vissza a főoldalra

 2014.11.14. 

A kormány minden eszközzel megvédi a földtörvényt

A luxemburgi bíróság döntéséig semmilyen szankciót nem vezethetnek be Magyarországgal szemben

Október közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság az új földtörvényünk, ezen belül is a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályi kitételek miatt. Dr. Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára: 2014-ben arról beszélni, hogy 2016-ban, ha az Európai Bíróság elmarasztalja hazánkat, Brüsszel milyen szankciókat vezet majd be, kifejezetten káros.

 A külföldi spekulánsok sok esetben úgy kerülték meg a földtörvényünk rendelkezéseit – amely korábban is a helyben lakó gazdálkodóknak biztosított különböző előjogokat –, hogy adásvételi szerződés helyett haszonélvezeti jog megszerzéséről kötöttek megállapodást a magyar földek tulajdonosaival. Az osztrák kormány többször kifogásolta a zsebszerződések megakadályozására hivatott magyar jogszabályt. Az osztrák lobbi a kötelezettségszegési eljárással elérte a célját az Európai Bizottságnál?

 – Kimondhatjuk, hogy az ausztriai lobbi kisebb sikert ért el, de ebben nem látok még különösebb veszélyt. Helytelen lenne esetünkben osztrák–magyar vitáról beszélni, hiszen nem azt írtuk bele a törvénybe, hogy az osztrák nemzetiségű haszonélvezők haszonélvezeti jogát kell törölni, hanem azt, hogy minden haszonélvezeti jog semmis, amely nem közeli hozzátartozók között köttetett. Az, hogy ezt az osztrák agrárminiszter, és több ausztriai gazda magára nézve hátrányosnak tekinti, az az ő szempontjukat nézve érthető. Tehát ebben a kérdésben mindenki a saját érdekét védi. Az osztrák agrárminiszter jelezte Brüsszel felé, hogy ez a magyar szabályozás szerintük egyenlő a jogfosztással. Brüsszel a kérdést megvizsgálta, ezért eddig két pilot eljárás zajlott le, amely a Magyarországnak megküldött kérdéssorok megválaszolásából állt. Az Európai Bizottság számára válaszaink nem voltak megnyugtatóak, és a mostani eljárás nyomatékosítja azt, hogy ez a grémium elégedetlen a magyar törvénnyel. Kötelezettségszegési eljárást eddig nemcsak Magyarország ellen indítottak az EU-ban, tehát ez nem egy kuriózum. Ezért az ellenérdekeltek ne örüljenek előre, hiszen a végső döntést a luxemburgi bíróság mondja ki 2016-ban – mert a magyar kormány biztos, hogy elviszi ezt a kérdést az Európai Bíróságig.

 Úgy tűnik, mintha a tagállamok nem határozhatnák meg szabadon a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat.

 – Azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, elfogadtuk annak szabályait. Esetünkben a tőke szabad áramlása, és a beruházások szabadsága, mint komoly jogelv sérül az Európai Bizottság jogértelmezése szerint azzal, hogy mi ezt a jogszabályt hatályba léptettük. Kiemelendő, hogy a termőföld korlátozva rendelkezésre álló erőforrás. Tehát nem olyan más, közgazdasági értelemben vett jószág, ami reprodukálható. Ráadásul nem is arról van szó, hogy egyesek vitathatatlanul, minden jogszabályt betartva szereztek meg bizonyos jogokat, és most ebből ki vannak semmizve, hanem az érintettek kihasználtak egy joghézagot – tény, ez minősíti a korábbi magyar jogrendszert. Így mi arra építjük a védekezésünket, hogy azok, akik kihasználták a hajdani jogi kiskaput, nem jóhiszeműen jártak el. Az ügy előzménye az, hogy Magyarországon 1994 óta nem vásárolhat termőföldet külföldi, valamint – akár magyar – jogi személy sem, csak föld használati jogot szerezhet, aminek legtipikusabb esete a haszonbérleti szerződés. Viszont létezik egy kör, amely tagjainak nem volt elegendő 20 év haszonbérlet, ők „kvázi tulajdont” akartak. Ilyen tulajdont pedig a haszonélvezeti jog megvásárlásával lehetett elérni. S ezzel gyakorlatilag a haszonélvezők rendelkeztek a föld felett, így arról is, hogy azt továbbadják-e bárkinek haszonbérletbe. Ráadásul a haszonélvezeti jogosulté volt a termőföld minden haszna, s ő kapta meg például a területalapú támogatást is.

 A jogszabály 2014. május 1-jétől megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket. Konkrétan azokat, amelyek nem közeli hozzátartozók között létesültek. Hazánkban mennyire tehető az úgynevezett spekulatív haszonélvezetek száma?

 – Pontos számot erről nem tudok mondani. Azért sem, mert a földhivatalokban nincs arra nézve információ, hogy két személy között létezik-e közeli hozzátartozói jogviszony. Ezt nem lehet kiolvasni a haszonélvezeti szerződésekből sem. Ezért kell a jogszabály szerint erről az érintett feleknek nyilatkozniuk. Azt tudjuk, hogy 225 ezer magyar termőföldtulajdonon található haszonélvezeti szerződés. Azt gondolom, hogy ezeknek a jelentős többsége, szinte 90%-a, közeli hozzátartozók között jött létre. Így hozzávetőlegesen 20 ezer spekulatív szerződésről beszélhetünk.

 Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, azt hangoztatja: ha a magyar kormány nem lesz hajlandó változtatni az EB határozatainak megfelelően a törvényen, az súlyos szankciókkal járhat, akár az agrártámogatásokból is elvonhat Brüsszel. Mennyire tartja károsnak a szankciókkal való ijesztgetést?

 – A szankciókkal való ijesztgetést nagyon ártalmasnak tartom. Gőgös Zoltánt jó agrárszakembernek tartom, és most mégis felelőtlenül nyilatkozik, holott neki is tudnia kell, hogy csak 2016-ban születik meg az európai bírósági ítélet. Tehát az ítélet meghozataláig semmilyen szankció nem foganatosítható Magyarországgal szemben. Ezért 2014-ben arról beszélni, hogy 2016-ban Brüsszel milyen szankciókat vezet majd be – holott még el sem indult a bírósági eljárás –, kifejezetten káros.

 A hazai ellenzék az EU több intézményénél is a magyar érdekeket támadta. Elképzelhető, hogy jelenleg is erről van szó?

 – Inkább politikai haszonlesésből nyilatkozhatott így a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban Gőgös Zoltán. Jelen esetben bőven elég volt az osztrák miniszter úr, és az osztrák gazdák lobbija az EB döntéséhez, s nem kellett ehhez a témában egyébként megosztott magyar ellenzék közreműködése. Hiszen a baloldali ellenzék véleménye szinte megegyezik az osztrák miniszterével, míg a Jobbik szerint csak úgy biztosítható, hogy a magyar föld a hazai kis- és közepes gazdálkodók kezén maradjon, ha felülvizsgálják és újratárgyalják Magyarország uniós csatlakozási szerződését. Ma még egy középiskolás diák is tudja, hogy egy adott csatlakozási szerződés módosításához minden egyes tagállam szavazata szükséges. Ezért a Jobbik felvetése teljesen szakmaiatlan, hiszen miért járulna hozzá a többi tagállam ahhoz, hogy Magyarország egyedüliként kivegye a termőföldet a tőke szabad áramlásának elve alól.

 Milyen eszközökkel tudja hazánk megvédeni az Európai Bíróság előtt azt a magyar földtörvényt, amelyik több európai ország jogszabályainak elemeit tartalmazza?

 – A földtörvény az európai normák szerint készült és az EU tagállamainak földjogi szabályozásait ötvözi. Mi a magyar földtörvényt csak úgy tudjuk megvédeni, hogy egészen a luxemburgi bíróságig elvisszük ezt az ügyet. S ott születik majd meg egy bizonyos döntés. Amennyiben az ítélet elmarasztaló lenne, akkor a magyar törvényhozás megteszi a szükséges jogi lépéseket. Addig nekünk két feladatunk van: végre kell hajtani és hajtatni a jelenleg hatályos jogszabályokat, és minden egyes fórumon megvédeni a földtörvényt.

Medveczky Attila