2014.10.08.
MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVI. évfolyamának
41.száma!
A tartalomból:
KÖZGAZDASÁGI RACIONALITÁS ÉS ERKÖLCSI IGAZSÁG (címlapon)
Matolcsy ráadásul
nem elszórja a pénzt a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tanácsadóira,
hanem vagyont vásárol, növeli a Magyar Nemzeti Bank vagyonát.
Ez az egyik gyökeres fordulat, ami szerencsére most már végbement
a közéletben és a magyar állampolgárok fejében. A nemzeti
vagyonnak két eleme van: a magánvagyon és az állami tulajdon.
Ebbe beletartozik a Nemzeti Bank is. És hogyha a nemzeti
vagyonnak az állami tulajdonú része nő, azzal mindannyian
gazdagodunk. Tulajdonképpen a neoliberális felfogás „eredménye”
az állami vagyon elvesztése is a 90-es évek közepén, mikor néhány
nap vagy hét alatt több ezermilliárd forintnyi állami vagyon
került ki, jórészt külföldi kézbe. Magyarország ezzel óriási
veszteséget szenvedett el. Hiszen hogyha nincs vagyonom, akkor
nem én realizálom a jövedelmem. A vagyontárgy átkerült máshoz,
ő realizálja. Barcza érvelése világos volt, mint a nap. A
vita végén Bauer félelmetesen sötétnek bizonyult, mikor
kifejtette neoliberális ars poeticáját: az semmit sem számít,
ha a nemzeti vagyon külföldi tulajdonban van! A statisztikai szóhasználat
szerinti az is része a nemzeti vagyonnak!
In memoriam Csurka István
NÉMETÓRA
Egy korszak utolsó felvonása (II. rész) (2.oldal)
A magyarság
gondterhelt nép. Nem eleme a nemzetköziség. Az erdélyi
magyarnak még az anyaországba áttelepülni is fájdalom, nehézség.
Mialatt a romániai zsidóságot darabra kiárusította Ceausescu
és az erdélyi szászokat is tízezer márkás személyenkénti váltságdíjakért
engedték ki Németországba, a hargitai székely paraszt, a
kalotaszegi varróasszony csak egyszer-egyszer jön át
Budapestre, és csak ahhoz kér segítséget, hogy megmaradhasson.
Európa legtöbb nemzete ilyen. Röghöz kötött, nehezen mozduló.
Hazájából kihajtani csak a túlfűtött termékenység és kilátástalan
nyomor képes nagy néptömegeket. Csak most, a század végén
kezd megmozdulni a munkás és a vállalkozó. De a vándorútra
kelők mindenütt csak töredékei a helyben maradóknak. És most
már a visszatérés előtt sincs semmilyen akadály.
Perújítás Hóman Bálint ügyében (3.oldal)
A perújítást
kezdeményező és az ügyész álláspontja egyaránt az, hogy háborús
bűntettet csak szándékosan lehet elkövetni, vizsgálni kell
tehát, hogy Hóman Bálint milyen ismeretek birtokában szavazott
1941. június 26-i kormányülésen és egyáltalán miről,
hiszen ma már ez sem egyértelmű. Egyes vélemények szerint a
minisztertanács csupán megállapította a hadiállapot beálltát
az aznap történt légitámadások, például a kassai bombázás
és egy vonatszerelvény elleni repülőtámadás után néhány
órával. A többtucatnyi halálos áldozatot követelő légitámadásokat
a magyar kormányzat casus bellinek – háborút előidéző ok
vagy ürügy – tekintette. Megoszlik a történészek véleménye
arról, hogy milyen gépek követték el a magyar területek
elleni támadásokat, és az kinek állhatott érdekében. A hétfői
tárgyaláson az ügyész többek között azt a kérdést tette
fel a történész szakértőnek, hogy kik voltak jelen az ominózus
kormányülésen, volt-e akkor olyan információ, amely kérdésessé
tette, hogy szovjet gépek bombáztak, mit tudtak a Szovjetunió
reakcióiról, mennyi külpolitikai mozgástere volt akkor a
magyar vezetésnek, figyelembe véve a német szövetséget,
illetve ha szovjet bombázás volt, mennyire volt szükségszerű
a hadba lépés, továbbá mennyire lehetett valós ok, illetve
mennyire lehetett egy kapóra jövő hivatkozás a kassai bombázás
egy Magyarország vélt érdekeit szolgáló, a Szovjetunió
elleni hadba lépéshez.
Már megint nincs rajta sapka (4.oldal)
Szijjártó apjának
volt cége miért nyer közbeszerzést? Mindegy, hogy már nem az
ő cége, mindegy, hogy akkor is nyert, amikor a fia még iskolába
járt, a gyanú rá van kenve. A mérhetetlen igyekezetben, hogy a
családot befeketítsék, még arra sem figyelnek ezek a nagyszerű
újságírók, hogy egyik támadás kioltja a másikat. Nem ez a lényeg.
A lényeg, hogy a nagyközönség, az üggyel valójában nem
foglalkozó nagyközönség tudatalattijába beépítsék: Szijjártóval,
a külügyminiszterrel nincs valami rendben.
Banánköztársaság-pártiak (4.oldal)
„Ébresztő,
magyarság! Megint félrevezetnek! Elmúlt az őszirózsás
forradalom, ez már a Kun Bélák időszaka, még akkor is, ha
Lenint szidják az új Lenin-fiúk” – mondja Csurka István már
1990. januárjának egyik zimankós vasárnap hajnalán a Kossuth
rádióban, a Vasárnapi Újságban s még 2014-ben is ettől a néhány
igaz szótól retteg, s ezzel nyomatékosítja toborzónak szánt
tanulmányát Kis János. Egyúttal persze le is leplezi önönmagát,
hogy neki tulajdonképpen akkor az fájt (máig hatóan), hogy fel
lett ismerve. Kis János, mint tudjuk, a Gorkij iskolából
indult, mely az 1945-ös orosz megszállást követően alakult
szovjet követségi iskolaként, ahol a SZU-ból hazatért emigráns
bolsevikok gyerekeivel (Révai József fiai, Farkas Mihály lánya
és Rákosi Mátyás nevelt fia) cseperedtek együtt s vált életérzéssé
bennük a Hej te bunkócska kezdetű evergreen.
Az év vicce (4.oldal)
Létezik az arcátlanságnak
az a magassága, amitől a sokatlátott, a politika és a közélet
legmélyebb bugyrait megjárt emberek is meghökkennek. Vona Gábor
kedden megugrotta ezt a magasságot. Kiderült, hogy Kovács Béla
és felesége az orosz titkosszolgálatnak dolgozott és a
megalapozott gyanú szerint most is annak dolgozik. Kiderült –
többek között Szegedi Csanád elmondásából –, hogy a
Jobbik külföldről kapott pénzeket. Azaz kiderült, hogy létezik
egy párt Magyarországon, mely lényegében külföldi befolyás
alatt áll, azaz ügynökpárt. Majd ezek után a párt elnöke
belemondja az ordas hazugságokon felnevelt közéletünk arcába,
hogy ki az ügynökökkel a magyar pártokból. Ez bizony
politikatörténeti pillanat, a magyar közélet elpirult.
Egyedülálló programok valósultak meg Csepelen (5.oldal)
Célunk, hogy a Csepel Művek területén környezetbarát technológiával
működő ipar induljon be
Borbély Lénárd,
Csepel alpolgármestere, a Fidesz–KDNP jelöltje: A csökkentett
építményadó által a kis- és középvállalkozókon segítettünk,
a bölcsődéinkben nem kell térítési díjat fizetni, és a
lakosok döntése alapján nagyszabású útépítésbe kezdtünk,
csatornáztunk. Kerületünkben csökkent a betörések, az autólopások,
a közterületi bűnelkövetés száma. A fizetésképtelenséget
és a csődveszélyt Csepelen megszüntettük, a költségvetés
egyensúlyát visszaállítottuk, a kerületnek spóroltunk. Több
mint kétmilliárd forinttal kevesebből működtetjük az önkormányzatot,
mint az előző, MSZP-s vezetés. Sikerült bepótolnunk a
szocialista vezetés idején ígért, de soha nem teljesített
fejlesztéseket, beruházásokat.
60 év elmaradását pótoltuk
Városunk központi szerepe megerősödik a jövőben (6.oldal)
A balatonalmádi városgondnokság
tetőszerkezetére pályázati támogatással napelemes rendszert
telepítettek. Balatonalmádiban a legnagyobb fejlesztés a kistérségi
járóbeteg-ellátó egészségügyi központ felépítése volt. Keszey
János Balatonalmádi polgármestere, aki ismét a
Fidesz–KDNP színeiben méretteti meg magát, elmondta: Vörösberényben
az Ady utcai üres épületrész egészségügyi célú hasznosítása
is céljaink között szerepel. Jövőre, egy nyertes pályázat
alapján, a Sóhajok hídjától a Wesselényi-strand keleti kapujáig
lévő szakaszt díszburkolattal látjuk el, ott megújul a közvilágítás
is, és utcabútorokat helyezünk ki. Emellett szeretnénk minél
több intézményünkre napelemes rendszert telepíteni.
Olyan fejlesztéseket szeretnénk elindítani, melyek a fiatalokat és
az értelmiségieket a városba vonzzák (7.oldal)
Hajdúböszörmény
különleges város. Bár Hajdú-Bihar megye második legnagyobb városa,
mégis a lokálpatriotizmus a legfőbb jellemzője. 25 évvel ezelőtt
még a belvárosban is földutakon közlekedtek az emberek. Azóta
a város kilépett a mesterséges elszigeteltségből. Sportlétesítményeket,
városi piacot avattak, városrészeket rehabilitáltak. A város
az utóbbi esztendőkben térségi szerepének megfelelően
hatalmas vagyonnal gazdálkodott, s ezt fejlesztésekre fordították.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere: A
turisztika az egyik fejlesztendő és fejlődő terület – nálunk
még a 2000-es évek elején is a ’60- as éveket idéző utcabútorok
voltak. Akkor kezdtük el a fürdő fejlesztését, s mára már
nagyon jó turisztikai forgalomról tudunk beszámolni; 25 ezer évente
a vendégéjszakák száma.
Chrudinák Alajos : Történelmi fordulat
AMERIKA HÁBORÚJA AZ ISIS ELLEN (10.oldal)
A legfrissebb
washingtoni közvélemény kutatások szerint az amerikaiaknak
most az a benyomásuk, hogy az eddig tétova Obama elnök meglódult
valamilyen amorf háborúszerűség felé a Közel-Keleten, miután
fanatikus terroristák lefejeztek két amerikait. Az amerikai választók
mintegy 75%-a, akik két hónappal ezelőtt még semmit sem
hallottak az ISIS, ISIL (Irak, Szíria vagy Levante, Iszlám Állam)
vagy az Iszlám Állam (IS) nevű terrorszervezetről, most azt követelik
az amerikai elnöktől, hogy a nyugati hatalmak és Szaúd- Arábia
ijesztő torzszülöttjét bombázza vissza a kőkorszakba, vagy
legalább 2003-ba, amikor George W. Bush iraki háborúja ellenében
létrejött. A két amerikai újságíró barbár lenyakazásával
az IS elérte azt, amit akart: háborúba kényszerítette a
dzsihadista ideológia szerint már vergődő, kókadt és hanyatló
Amerikát.
Magyarságuk vállalásáért marhavagonba kényszerültek
Trianon leghányatottabb sorsú magyarjairól forgatott filmet Dékány
István (18.oldal)
Egészen megdöbbentő,
mégis igaz, hogy a XX. század magyar történelmének vannak
agyonhallgatott részei, amelyekről még hiteles forrást sem
nagyon találni. Ezek közé tartozik a trianoni békediktátum
miatt menekülésre kényszerített magyarok sorsa is. Pontos létszámukról
a mai napig csak becsült adatok léteznek, pedig nem csupán az
elszakított területekről való kényszerű menekülés teszi
ezeket a nemzettársainkat hányatott sorsúvá, hanem az a tény
is, hogy közülük százezrek voltak kénytelenek hosszabb-rövidebb
ideig vasútállomások, pályaudvarok mellékvágányain
vesztegelő marhavagonokban élni. Csonka vágányon címmel
ezeknek a vagonlakó magyaroknak a kálváriájáról készített
hiánypótló dokumentumfilmet Dékány István filmrendező – közel
100 évvel az események után.
Keresse a Magyar Fórumot
csütörtöktől az újságárusoknál! De már október 8-án
9.30. és 11 óra között megvásárolhatja kiadóhivatalunkban. Kiadóhivatal:
1092 Budapest, Ráday u. 32. , I. em. 3. Levélcím: 1464
Budapest, Pf. 1575
info@magyarforum.hu
A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA
Kedves Honfitársam!
Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel,
hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább
halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az
embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság
legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy
az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre
vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé
választott.
Négy-öt magyar
összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk. A
mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően,
ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka
István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét,
melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt,
a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. Idén
tavasszal, Csurka István 80. születésnapján bemutattuk Pató Róza
Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint Boros Péter
szobortervét.
Szeretnénk felhívni
figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István
tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró
körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben
is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a
programokba: a középiskolások számára novellapályázatot
hirdetünk. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban
olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját
erőből nem győzzük.
Mint karmesternek
engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének
mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint
egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.
Budapesten, 2014. őszén
Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház
Kossuth-díjas karmestere
***
Szíves adományaikat
várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára:
11712004-20341426
Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy
„Csurka István Emlékére”.
A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt,
Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.
Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026;
Székhely: 2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A
hazai népi-nemzeti, konzervatív irányultságú kultúra és
sajtó támogatása. Az Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége:
Medveczky Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.
|