vissza a főoldalra

 

 

 2014.11.28. 

Talán

Miután Klaus Johannis, Nagyszeben szász polgármestere szoros küzdelemben legyőzte a vasárnapi választásokon Victor Ponta kormányfőt, történelme során először lesz Romániának erdélyi államelnöke.

Klaus Werner Johannis 1959-ben született Nagyszebenben, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, majd gimnáziumi tanárként és tanfelügyelőként dolgozott. 1989-ben belépett a Romániai Német Demokrata Fórumba, a párt jelöltjeként pedig elnyerte Nagyszeben polgármesteri székét 2000-ben, annak ellenére, hogy a városban csupán 2% a német kisebbség aránya. Kiváló munkáját és külföldi, különösen német kapcsolatait mutatja, hogy 2007-ben elérte, hogy Nagyszeben legyen Európa kulturális fővárosa.

2013-ban belépett a Nemzeti Liberális Pártba, majd annak elnöke lett, idén pedig a jobboldali Keresztény-Liberális Szövetség indította az államelnök választásokon.

A választások második fordulójában már csak két jelöltre lehetett szavazni: Johannisra és Pontára. A kampány igen csak kiéleződött, mind Pontáék, mind a bukaresti média által. Victor Ponta hangsúlyozta, hogy Romániának csakis tősgyökeres román, ortodox vallású elnöke lehet, és azt állította a szász és evangélikus Johannisról, hogy nem is tudja a román himnuszt. A nagyszebeni polgármester erre sajtótájékoztatón énekelte el a himnuszt, de az újságírók ezután is rendszeresen etnikai kérdésekkel bombázták.

A játék egyértelmű volt: le kell járatni Johannist, nem igazi román, a magyarok kedvére akar tenni, még az is elhangzott, hogy el akarja adni nekünk Erdélyt. Mégis csak Románia elnöki székéért indult, nem tudott mást tenni, román hazafiságát bizonygatta, több interjúban is elmondta, hogy szász származása ellenére nem támogatja Románia etnikai alapú regionalizálását.

Utóbbi kijelentése nem kedvező Székelyföld autonómiatörekvéseinek szempontjából, de nem tudni, hogy teljes mértékben így gondolta, vagy csak nem akart román szavazatokat veszíteni.

A magyarlakta területeken már a választások első fordulójában is igen alacsony volt a részvétel. Egyes vélemények szerint a magyarság számára ez tét nélküli volt, hiszen kizárt, hogy magyar elnöke legyen Romániának. Mégis úgy gondolom, hogy igenis, mindenkinek az urnák elé kellett volna járulnia, hogy a magyar jelöltek minél több szavazatot szerezzenek. Miért venné komolyan a román politika annak a nemzetiségi kisebbségnek a törekvéseit, amelyik nem aktív, nem áll teljes mellszélességgel saját jelöltjei mögé, nem akarja véleményét kinyilvánítani, amikor lehet. Véleményem szerint minden egyes romániai választás lehetőség a magyarság számára, hogy kiálljon jogai és az autonómia ügye mellett.

A választások másik fordulójának még nagyobb tétje volt: ha a miniszterelnök, Victor Ponta nyert volna, akkor most teljhatalommal bírna, ami a magyarságnak nem sok jóval kecsegtetne. A szociáldemokrata politikus magyarellenes intézkedései mellett, minden alkalommal élesen elzárkózott az autonómiától. Az erdélyi és magyarországi politikai erők is buzdították a magyarokat (kivéve az RMDSZ-t, aki nem mert koalíciós partnere, Ponta ellen kampányolni), hogy menjenek el választani és szavazzanak Johannisra.

Bár megint Hargita és Kovászna megyékben, a legmagyarabb vidékeken volt a legalacsonyabb a részvétel, itt is megnőtt a választási kedv, és a magyarok Johannisra tették le a voksukat, aki az első forduló után komoly hátrányt ledolgozva, megnyerte a választásokat.

A magyarokkal ellentétben a német kisebbséget kedvelik a románok, nem felejtik, hogy a Román Királyság 1866 és 1947 között virágzott a Hohenzollern dinasztia idején, továbbá a szászok is támogatták 1918-ban Erdély Romániához csatolását. Az is igaz, hogy a II. világháború után meg kiebrudalták a németek nagy részét az országból, de ezzel már nem szoktak foglalkozni.

Mindenesetre Johannis megígérte, hogy szembeszáll a szociáldemokrata kormányzatot jellemző korrupcióval, és kemény munkával megújítja Romániát. Németes habitusa meggyőzte az embereket.

Győzelme azonban reményt ébreszthet az erdélyi magyarság számára is. Talán eljön az idő, amikor nem kell, hogy másodrendű állampolgároknak érezzék magukat honfitársaink szülőföldjükön, talán gyümölcsöző párbeszéd kezdődik Magyarország és Románia között, talán Erdély is részesül majd annyi támogatásban, mint a regáti részek, talán a realitás talajára léphet Székelyföld autonómiája.

Klaus Johannis győzelme után kijelentette, hogy egy másik Románia korszaka kezdődik, ami nem a konfliktusoké vagy a bosszúállásé. Bízzunk benne, hogy így lesz, és államelnökként sem felejti el, honnan jött.

 

Merle Tamás