyarországot, inkább a gazdagabb európai országokba akarnak eljutni. Őket érintően nem volt más lehetőség, mint ennek a jogintézménynek a bevezetése a menekültügyi eljárások hatékony lefolytatása érdekében. Ez nem jelenti azt, hogy az összes menedékkérő őrizetbe kerül. Nem is ez a célunk, s természetesen a kapacitások sem teszik ezt lehetővé. A jogintézmény 2013. júliusi bevezetése óta a kérelmezőknek körülbelül a negyede kerül őrizetbe, elsősorban azok, akikről már az első találkozáskor lehet sejteni, hogy nem rendelkeznek megalapozott védelmi igénnyel. Tehát nem üldöztetés, vagy polgárháborús helyzet miatt hagyták el származási országukat, hanem úgynevezett gazdasági migránsok, akik az otthoni munkahelyhiány, vagy a szociális ellátás elégtelen volta miatt jöttek el otthonról. A tavalyi arányok is azt mutatják, hogy a csaknem 19 ezer kérelmezőből több mint 6 ezer Koszovóból érkezett. A koszovói biztonsági vagy emberjogi helyzet viszont nem indokolja az ilyen mértékű kiáramlást. Nyilvánvalóan gazdasági oka van annak, hogy ők elindulnak az EU-ba, és nagyon sok esetben őszintén el is mondják: azért lépték át a határt, mert otthon nem volt munkájuk, és szociális segélyben sem részesültek. Természetesen érthetőek ezek a személyes problémák, de nem tartoznak a menekültügyi kérdéskörbe. Idén is azt tapasztaljuk, hogy még a szír és az afgán kérelmezőket is egyre inkább megelőzik számban a koszovóiak. A menedékjoggal való visszaélésre adott reakciónak tekinthető tehát a menekültügyi őrizet, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

 A migránsokat befogadó létesítmények 100%-os kihasználtsággal működnek?

 – A befogadó intézmények kihasználtsága nagyban függ attól, hogy mennyi illegális bevándorlót fognak el az adott időszakban a határon, és közülük mennyien kérnek menedéket. Az utóbbi hetekben, hónapokban a napi kérelmezők száma 100 és 300 közötti. Az elmúlt hónapok statisztikája szerint 80-90%-os kihasználtsággal működnek létesítményeink. Tény, hogy jelenlegi kapacitásainkkal 2000 főnél több menedékkérőt nem tudunk megfelelően elhelyezni. A kérelmezők megnövekedett száma egyelőre azért nem okozott akkora problémát, mint tavaly, mert tavaly új befogadó létesítmény nyitásával már megnöveltük kapacitásainkat, és a közeljövőben átadásra kerülő új ideiglenes befogadó állomás is sokat segít majd a migránsok elhelyezésében. Leginkább azonban azért nincsenek komoly kapacitásbeli problémáink, mert az ügyfelek döntő többsége nem várja meg az eljárás a végét, hanem ismeretlen helyre távozik. Ez az egyik következménye annak, hogy nem veszünk mindenkit őrizetbe, és ők ki tudják magukat vonni a menekültügyi eljárás alól.

 Akik mégis Magyarországon szándékoznak letelepedni, velük köt-e valamilyen megállapodást a hatóság?

 – Az ismeretlen helyre távozók nagy száma miatt évente csupán néhány százan kapnak Magyarországon valamilyen nemzetközi védelmet. Közülük azokkal, akik ezt kérik, a hatóság úgynevezett integrációs szerződést köt, amelynek alapján a rászorulók pénzbeli integrációs támogatást kapnak, illetve az önkormányzatok családsegítő szolgálatai segítségével integrációs szolgáltatásokban részesülhetnek.

Medveczky Attila