2014.11.28.
Elég volt!
A magyar kormány
lassan olyan helyzetbe lavírozza magát, amelyből már nem tudja
folytatni a hintapolitikát. Az amerikai nyomásgyakorlás célja
egyértelműen az, hogy Budapest valljon színt: Kelet vagy
Nyugat?
(Heti Válasz)
Itt valaki nem normális, de legalábbis játssza a hülyét:
Hát arról van szó, hogy az Orbán kormánynak színt kellene
vallania, hogy Kelet vagy Nyugat? Miért tesznek úgy egyesek,
mintha ez a kormány azon törné a fejét, hogy visszahozza a
megfigyelések, az üldözések, a börtönbe zárások korát? Ki
előtt kellene bizonygatnia, hogy éppen ellenkezőleg
gondolkodik. Itt biztos, hogy semmilyen demokrácia-deficit nincs.
Az ellenzék háborítatlanul él, orgánumainak se szeri se száma,
tele vannak pénzzel. Sőt az ellenzék által kormányzati szócsőnek
tartott heti- és havilapok, és tévé is gyakran erős kormányellenes
élével tűnik ki. (Megkockáztatom: értelmetlenül, mert ezzel
csak elbizonytalanítják a jobboldali szavazókat, a másik oldal
meg röhög a markába.) Úgy tűnik, nem szolgál elég példával
az MDF és kormányának teljes megsemmisülése, éppen a gyávasága,
gerinctelensége miatt. Nem értik, hogy itt arról van szó, hogy
a kora újkortól napjainkig a magyar nép mindig ellenzékben
volt, és fölötte törököt, németet vagy oroszt kiszolgáló
komprádor burzsoázia uralkodott? Nem értik, hogy a nemzeti jelképek
semmibevétele sérthet egy egész népet? Nem értik, hogy
nemzeti önérzet nélkül sokkal rosszabbul érzi magát az egyes
ember?
Azzal, hogy Orbán
kimondta, hogy a haza nem lehet ellenzékben, végre elhatárolódott
attól a nemzetellenes elittől, amely ahányszor csak tehette, rárontott
nemzetére. És ezek bizony még köztünk vannak s magukat most
baloldalinak meg liberálisnak nevezik. Brüsszelhez és Amerikához
szaladgálnak, szállják már meg végre az általuk lenézett,
utált magyar népet! De ha ezt nem lehet nyíltan megtenni, akkor
legalább tegyék tönkre, vonjanak meg tőlük mindent.
Lehetetlenítsék el! Azok mitől baloldaliak, akik a forradalom
leverése után gyári munkásokkal töltötték meg a 301-es
parcellát? Azért mert elnevezték magukat munkás-paraszt kormánynak?
Ki előtt kellene színt vallania annak a népnek, melynek lányait,
asszonyait, édesanyáit, nagymamáit szovjet katonák százezer
számra erőszakolták meg. Akik elszenvedték a zabrálásokat, a
málenkij robotot, a Gulágra hurcolást, a forradalom utáni
megtorlásokat. Ki a fene akarná vissza a szovjet rendszert? De
éppen azért mert egyszer már kifosztottak bennünket a szovjet
zászló alatt, nem szeretnénk, ha a brüsszeli lobogóval takarnák
le ravatalunkat. Élni akarunk! Tetszenek érteni? Élni, méltó
magyar életet! Nem akarunk végképp szolgasorba kerülni! Nem
akarunk senki csicskája lenni! Ebben a fene nagy demokráciában
ez olyan nagy kérés?
Mellesleg amire
kivonult Magyarországról az utolsó szovjet katona, lett húszmilliárd
dollár adósságunk, de volt nemzeti vagyonunk. Majd nyugati barátaink,
közöttük Palmer úr, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete
és egyéb szövetségeseink, addig vigyázták nálunk a demokráciát,
a szabadságot, míg az adósságunk a hatszorosára nőtt, és
eltűnt a nemzeti vagyonunk.
Mit tehet ebben a
helyzetben egy nemzet kormánya? Ha már helyet foglalt az Európai
Unió közös asztalánál, tűrje, hogy kirugdossák alóla a széket,
vagy hallgasson, mikor fűrészelik alatta a széklábat? Vagy mit
tegyen egy elszegényített ország vezetője, mikor azzal szembesül
a nagy közös asztalnál, hogy válság van. S mert válság van,
semmire sincs garancia. Üljön nyelvével a szájában, vagy várja
a sült galambot, vagy azt, hogy intézkedjen helyette valaki? Ez
természetellenes elvárás, olyan, mintha a gazdaasszonyt arra kényszerítenék,
hiába üres a spájz s hiába üres a gázpalack, hiába nincs a
pincében semmi tűzrevaló, ne törődjön vele, ki ne menjen a
piacra, nehogy valakik félreértsék, félremagyarázzák, minek
jár ő el otthonról. Ergo: legjobb, ha étlen-szomjan, sötétben,
hidegben várja haza a családot.
Orbán Viktor, a
miniszterelnök egy keskeny pallón egy szakadék fölött, talán
időnként tériszonnyal küzdve, de a kétharmad súlyos felelősségének
tudatában elindult. A mi felelősségünk is, hogy átérjen,
mert ha ebben meg tudják akadályozni, akkor együtt zuhanunk a
szakadék mélyére, ahol nyomor, kiszolgáltatottság, tömeges
öngyilkosságok és országos szinten a most feltűnt hordák
vezetésével zavargások, fosztogatás, gyilkosságok és elképzelhetetlen
bűnözési hullám várható, melyet majd a gerjesztők persze
egy idő után le fognak törni. De ami utána jön, na attól
mentsen meg bennünket a magasságos Úristen!
czyla
|