2014.11.28.
Holnap elolvasom
Julius Caesar mondásai
közül a sokat idézett „ha békét akarsz, készülj a háborúra”
mellett nem olyan közismert a szintén tőle származó gondolat,
mely szerint „a birodalmat nem a hódítások, hanem azok
megtartása jelentik”. Pedig a kiváló hadvezér és államférfi,
ahogy ma mondjuk, doktrínájának legfontosabb eleme a birodalom
megtartása volt. Ahányszor ránézek a naptárra, annyiszor jut
eszembe Julius Caesar, akinek sok egyéb, korát megelőző tevékenysége
során (többek között, több mint 2000 évvel ezelőtt a régi
rendet eltörölte, reformokat vezetett be) még a római naptár
teljes átszervezésére is volt elképzelése, a korábbi helyett
megalapítva a 365 napos évet, a 4 évenkénti szökőévvel.
Igaz ezt a Iulianus-naptárt XIII. Gergely pápa 1582-ben módosította
a mai naptárrá, mégis a császár volt az ötletgazda, s az ötlete
kiállta az idők próbáját. De miért kellett Caesarnak
meghalnia? Mikor külpolitikájának célja a birodalom természetes
határainak védelme, ezzel a béke (Pax Romana – Római
Birodalom békéje) megvalósítása volt. Belpolitikailag ő tett
ismét rendet a század elejétől válságkorszakát élő
birodalomban, és nem csak hadvezérként, hanem államfőként is
rendkívül tehetségesnek bizonyult.
Megszüntette az
addigi belpolitikai zűrzavart, reformjaival hatékonyabbá tette
a közigazgatást és a gazdaságot, ám kétségtelen tény, hogy
a régi rend visszaállításának ő volt a legfőbb akadálya. A
merénylők, a régi rend hívei által meggyőzve, a gyilkosság
kitervelésén és végrehajtásán túl tehetségtelennek
mutatkoztak, hiszen egyetlen tervük volt: Caesar halála. A
gyilkosságot profi módon megszervezték, ám hogy utána mi
legyen Rómával, arra nézvést nem volt elképzelésük. Jellemző,
hogy a gyilkosságot követően Brutus és társa két nap után kénytelen
volt elmenekülni a városból. Tettük következményeként Róma
a nyugalom kora helyett az újabb polgárháborúk másfél évtizedes
káoszába került. Ezt a káoszt katonai diktatúra, a principátus
egyeduralmi rendszere váltotta fel. Állítólag azon a napon,
amikor Julius Caesart meggyilkolták, reggel egy férfi egy cédulát
csúsztatott oda hozzá, amiben figyelmeztette őt a tervekről.
Caesar az összehajtott cédulára ügyet sem vetett, de azért
eltette, s csak annyit mondott: Holnap elolvasom.
–sz–
|