|
 2014.11.14.
Martin Schulz: új falak emelkedhetnek
Európában
Az egyenlőtlenségek
növekedése révén ismét megjelentek a szélsőségesek Európában,
és 25 évvel a berlini fal ledöntése után új falakat akarnak
emelni a kontinensen – hangsúlyozta Martin Schulz, az Európai
Parlament elnöke november 10-én vasárnap a német fővárosban
elmondott ünnepi beszédében.
A német szociáldemokrata politikus a 25. évforduló
alkalmából a berlini Konzerthausban rendezett ünnepségen
kiemelte, hogy a szabadságot éltető demokráciához társadalmi
stabilitás szükséges, de az utóbbi évek gazdasági válsága
miatt rohamosan növekednek az egyenlőtlenségek, és a hatalmas
méretű fiatalkori munkanélküliség hatására az 1989 után született
nemzedék nagy része kilátástalan helyzetbe került.
A kilátástalanság reménytelenséget okoz, ami radikalizálódáshoz
vezet és a szélsőségesek felé sodor – tette hozzá. A
„nacionalizmus propagandistáinak ismét konjunktúrája
van", és „az európaiak ellen uszító európaiak" új
határokat akarnak kijelölni, új falakat akarnak emelni –
mondta Martin Schulz.
Hangsúlyozta: ebben a helyzetben világosan ki kell
mondani, hogy „az európai egység legnagyobb vívmánya a
szabad mozgáshoz és letelepedéshez fűződő jog". A
berlini fal ledöntése előtt a kelet-közép-európai diktatúrák
évtizedekig akadályozták erőszakkal ennek a jognak a gyakorlását
– tette hozzá.
1989. november
9. a
német történelem „mágikus pillanata" volt, és a
kelet-közép-európai szabadságmozgalmak betetőzését
jelentette. A berlini fal ledöntésével győzelemre vitt békés
forradalom „ismét megmutatta, hogy a német és az európai történelem
elválaszthatatlan egymástól" – mondta az EP elnöke.
Németországnak
és Európának azonban nemcsak a történelme fonódik össze szétválaszthatatlanul,
hanem a jövője is, ami „különleges felelősséget"
jelent Németország számára. Ezt a német újraegyesítésből
fakadó felelősséget pedig „senki nem ismerte fel pontosabban,
mint Helmut Kohl" – méltatta a szociáldemokrata párt
(SPD) politikusa a volt kancellárt, a konzervatív CDU korábbi
vezetőjét.
A Konzerthaus nagytermében rendezett több száz fős ünnepségen
részt vettek a német közjogi méltóságok, a politika és a közélet
szinte valamennyi vezető személyisége. Díszvendég volt Lech
Walesa egykori lengyel államfő, Németh Miklós volt magyar kormányfő
és Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök. A zenei programot
Fischer Iván, a Konzerthaus és a Budapesti Fesztiválzenekar
(BFZ) zeneigazgatója állította össze Bartók- és Vivaldi-művekből.
A megemlékezéssel egy időben a Brandenburgi kapunál több
százezer ember részvételével népünnepély kezdődött, a
szabadtéri koncerten fellépett többek között Peter Gabriel,
Paul Kalkbrenner és a Udo Lindenberg. Az ünnepség csúcspontja
19.20-kor volt, amikor sorban feleresztették a magasba az egykori
fal belvárosi szakaszán
15 kilométer
hosszúságban sorakozó 6888 fehéren világító léggömböt,
miközben a Brandenburgi kapunál a színpadon a Staatskapelle
Berlin Daniel Barenboim vezényletével előadta Ludwig van
Beethoven Örömódáját.
A Lichtgrenze (Fényhatár) című installáció
3 méter
magas állványokon elhelyezett világító légballonjait azért
pontban 19.20 órakor kezdték felereszteni, mert akkor jelentette
be Günter Schabowski, az egykori keletnémet állampárt, az
NSZEP politikai bizottságának tájékoztatáspolitikáért felelős
titkára 1989. november 9-i sajtótájékoztatóján, hogy a
keletnémet vezetés utazási és kivándorlási könnyítésekről
határozott.
A bejelentés után kelet-berliniek tízezrei özönlöttek
a határátkelőkhöz, hogy átjussanak Nyugat-Berlinbe. Az NDK-s
határőrök tanácstalanok voltak, mert semmilyen utasítást nem
kaptak, végül aztán nem sokkal éjfél előtt a tömeg nyomására
a Bornholmer utcánál megnyílt az első átkelő. Ezután az összes
határátkelőt megnyitották, ami elvezetett a fal lebontásához,
és alig egy évvel később Németország újraegyesítéséhez.
MTI
|
