|
 2014.11.21.
Több forrás jut jövőre az
egészségügyre
A háziorvosi ellátásra 2015-ben 10,5 milliárd forinttal
fordít többet a kormány
A jövő évi költségvetésben
az egészségügy ismét kiemelt szerepet kap, hiszen óriási
lemaradást kell behoznia. A büdzsében ezért forrásokat különítettek
el a háziorvosi praxisok betöltésére, a várólisták csökkentésére,
a rezidens-ösztöndíjprogram folytatására és a bérrendezésre.
Dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának
parlamenti államtitkára: tovább szeretnénk folytatni a korábbi
években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók
számára.
Mennyivel költenek többet a következő évi költségvetésben
az egészségügyre?
– Összességében 6,5%-kal költünk többet jövőre az
egészségügyre a költségvetési tervezet szerint, mint az előző
évben. Ez jelentős emelkedést jelent, hiszen 2015-re 1,8% inflációval
számolunk.
Hogyan és milyen forrásból tudják folytatni a korábbi
években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók
számára?
– Az eddig eldöntött béremelések fedezetét továbbra
is tartalmazza a költségvetés. Az elmúlt években 95 ezer egészségügyi
dolgozó fizetését emeltük föl átlagosan 23%-kal. Jelenleg a
legfontosabb célunk a háziorvosi ellátás helyzetének javításra.
10 milliárd forintos keretet biztosítottunk a háziorvosok számára
nyújtott juttatások bővítésére. Tettük ezt azért, hogy
sokakat azok közül, akik most még a különböző kórházi járóbeteg-ellátásokban
jelennek meg, részben már a háziorvosi rendszeren belül meg
tudják gyógyítani. A többletkapacitásra pedig további 5
milliárd forintot tartalmaz a költségvetés tervezete. Bízunk
benne, hogy így már a háziorvosi ellátásban is sikerül javítani
az emberek egészségügyi állapotán.
2011-ben körülbelül 6000 háziorvos dolgozott,
mennyivel tudták ezt a számot eddig növelni?
– Hozzávetőlegesen 6300 háziorvosi praxis működik. Így
ennyi háziorvos dolgozik, és körülbelül 200 hely nincs még
betöltve. Reméljük, hogy az említett 10 milliárdos keretből
ezt a problémát is orvosolni tudjuk.
Az egyik baloldali napilapban olvasható: „Semmilyen érdemi
egyeztetésre nem volt hajlandó a kormány a területi ellátási
kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokkal, így
gyakorlatilag bármiféle indoklás és belátható cél nélkül
számol fel több száz praxist a kabinet. Így több százezer
beteg ellátása és csaknem kétszáz orvos jövője válik
bizonytalanná, miközben a szakemberhiány éppen az alapellátást
sújtja leginkább.” Mi erről a véleménye?
– Mindenki örülhet annak, ha a háziorvosok számára
jelentős mértékben nagyobb összeg szerepel a törvényjavaslatban.
Ezt a 10 + 5 milliárdos tételt inkább üdvözölni lehet.
Azt „pusztán” költségvetési számokkal el tudják
érni, hogy minél kevesebb orvos hagyja el Magyarországot?
– Ezt a célt költségvetési számok nélkül biztosan
nem tudjuk elérni. Hiszen többféle problémát is meg kell
oldalunk: a bérezés, a kórházak felszereltsége, a segítőszemélyzet,
az adminisztrációs helyzet kérdését mind meg kell vizsgálnunk.
A rezidensek ösztöndíjprogramját is tovább bővítjük jövőre.
A jelenleg 1700 résztvevőhöz további 700 rezidens csatlakozhat
a pluszforrásoknak köszönhetően. Ezzel az összeggel kívánjuk
őket itthon tartani, ami hozzájárul a kórházak és az egész
egészségügyi ágazat helyzetének javításához.
Tudtommal 2013-ban tovább növekedett az MH Egészségügyi
Központ (0,5 milliárd forinttal), a Fejér Megyei Szent György
Kórház és a Szegedi Tudományegyetem (0,3-0,3 milliárddal)
tartozása. Mekkora összeg áll rendelkezésre a kórházak adósságainak
lefaragására?
– Ez egy lényeges probléma, és a sajtó is rendszeresen
beszámol a kórházak adósságainak mértékéről. Már a nyár
végén is több mint 10 milliárd forintot szabadítottunk föl a
kórházak számlaadósságainak kifizetésére. A jövő évi költségvetés
tervezetében központi 60 milliárd forintos összeg szerepel,
mely jövőre a költségvetés intézményeinek adósságrendezését
szolgálja, ezen belül a kórházakét is. Azoknak a kórházaknak
az adósságát kívánjuk rendezni ebből a keretből, amelyek vállalják
azon döntések meghozatalát, amelyek megakadályozzák az adósság
újratermelődését.
Új kórházakat építenének, vagy a meglévőket
korszerűsítenék?
– A kormányzat véleménye szerint éppen elég nagy
feladat a meglévő kórházak fejlesztése, korszerűsítése, és
ahol igény van rá, azok bővítése. Ezekre a célokra kívánjuk
a költségvetési és az EU-s forrásokat fordítani. Ez a
folyamat már beindult: jelentős kórházfejlesztési folyamat
vette kezdetét. Hiszen 400 helyszínen 300 milliárd forintnyi egészségügyi
fejlesztést indítottunk el.
A központi régióban lévő kórházakat is lehet
fejleszteni?
– A kormányzat eddig is nemzeti forrásból egészítette
ki az uniós forrásokat ott, ahol szükség volt a kórházak
fejlesztésére. A kórházi adósságátrendezés is teljes mértékben
nemzeti forrásból történik. Sőt az új hétéves tervezési
ciklusban szerepel a Közép-Magyarországra szóló operatív
program.
Még mindig jelentős a lakossági panasz a várólistákat
illetően. Rövidíteni tudják a hosszúra nyúlt várólistákat?
– Többféle módon igyekeztünk és igyekszünk javítani
a várólistás betegek helyzetén. 2014 elején erre külön célzott
támogatást fordítottunk. Az utolsó negyedévben pedig 1 milliárd
forintot biztosítunk plusz forrásként direkt a várólistán
szereplő betegek gyógyítására, és a listák rövidítésére.
Az említett összeg még idén 3000 beteg gyógyítását, kezelését
teszi rövidebbé.
A légi mentés zavartalan működésének biztosítása
is a célok között szerepel?
– Mind a légi, mind a földi mentésre, az Országos Mentőszolgálat
tevékenységére jelentős mértékű összeg, több százmillió
forint szerepel a költségvetésben. Ezzel a légi mentés
zavartalansága is biztosított, és bázisokat is kívánunk kiépíteni
a korábbi béreltek helyébe. Ezzel elérhetjük azt a célt,
hogy 15 percen belül kiérjen a mentő.
A szociális ellátásban dolgozók bérének növelésére
is van esély?
– A szociális ágazatban dolgozók részére szociális bérpótlékot
vezettünk be 2014. január 1-jétől. Ez 7-10%-os béremelkedést
jelentett az ágazatban dolgozók számára. A kormány
folyamatosan tárgyal az illetékes szakszervezetekkel, hogy a további
lépéseket egyeztessék. A kormány nyilvánvalóvá tette, hogy
a szociális ágazatban dolgozók bérét a következő években
emelni szándékozik.
A következő témánk: plusztámogatás jut a hit- és
erkölcstan oktatására. 2013-ban teremtette meg a parlament
annak a lehetőségét, hogy hit- és erkölcstanra, vagy erkölcstanra
járassák a szülők gyermekeiket. Mennyire bizonyult sikeresnek
ez a döntés?
– Azért is mondhatjuk sikeresnek az erkölcstan és a
hit- és erkölcstan bevezetését a köznevelés rendszerébe,
mert templomokba – sajnos – jóval kevesebben járnak, mint
azok, akik gyermeküket hit- és erkölcstanra íratták be. A
sikeresség további bizonyítéka, hogy nőtt az első és ötödik
osztályosok között a hit- és erkölcstant választók száma,
és a felmenő rendszerben összességében hit- és erkölcstant
tanulók aránya is. Ez azt jelenti, hogy 50-50%-ban választják
az erkölcstant és a hit-és erkölcstant a szülők gyermekeik
számára. Ezért a kormány 500 millió támogatást biztosít az
órák színvonalának emeléséhez, és a tankönyvellátásra
is.
Medveczky Attila
|
