vissza a főoldalra

 2014.11.28. 

Megfenyegette a Bákó megyei tanács elnöke a csángókat

A román helyi elöljárókkal a hajdani besúgó papok igen jó kapcsolatot ápolnak

Hamarosan elkergetik a moldvai falvakból a magyar tanárokat, megszüntetik a magyar oktatási programot, és helyette bevezetik az olasz nyelv tanítását, mert az szép és hasznos, míg a csángó nyelv csúnya és haszontalan, a magyarországi segélyek pedig olyan kicsik, hogy azzal megsértik a csángók román identitását – ezt mondta Dragos Benea, a Bákó megyei tanács szociáldemokrata párti elnöke csángó diákok jelenlétében a bákói történelmi múzeumban tartott találkozón. Dr. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke: sokan nem ismerik el, hogy a csángók magyarok, magyarul beszélnek. 2002-ben Jászvásáron, a püspökségen azt mondta segédpüspök, hogy csak akkor lesz csángó nyelvű misénk, amikor a csángó írott nyelv lesz.

 Nem először fenyegették meg a csángókat a román hatalom képviselői. A közelmúltban Dragos Benea, a Bákó megyei tanács szociáldemokrata párti elnöke a magyar tanárok elkergetésével és a magyar oktatási program megszüntetésével riogatta a diákokat. Beneának van-e egyáltalán ahhoz jogosítványa, hogy fenyegetését be is váltsa?

 – Talán Benea sem gondolta végig, hogy mit mond, mert sem ereje, sem jogosítványa nincs, hogy a kijelentetteket véghezvigye, hiszen a magyar nyelvet oktató tanárokat a román állam fizeti. Akik iskolán kívül tanítanak a magyar házakban azokat a magyar állam és az AMMOA (Alapítvány a Moldvai Magyarok Kutatásáért) támogatja. Az ilyen kijelentések, csak arra jók, hogy a tudatlanokat megfélemlítse, a gyengék előtt a hatalmát fitogtassa. Természetesen Benea elhiheti azt, amit mond, hiszen megye szinten „nagy embernek” gondolja magát.

 Mennyire lehet hitelt adni annak a csángó diáknak, aki beszámolt erről az eseményről?

 – A gimnazista tanuló felhívta az édesanyját és elmondta a történteket, mert megijedt. Azért is hívta fel, mert Benea azt mondta, hogy Pusztinában kezdik a „nagytakarítást”: a tanárok elbocsátását, az olasz nyelv bevezetését a magyar nyelv helyett. Egyébként Pusztinában bevezették az olasz nyelvet, már 2006-ban. Abban az évben voltunk a Vatikánban, ahol megígérték, hogy hallgathatunk magyar nyelvű misét, mert küldtek Pusztinába magyarul beszélő papokat. Egyébként a papok vezették be, és tanították az olasz nyelvet az iskolában. Az olasz nyelv mint anyanyelv bevezetése kizárta volna a magyar anyanyelvet. Ezzel próbálták ellensúlyozni a magyar nyelvű mise kérésünket. Az olasz nyelv oktatása egy év után megszűnt. A magyar nyelv oktatása 2000 óta Pusztinában folyamatos az iskolában és a magyar házban.

 El lehet mondani, hogy a csángók félelemben élnek?

 – Nagyon sok módszer van a megfélemlítésre, de most nem sorolnám föl. Tény, hogy sokan félelemben élnek. A félelmet belénk táplálták az „átkosban” és a régi rendszer szokásait sokan ma is őrzik. Hatásos a megfélemlítés, gyakorolják ma is, és nem csak a csángók esetében. Már akkor megnyugtattam az édesanyát, hogy senkit nem kergetnek el Pusztinából – a tanáraink mind helybeliek – és Benea kirohanása a magyar pártoknak szól, illetve meg akarta félemlíteni a szülőket, hogy ne adják a voksukat a magyar jelöltekre.

 Benea a csángó nyelv haszontalanságáról beszélt. Ezzel talán arra utalt, hogy a csángó nyelvnek semmi köze a magyarhoz?

 – A csángó nyelv kifejezéssel szeretnek manipulálni. Sokan nem akarják elismeri, hogy a csángók magyarok, magyarul beszélnek. 2002-ben Jászvásáron, a püspökségen azt mondta a segédpüspök, hogy akkor lesz csángó nyelvű misénk, amikor a csángó nyelv írott nyelv lesz! Az volt a válaszom, hogy soha nem kértünk csángó nyelvű misét, nézzék meg a kéréseinket, ne dobják a szemetesbe. Ha elfogadjuk, hogy a csángó egy külön nyelv, akkor el lehet odázni a magyar nyelv bevezetését a liturgiába.

 Arról van információja, hogy a csángókat mennyire beszélték rá a baloldaliak, hogy Pontára szavazzanak?

 – Amikor a baloldali vezetők ott vannak a katolikus eseményeken – mise, zarándoklat, boldoggá avatás – és be is konferálják őket a misén, akkor nem nehéz arra következtetni, hogy épp kampányol az egyház a baloldalnak. A helyi elöljárókkal a hajdani besúgó papok igen jó kapcsolatot ápolnak. Csak egy példával szeretném illusztrálni: november 2-án, a választások napján, Benea díszvendég volt a pusztinai Szent István-templomban. Az oltár előtt kapott széket a helyi orvos mellett. A plébános a mise alatt bemutatta, mint a legjobb barátját, és arra kérte a jelenlévő hívőket, hogy köszönjék meg egy nagy tapssal Benea elnök támogatásait, segítségét, amit a falu javára tett. No de ezek milyen támogatások voltak? – vetődhet föl a kérdés.

 Lehet már magyarul misézni a papoknak Pusztinában, a színmagyar katolikus faluban?

 – Bár a Vatikánban megígérték, még sincsenek magyar nyelvű szentmisék a templomban. Két éve minden pénteken imádkozunk magyarul a templomban, akkor tartjuk az Irgalmasság óráját. Minden csütörtökön este magánháznál imádkozzuk a rózsafüzért, énekeljük régi magyar énekeinket. A templomban a helyi pap tüntetőleg távol tartja magát az imaóránktól. Ritkán van magyar nyelvű mise, csak ha magyarul beszélő pap jön a faluba, magyar csoporttal. Ezekről a misékről sosem szerünk tudomást, mert a papunk azt soha nem jelenti be a templomban, pedig meg is kértük erre. A mise csak a magyar nyelvű csoportnak van engedélyezve, „ha kihirdetném, eljönne az egész falu!” mondta a plébánosunk, amikor megkértük, hogy jelentse be előre a magyar nyelvű miséket.

 Ha megszüntetnék a magyar oktatási programot, elképzelhető, hogy a csángó-magyarok közül többen elhagynák szülőföldjüket?

 – A fiatalok elhagyták a moldvai falvakat 1990 után. Pusztinában nagyon kevés gyerek tanul, már összevont osztályok vannak. Moldvában sokkal nagyobb motiváció a mindennapi kenyér megkeresése, mint az otthonmaradás. A fiatalok jelenleg kétlakiak: nyáron haza jönnek megkeresztelni a született gyerekeket, házasságot kötni. Sokan a faluba építettek, építenek házakat a megkeresett pénzből. Ha lesz megélhetési lehetőség, akkor visszajönnek, másképp nem. De nemcsak a magyarok gondolkodnak a kivándorlásról. Román ismerőseimtől is halottam, hogy ha megnyeri a választásokat a baloldali jelölt, elhagyják az országot.