vissza a főoldalra

 2014.10.03. 

A partnerségi dokumentum elfogadása hazánk számára komoly eredmény

A dokumentum elfogadása és aláírása a kormány elmúlt időszakban a fejlesztéspolitika területén tett lépéseinek pozitív visszaigazolása

Szeptember 11-én Orbán Viktor miniszterelnök úrnak José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke átadta a brüsszeli testület és Magyarország közötti partnerségi megállapodás dokumentumát a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról. Ezt megelőzően fogadták el az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, amely 25,01 milliárd euró (7 382 milliárd forint) beruházás előtt nyitja meg az utat a következő EU-s fejlesztési ciklusban . Magyarország emellett a vidékfejlesztés terén 3,45 milliárd euró (1087 milliárd forint), a halászati és tengerügyi ágazatban pedig 39 millió euró támogatást kap. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára: szakmai kérdésekben hazánk érvényesíteni tudta akaratát, s lényeges ezeket a folyamatokat elválasztani azoktól a politikai jellegű támadásoktól, amelyeket gyakran megtapasztalhatunk.

 Az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodás elfogadása mennyire nevezhető komoly eredménynek?

 –Mindenképpen komoly eredménynek tartom a partnerségi megállapodás elfogadását, hiszen azt két éves, 2012. decemberében indult tárgyalássorozat előzte meg. Akkor kezdte el tárgyalni az Európa Tanács a következő hét éves ciklusra vonatkozó keretszámokat az egész Európai Unió és egy-egy tagállam vonatkozásában. Kiemelendő, hogy mikor ez a tanácskozás megindult, akkor a nettó befizető tagállamok, tehát azok, akik többet fizetnek be az unió kasszájába, mint amennyit fejlesztéseken keresztül kivehetnek belőle, alapvetően azt a szándékukat szerették volna megvalósítani, hogy csökkenjen a befizetési kötelezettség, és csökkenjen a kohézióban érintett tagállamok – azoknak az országoknak, akik kevesebbet fizetnek be, mint amennyit lehívhatnak – támogatása. Annak ellenére, hogy az össztámogatási büdzsé valamelyest csökkent az Európai Unió egészének vonatkozásában, hiszen most már közel 1000 milliárd euróról van szó a 28 tagállam kapcsán, Magyarország nagyon komolyan tudta javítani korábbi pozícióit, és nem csak az egy főre jutó támogatások nagysága növekedett mintegy 51 ezer forinttal a korábbi időszakhoz képest, hanem a fejlesztési szabályokban sokkal több, és a magyar gazdaság fejlesztéséhez sokkal jobban illeszkedő részszabály elfogadását is elértük. Nagyon sok vita előzte meg a dokumentum elfogadását, s mikor szükségesnek láttuk, akkor kompromisszumokat kötöttünk az Európai Bizottsággal. Mindez azt mutatja, hogy szakmai kérdésekben hazánk érvényesíteni tudta akaratát, s lényeges ezeket a folyamatokat elválasztani azoktól a politikai jellegű támadásoktól, amelyeket gyakran megtapasztalhatunk. A két éves folyamat lezárásával Magyarország nem csak azt érte el, hogy több pénzt használhat föl, hanem azt is, hogy a magyar gazdaság szerkezetéhez sokkal inkább hozzáilleszthető programokat képes megvalósítani.

 Ez a megállapodás tehát 6900 milliárd forint beruházás előtt nyitja meg az utat 2014 és 2020 között?

 –Az összeget pontosítanom kell, hiszen sokkal több lehívható pénzről van szó, mert a megállapodás csak egy részét rögzíti annak az összegnek, amely 2014 és 2020 között Magyarországra érkezhet. Összesen tehát nem 21,9, hanem 34,5 milliárd euró érkezik hazánkba. És ehhez még hozzá számíthatjuk azt a pénzt, amit a magyar költségvetésnek kell hozzáadni a fejlesztésekhez, hiszen egy adott beruházást nem 100%-ban finanszíroz az EU, hanem általában 85%-os az uniós forrás. Ez azt jelenti, hogy a szeptember 11-én lezárt megállapodás után mintegy 12 ezer milliárd forint összköltségű fejlesztési lehetőség nyílik meg a következő hét évre. Azért sem lehet a gazdaságfejlesztési és a vidékfejlesztési programokat külön kezelni, mert a kormány egyik legfontosabb célkitűzése, amely az új munkahelyek megteremtésére vonatkozik, egyformán jelent feladatokat a mezőgazdasági beruházások területén és az ipar egyéb szegmenseiben. Azért kell a 12 ezer milliárd forintos támogatást egységesen kezelni, mert a kormány is egységesen szeretné ezt az összeget felhasználni, függetlenül attól, hogy a támogatási források mezőgazdasági, iparfejlesztési, vagy egyéb célokra érkeznek Magyarországra.

 Az említett 34,5 milliárd euró mennyiben adhat új lendületet a magyarországi ipari és mezőgazdasági vállalkozásoknak?

 –Ez a támogatás a gazdaságfejlesztésben olyan lehetőséget teremt meg, amire több évtizede nem volt példa. Nem csak arról van szó, hogy hatalmas pénzügyi lehetőséggel élhetünk, hanem arról is, hogy olyan felhasználási szabályok mentén használjuk föl a nekünk ítélt összeget, amely valóban a magyar gazdaság struktúrájához illeszkedik. 2007-től hiába érkezett sok pénz hazánkba, ezeket a forrásokat a szociálliberális kormányok elporlasztották, mert a jelenlegi időszak 60%-ával szemben, csak 16%-ot fordítottak közvetlen gazdaságfejlesztésre. 84%-ból pedig olyan látványberuházásokat finanszíroztak, melyek lehet, hogy fontosak, de semmiképpen sem elsődlegesek egy olyan korszakban, mikor országunknak a világgazdasági válság nehézségeivel kell megküzdenie, illetve olyan erőpozícióba kell kerülnie, amely a válság végére előnyösebb helyzetbe hozza a versenytársakhoz képest. Tehát a kormány nagyon fontosnak tartja azokat az eredményeket, melyeket sikerült elérnünk a pénzügyi keret tekintetében, melynek köszönhetően minden magyar állampolgárnak 51 ezer forinttal több pénz jut, de nagyon lényeges a felhasználás is. S az, hogy olyan szigorú időszakban tudtuk érvényesíteni álláspontunkat, mikor sok tekintetben más tagállamoknak nem engedtek. Ennek legfontosabb eredménye a 60%-os gazdaságfejlesztés.

 A kormány a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban 700 milliárd forint uniós forrást biztosít a kutatás, fejlesztés, innováció támogatására. Ez az összeg mennyiben tér el az előző költségvetési érától?

 –Ez az összeg hozzávetőlegesen a háromszorosa az előző költségvetési időszakban felhasznált kutatás-fejlesztési forrásoknak. Ebben az esetben is meg kell vizsgálni a hátteret. A hazai kis-és középvállalkozói szektor ma a foglalkoztatásnak a jelentős hányadát biztosítja, de a kkv-nak csak 13%-uk végez önállóan innovációs tevékenységet. Ez több szempontból is kevés. Egyrészt azért, mert az EU átlagában ez az arány ugyanebben a gazdasági szegmensben 30%. Másrészt azt gondoljuk, hogy a kkv-k fejlesztése és azokhoz a technológiai fejlesztési tendenciákhoz való alkalmazkodása azért is lényeges, mert ha ezt végre tudjuk hajtani, akkor olyan munkahelyeket hozhatunk létre, amit a különböző technológiai változások – például a robotizáció, számítógépek sokkal szélesebb körű elterjedése– nem veszélyeztetnek. Ha megvizsgáljuk az ország mai kutatás-fejlesztési ráfordításait a GDP arányában, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 1,3% a a GDP-arányos kutatás-fejlesztés ráfordítás. Az EU tekintetében ugyanez az arány 2%-os. A hazai célkitűzés, hogy 2020-ra legalább érjük el az 1.8%-ot ebben a tekintetben. Az EU-ban pedig közösen 3%-ot szeretnénk elérni. Ez azt jelenti, hogy az említett 700 milliárd forintot hazánkban három fő szegmensben kell felhasználnunk. Első: azokat a kkv-kat, akik folytatnak innovációs tevékenységet, közvetlen pénzügyi támogatásban kell részesíteni. A második: azokat a kutatási, oktatási műhelyeket, holdudvarokat, melyek egy-egy egyetem bázisára épülnek jelentősen meg kell erősíteni. A harmadik: azokat a nagyvállatokat, melyek Magyarországon megjelentek az elmúlt időszakban, s jelentős a kutatás-fejlesztési tevékenységük, abban az esetben támogatjuk, ha tevékenységükbe hazai kkv-kat is bekapcsolnak.

 Jelenleg is él az a szabály, hogy a központi régió települései kevesebb uniós forrást hívhatnak le?

 –Amint már említettem 2012-ben indultak meg a tárgyalások a költségvetési keretösszegről. A nettó befizető tagállamok olyan nyomást gyakoroltak, aminek egyik következménye, hogy a korábbi két régió kategória helyett három jelenik meg. Az előző időszakban is a Közép-Magyarországi régió, tehát Pest megye és Budapest a fejlettebb régióhoz tartozott.. Tehát, ha a kormány ebben a régióban használ föl forrásokat bizonyos alapok tekintetében, akkor sokkal több költségvetési forrást kell hozzárendelnie, mintha ugyanezt a pénzt más régióban használná föl. A három új régió-kategóriában már a legfejlettebbnek minősül a közép-magyarországi, azért, mert nagyon sok gazdálkodó szervezet itt van bejegyezve, és itt is működik ténylegesen. Ez felhúzza a régió átlagát annak ellenére, hogy Pest megye északi és déli települései közül számtalan szorul lényeges fejlesztésekre. Amennyiben a kormány az EU-pénzeket úgy használja föl, hogy azzal a gazdasági növekedést dinamizálni tudja, akkor abból hosszú távon olyan többlet jövedelmek keletkeznek, amit az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére tud fordítani.  

Mikor kell jóváhagyatni a konkrét intézkedéseket felvázoló operatív programokat?  

–Az új időszak indulása három jelentős eseménytől függ, s ebből már kettőt teljesítettünk. Az első az uniós forrásokról szó az egyeztetések befejezése, s a partnerségi megállapodás elfogadása. Ez tavasszal megtörtént. Szeptember 11-én pedig aláírták az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást. Ez azért lényeges, mert olyan keretszerződésről van szó, ami kimondja, hogy Magyarország az ide érkező 34,5 milliárd eurónyi összegért fejében különböző célok elérését vállalja. Ezt követően van arra lehetőségünk, hogy a konkrét intézkedéseket felvázoló operatív programokat benyújtsuk az Európai Bizottságnak. A kormány tervei szerint ennek egy-két hónapon belül meg kell történnie, s ezalatt formális és informális egyeztetések zajlanak a bizottsággal a programok belső szerkezetére vonatkozóan. Számításaink szerint legkésőbb 2015 első negyedévének végéig elfogadják az operatív programjainkat, ami azt is lehetővé teszi, hogy azokra meginduljanak az új pályázati kiírások.

Medveczky Attila