vissza a főoldalra

 2014.11.14. 

A tudatosan megőrzött hagyományos település kivételes példája: Hollókő-Ófalu

A fiatal családok támogatásával szeretnénk meggátolni a lakosság elvándorlását

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a XVII–XVIII. században kialakított falu a tradicionális építészet és a XX. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. A világörökségi helyszínek állapotmegőrzésének, integritásuk fenntartásának érdekében az UNESCO kötelezi a Részes Államokat, hogy valamennyi helyszínre dolgozzanak ki világörökségi kezelési tervet.

 Október 9-én, Lázár János miniszter úr kezdeményezésére egyeztető tárgyalást folytattak „Hollókő-Ófalu és környezete” világörökségi terület világörökségi kezelési tervének tervezetéről. Mely szervezetek vettek részt ezen az egyeztető tárgyaláson, és milyen megállapodásra jutottak? – kérdezem Szabó Csabát, Hollókő polgármesterét.

 – Az egyeztető tárgyalás egy hosszú folyamat eredményként értékelhető, mert a 2011-ben elfogadott világörökségi törvény kimondja, hogy kezelési tervet kell készíteni a hazai világörökségi területekre vonatkoztatva. Amikor a Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a világörökségi listára, akkor még nem kellett ilyen tervet elkészíteni. Egy éve dolgozik a minisztérium a kezelési terven, és az október elején tartott tárgyaláson lehetett észrevételeznie a világörökségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező természetes és jogi személyeknek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, valamint a világörökségi területen működő vallási közösségek és civil szervezeteknek a dokumentumot, ami a közeljövőben véleményezésre a Világörökség Bizottság elé kerül, azután Lázár János miniszter úr dönt a terv megvalósulásának ütemezéséről. A terv egy részéről kormányrendelet születik majd, ami számunkra azért kedvező, mert azáltal Hollókő nagyobb védettséget kap, s jobban fölfigyel a kormány a helyi problémákra – nem csak nálunk, hanem a többi hazai világörökségi helyszínekre vonatkoztatva is.

 Problémákat említett; legyen kedves néhányat felsorolni.

 – A legnagyobb problémánk, hogy bár Hollókő 27 évvel ezelőtt megkapta a világörökségi címet, de a terület megóvásához alig kapott anyagi segítséget. Voltak ugyan kisebb támogatások, de nem lehet folyamatos segítségnyújtásról beszélni. 2013 elején Hollókő önkormányzatát kérte fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a világörökségi terület gondnokságára, de maradtak még problémák. A hajdani „nadrágszíj” parcellás világörökségi területek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, így eléggé elhanyagolt az állapotuk. A kezelési tervben ezért erre is ki kell térni, és meg kell fogalmazni a konkrét feladatokat mind az állam, mind az önkormányzat, mind a Bükki Nemzeti Park részére.

 Az elmúlt évtizedek társadalmi, életmódbeli változásai mennyire hatottak Ófalura?

 – Természetesen megváltozott a társadalmi helyzet az 1980-as évek közepe óta. Már a termelői életmód kevésbé jellemző Ófalura, hiszen az ott lakóknak már munkahelyük is van. Az igény is megváltozott: a házakat rácsatlakoztatták a szennyvízelvezető csatornára, és sok helyen bevezették az internetet is. Emellett néhányan más településekről az Ófaluba költöztek, ott vásároltak ingatlanokat. Már nem hajtja haza a kondás a disznókat esténként, és a libákat sem legeltetjük, mint gyermekkorunkban. Sajnos a szőlőt sem kapálják már meg, mióta, bár nagy munkát végeztek a parcellákban, mégis elég gyenge minőségű bort állítottak elő belőle.

 Említette, hogy vásároltak Ófaluban házakat. Új ingatlanokat is építettek?

 – Egyetlenegy üres telek van Ófaluban, ami az önkormányzat tulajdona, így már új ingatlanokat nem lehet felépíteni. Problémát jelentett, hogy akik itt ingatlant vásároltak, azok az épületet hétvégi háznak használják, ami árt az élő falu intézményének. Jobban örülnénk, ha gazdálkodnának a helyben lakók, de ezt sem lehet elvárni, mert a termőföldek nem igazán „hálálják” meg az emberi munkát. Az új tulajdonosnak kívülről sem lehet átépítenie az ingatlant, mert az nem illeszkedne bele a faluképbe, de a belső átalakításokat már nem ellenőrzik ennyire szigorúan. Az önkormányzat nemrég vásárolt meg egy házat uniós forrás segítségével, s mi azt átalakítottuk, mert az ’50-es években egy régi, hagyományos épület helyére kockaformájú ingatlant építettek, s mi most visszaállítottuk az eredeti állapotot.

 Jelenleg milyen állapotban van a várhegy és környéke?

 – Szerencsére a Bükki Nemzeti Park egyik projektjén belül a hagyományos legelők egy részét kitisztította és visszaadta. A helyszínen ma is folyik állattartás, ami remélhetőleg megóvja a nemzeti park munkatársai által rendbe hozott területet. Ezenkívül mi is szeretnénk, ha még több szép ligetes rész lenne a várhegy környékén – tudjuk ott a földek többségének az állam a tulajdonosa, s a legeltetést sem lehet úgy megoldani, ahogyan régen.

 A település lakosságának 60%-a nyugdíj korhatár felett van. Hogyan lehet elérni azt, hogy Hollókő ne váljon „múzeumfaluvá”?

 – Nagyon sok programot indítottunk el immár 15 éve. Így a meglévő ófalui házainkat az önkormányzat lakássá alakította át fiatalok számára. Nehézséget jelent, hogy a magyar államnak 14 éve nincs forrása bérlakások kialakítására. Önkormányzatunk a fiatal családok támogatásával szeretné meggátolni a lakosság csökkenését és elvándorlását, ezért 100 ezer forintos egyszeri támogatást ad a szülőknek minden újszülött után. Számunkra fontos, hogy minél többen lakjanak a faluban – költöznének is a településre, ha lenne üres ingatlan. Szintén lényeges program volt az iskola és óvoda megtartása, hiszen a fiatalok nagy számban költöztek volna el a faluból a két intézmény bezárása esetén. Nálunk az iskolában Hollókő tantárgy is van, ahol a helyi hagyományokat „tanítjuk”. Munkahelyeket próbálunk teremteni – a kiemelt turisztikai beruházás által 7-8 új munkahely jön létre. Intézkedéseinknek köszönhetően egyre többen tértek vissza a faluba, de akkor lennénk elégedettek, ha még több beruházás jönne létre, melyek által növekedne a munkahelyek száma.

 Igaz, hogy Hollókő bevételének nagy része a turizmusból származik?

 – Igaz; nagyon sok bel- és külföldi turista keresi föl a falut, ami mára valódi értékké nemesedett. Ezért meg kell teremteni különböző attrakciókkal a lehetőséget ahhoz, hogy minél több vendégéjszakát töltsenek itt a vendégek, és hogy minél több kézműves terméket, gasztronómiai kuriózumot kínáljunk számunkra.

Medveczky Attila