|
 2014.11.07.
Batthyány Örökségközpontot hoznak létre
Körmenden
Az intézmény terei alkalmassá válnak a helyi történelmi
korszakok bemutatására, és a Batthyány-kultusz megőrzésére
Mintegy 800 millió
forint uniós támogatással Batthyány Örökségközpontot
hoznak létre Körmenden, a család nevét viselő kastélyban, a
beruházás kezdetét szimbolizáló időkapszulát október 9-én
helyezték el.
Jelenleg milyen állapotban van a Batthyány-kastély?
– kérdezem Bebes Istvánt, Körmend polgármesterét.
– A kastély a magyar állam tulajdonában van, és a
kezelői jogokat nemrég kapta meg a város, a birtokbavétel
pedig csak az elmúlt hetekben történt meg. Emellett a 2002 előtti
városvezetési metódus is kihatott a kastély állapotára. Több
mint 15 évvel ezelőtt a város egy-két épületrész mellett a
kastély főépületét is használhatta, ahol kollégium működött.
Miután a kollégium kiköltözött a kastélyból, az akkori városvezetés
lemondott a kezelői jogról, s azt visszaadta a magyar államnak.
Így a főépületben, a múzeumi részen kívül, sajnálatos módon,
szinte semmilyen tevékenységet sem folytattak. Körmend városa
inkább a teátrum működtetését tartotta lényegesnek, és így
a kastélynak az a része, ahol színielőadásokat tartanak, aránylag
jó állapotban van. A kastélyegyüttes többi része viszont eléggé
leromlott állapotba került.
A város életében milyen szerepe volt a Batthyány-Strattman
családnak?
– A család 400 éven keresztül jelen volt a város életében,
így tevékenysége Körmenden meghatározó. Mind a birtokok,
mind az uradalom központja a városban volt, főleg miután
1918-at követően a megboldogult hercegorvos teljes mértékben
Magyarországon tevékenykedett. A szemorvos főnemes híre nagyon
sok embert vonzott a városba; százával zarándokoltak ide
betegek és szegények, akiknek sorsáról, életéről, gyógyításáról
Batthyány-Strattmann László gondoskodott. Éppen október 28-án,
Batthyány-Strattmann László születése napján ünnepelte Körmend
várossá nyilvánításának 770. évfordulóját. 770 évből
400 év nagyon jelentős történelmi időtávlat, s ez azt
jelenti, hogy a Batthyány-család szellemisége a mai napig jelen
van a városban.
A II. világháborút követően sikerült a család értékeinek
nagy részét megmenteni?
– Az értékek egy részét megmentették, de sajnos a
kastélyt a II. világháborút követően a szovjet csapatok
laktanyának használták, ami azt jelenti, hogy az épületet
kifosztották, és a számukra értéktelen levéltári anyagokat
elégették. A család egyéb értékei viszont láthatók az ország
különböző kiállításain, illetve a múzeumok raktáraiban őrzik
azokat. Ezeknek az értékeknek városunkba kerülését
szorgalmazni fogjuk, igazán méltó helyük a Batthyány Örökségközpontban
lenne. A hagyaték megmentett részének jelentős hányada
Ausztriában található, de szeretnénk, ha ezek is bemutatásra
kerülnének Körmenden, akár állandó, akár időszaki
jelleggel. Ehhez természetesen megállapodások és egyeztetések
szükségesek, melyeket le kell bonyolítanunk a közeljövőben.
Kinek az ötlete volt a Batthyány Örökségközpont létrehozása?
– Még a Phare CBC EU-s előfinanszírozási programhoz pályázatot
nyújtottunk be a kastély vonatkozásában, s megvalósíthatósági
tanulmányt készíttettünk el a kastélyegyüttesre és a kastélyparkra
kiterjedően. A dokumentumban főleg a jövedelemtermelő lehetőségek
kerültek előtérbe, s a tanulmány néhány eleme a mostani
koncepciónak is része. Az elmúlt évtizedek során folyamatosan
azzal szembesültünk, hogy sokkal jobb lehetőségeink lesznek az
EU-s források lehívására, ha megpróbálunk olyan közösségi
működtetést kialakítani, ami főleg a történelmi-kulturális
értékek figyelembevételével készül el. Miniszterelnök úr
is azt javasolta számunkra, hogy inkább a közösségi funkciót
erősítsük meg. A kormány, az önkormányzat, a tervezők közös
gondolkodása tehát felelősen kezeli a Batthyány-örökséget,
és megpróbálja bemutatni azt az idelátogató turistáknak és
zarándokoknak.
A Batthyány Örökségközpont létrejöttéhez is hozzájárul
az önkormányzat?
– Körmend városa anyagilag is támogatja az intézmény
létrejöttét, hiszen magát az üzemeltetést is városi forrásból
kell megvalósítanunk. Bizonyára az is bizonyítja elkötelezettségünket,
hogy az eddigi kastély-pályázatok előkészítésének költségei
és az önerők összegei összesen több mint a 100 millió
forintos kiadást jelentettek önkormányzatunk számára. A következő
uniós fejlesztési időszakban nagyon sok olyan pályázatot írnak
majd ki, amelyek jóval kisebb mértékű önkormányzati önerőt
igényelnek. Abban bízunk, hogy a beruházások jelentős része
100%-os uniós támogatásból valósul meg, s azoknak lebonyolítását
a város végzi el. 2013-ban az önkormányzatnak az egykor
lovarda, ma színházi funkciót ellátó épület látogatóközponttá
alakítási terve nyert elismerést az állam előtt, és kiemelt
projektként érkezett ahhoz támogatás 800 millió forint értékben.
A további fejlesztés eredményeként egy történelmi, kulturális
és idegenforgalmi központ infrastrukturális feltételei teremtődnek
majd meg. A létrehozott terek alkalmassá válnak a helyi történelmi
korszakok bemutatására, köztük a Batthyány-kultusz megőrzésére,
helyi és térségi alkotók bemutatkozására, turisztikai
csoportok fogadására, a helyi identitást erősítő, regionális
hatású programok lebonyolítására, bemutatására. Az egész
kastély-együttes közösségi funkciókkal való megtöltése
viszont 10 milliárd forintot meghaladó forrást igényel. Ez azt
jelenti, hogy sokkal intenzívebben kell dolgozni annak érdekében,
hogy az EU-s források az elkövetkezendő hét év során
megjelenjenek és hozzájáruljanak ahhoz, hogy a kastély teljes
pompájában és funkcionalitásában is meg tudjon újulni.
Mit gondol, a Batthyány Örökségközpont mennyiben járul
hozzá a régió turisztikai kínálatához?
– A fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi
Festetics-kastély és a körmendi Batthyány-kastély együttesen
minden valószínűség szerint nagyon erős turisztikai kínálatot
biztosít majd Nyugat-Magyarországon. Így a körmendi örökségközpontba
kerülő értékek komoly vonzerőt jelentenek a térség számára.
Tehát a Batthyány Örökségközpont létrejöttével tovább bővül
a régió kulturális és turisztikai kínálata.
Medveczky Attila
|
