Függetlenség

2014.10.03.

A X. kerület vezetése és a kőbányaiak tenni akarása látványos eredményt hozott

Kőbánya 2010 előtt a főváros „mostohagyermeke” volt

Több százmillió forintot és rengeteg kreativitást fektetett Kőbánya önkormányzata a kerület megszépítésébe. Az Óhegy park újranyitása, a Mély-tó újjávarázsolása, a Kőrösi sétány megújítása, a virágosztások, a parkosítás, a kutyapiszok gyűjtők kihelyezése, a mezőőri szolgálat megerősítése és persze a kőbányaiak tenni akarása látványos eredményt hozott, és ezt díjak sora is bizonyítja. Az elmúlt négy évben végre saját mentőállomása lett Kőbányának, elindultak a rendelő felújítások, megerősítették a védőnői szolgálatot és az egészségmegőrzés is soha nem látott támogatást kapott. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje: a 2010-es választásokat követően több milliárd forint értékű útfelújítási program indulhatott el kerületünkben. Az elmúlt négy év bizonyítja, hogy a kőbányai közösségre nagy terveket lehet alapozni.

A X. kerület szlogenje: „Kőbánya, az élő város”. Ebből arra is következtethetünk, hogy a főváros ezen része 2010 előtt tetszhalott állapotban volt?

–Kőbánya 2010 előtt nem fejlődött, és emellett a városrésznek szinte az összes vagyonelemét elherdálták, és a fővárosnak is „mostohagyereke” volt. Hiszen a Demszky-érában fővárosi fejlesztések sem jelentek meg Kőbányán, annak ellenére, hogy a fővárosi közgyűlésben több MSZP-s, kerületből érkező képviselő ült. Az elmúlt négy esztendő alatt viszont Kőbányán számtalan kerületi és fővárosi fejlesztés történt.

Több jelentős infrastrukturális fejlesztés is történt az elmúlt négy évben?

–Az egyik legjelentősebb a kerület és a főváros beruházásában az Új köztemető előtti körforgalom megépítése. Ez egy példaértékű összefogással történt, két év alatt megvalósult projekt volt a tervezéstől egészen a kivitelezésig. Büszkék is vagyunk rá, hogy a körforgalom kiérdemelte a közterület-megújítási nívódíjat. Az infrastrukturális fejlesztésekhez tartozik – többek között – a Jászberényi út, Gergely utca, Újhegyi út újjáépítése. Az elmúlt években fokozottan odafigyeltünk a lakók igényeire. Ennek megfelelően harminc kilométeres sebességkorlátozást vezettünk be ott, ahol ezt kérték, például a Váltó és a Nemes utcákban. Szintén lakossági kérésre irányítottuk át a 62-es buszt a Liget utcából a Kőrösi Csoma Sándor útra. Megkezdődött a Sibrik felüljáró átépítése, ősszel elkezdődik a Kőrösi Csoma Sándor út felújítása. Lényegesek a kötöttpályás fejlesztések: az 1-es és a 3-as villamosvonal teljes felújítása mellett a 37-es villamos pályája is megújult a Kolozsvári utcai szakaszon, ahol korábban nagyon lassan közlekedtek a szerelvények. Eddig ilyen mértékben még nem fejlődött úthálózat, és kötött pályás villamoshálózat Kőbányán.

A fővárosban egyre nehezebb parkolni. Kőbányán sikerült-e megoldani a parkolási gondokat?

–Nagyon sok lakótelepünk még akkor épült, amikor nem is gondoltak arra, hogy a motorizáció eléri azt a mértéket, hogy több száz autó számára kell parkolóhelyet biztosítani. Közel 500 parkolóhelyet építettünk ezért az elmúlt négy évben. Tíz év után ma már újra lehet parkolni a Gyakorló utcai lakótelepen. Amikor egy évtizeddel ezelőtt megépítették az Árkád Bevásárlóközpontot, akkor megszűntek a P+R parkolók, ahogy a stadionoknál is. Így az agglomerációból érkezők a Gyakorló utcai lakótelepen parkoltak le. Így Kőbányának ez a része gyakorlatilag élhetetlenné vált, oly’ annyira, hogy a mentőautók, a tűzoltóautók sem tudtak közlekedni, és a szemétszállító autók sem tudták megközelíteni a szeméttárolókat. Az önkormányzat több mint százmillió forintos beruházással létrehozta a környéken a fizető parkoló övezetet, ahol az itt élők ingyen parkolhatnak, de az agglomerációból érkezőknek már fizetni kell. Ez az intézkedés újra élhetővé tette a lakótelepet, s ez is hozzá járult ahhoz, hogy a Gyakorló utca lett Budapest második legdrágább lakótelepe. Emellett harminckét új parkolót alakítottunk ki a Gyakorló utca elején, további helyeket a Pongrác lakótelepen és a fővárosnak köszönhetően a Pillangó utcánál. Idén új parkolókat építünk a Harmat közben, a Tavas utcában, a Szárnyas utcában, a Zágrábi úton. Ezeken a területeket a csapadékvíz-elvezetését is meg kellett oldani. Így ez a ciklus nem várt eredményeket hozott ezen a területen is.

Ahhoz, hogy egy város élhető legyen, lényeges a megfelelő közbiztonság is. Javultak-e ezen a területen a mutatók?

–Számos statisztikai adat alátámasztja, hogy minden közbiztonsági mutató javult – nagyon sok fejlesztést realizáltunk ezen a területen. A közbiztonságért nem az önkormányzat, hanem a rendőrség felel, s mi az állományuk munkáját támogatjuk azzal a térfigyelőkamera-rendszerrel, ami a 75 ezer lakosú Kőbánya 45 ezer lakosának biztonságára építettünk ki. Minden nagyobb lakótelepünkön működik már ez a rendszer. A közbiztonság javulásához hozzájárult a külterületeken a mezőőrök szolgálatba állítása, ahogy az is, hogy megháromszoroztuk a közterület-felügyelők létszámát. Korábban hétvégén nem is dolgoztak, most már minden nap, 24 órában teljesítenek szolgálatot. Kiemelendő, hogy most már három polgárőr egyesületet támogat az önkormányzat. A polgárőrök önkéntes munkában, hatékonyan végzik tevékenységüket.

Felmérések szerint négy éve az itt élőket a legjobban a gondozatlan közterületek zavarták. Sikerült javítani a Gergely bánya áldatlan állapotán?

–Valóban számos ilyen gondozatlan területet kellett rendbe hozni. A Gergely bányában 2008-ban több száz köbméternyi, bontásból származó építési törmeléket halmozott fel szabálytalanul a területet kezelő önkormányzati cég. Csak a veszélyes hulladék elszállítása – amire a környezetvédelmi hatóság kötelezett bennünket – mintegy százmillió forintunkba került. A bányát felszámoltuk, és fákat, cserjéket ültettünk a területen. Viszont a térség továbbra is zárolva van, mert a rekultivációt nem szabályosan hajtották végre, s ezért folyamatosan nagy mennyiségű gáz képződik. Egy másik példa az Óhegy park, amelyet tíz éve egy halálos baleset miatt lezártak az omlásveszély miatt, azonban nyolc évig semmi nem történt. 2012-ben az önkormányzat kilencvenmillió forintot költött a pincerendszer végleges feltöltésére, és visszaadhattuk a lakosoknak a parkot. Más területeken is előrelépés történt a zöld területek megújításában; a városközpontban lévő Kőrösi Csoma Sándor sétány megkapta a „Budapest legszebb főutcája” díjat. De nem ülhetünk ölbe tett kézzel, mert van még tennivaló, hiszen Kőbányát még néhány terület csúfítja, ilyen a Mázsa tér. Sokszor nekünk szegezik ezt a kérdést: miért nem újítjuk föl a Mázsa teret? Ennek oka: 2005-ben az akkori önkormányzat a teljes teret eladta egy befektető csoportnak, így mi most csak annyit tudunk tenni, hogy fölszólítjuk a tulajdonost a rendbetételre. Kőbányán nagyon sok szervezet felel azért, hogy mindenhol rend legyen; a MÁV-nak hatalmas területei vannak a vasútvonalak mentén, és sajnos ott sem minden esetben rendezett környezet. A lakosság példamutató módon összefogott az önkormányzattal, évről évre több kőbányai lakos vesz részt a tavaszi és őszi tisztasági akciókban és egyre többen megkapják a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerést. Tehát a X. kerület vezetése és kőbányaiak tenni akarása látványos eredményt hozott.

Mi jellemzi a X. kerületben élők egészségi mutatóit, s miként képes segíteni az önkormányzat az itt élőknek?

–Egészségügyi mutatóink rosszak, ezért mindenképpen a prevencióra, a sportolási lehetőségekre helyezzük a hangsúlyt. Ennek érdekében számos fejlesztést végrehajtottunk az elmúlt időszakban. Jelenleg folyik a futókör kiépítése az Óhegy parkban, külterületi, köztéri fitneszparkok épültek, szinte minden óvodaudvaron és négy iskola udvarában műfüves pályát hoztunk létre. Közel 200 millió forintos önkormányzati hozzájárulással és TAO támogatásból felépítettük a Zsíros Tibor Kosárlabda Csarnokot a Kada Mihály Általános Iskola udvarán. A beruházással a diákok, felnőttek és az utánpótlás sportolók igényeit is kielégítő csarnok épült kerületünkben, amely a tervek szerint reggeltől délutánig iskolai foglalkozásoknak, este edzéseknek, hétvégén pedig meccseknek ad majd helyet. Emellett Kőbányán rendszeres szűréseket végzünk, s minden 13 éves fiatal megkapja a HPV elleni védőoltást. Sokan kérdezik, hogy az Egészségházat miért nem újítja föl az önkormányzat. Az Egészségház fenntartása, működtetése nem tartozik a Kőbányai Önkormányzathoz. Mi az alapellátás rendelőit működtetjük. Ezek felújításánál évtizedes mulasztást pótoltunk az elmúlt négy évben. Teljesen felújítottuk a Salgótarjáni úti és Zsivaj utcai orvosi rendelőt, s már megbízást adtam a Kerepesi úti rendelő terveinek elkészítésre. A munkát ott 2015-ben kezdjük. Nagyobb értékű egészségügyi gépek beszerzéshez is támogatást biztosítunk az orvosoknak, és a fogorvosi székeket is folyamatosan cseréljük. Természetesen az Egészségház felújítását is minden fórumon szorgalmazom, s szükség esetén telek vagy egyéb ingatlan biztosításával hozzá is járulna Kőbánya a fejlesztéshez.

Több díjat is elnyert Kőbánya. Melyikre a legbüszkébb?

–Nagyon nehezet kérdezett, mert minden díjra, elismerésre büszke vagyok, így az Idősbarát Önkormányzat címre is. Nagyon komoly figyelmet fordítunk a kerület idős lakóinak egészségére, s arra, hogy ne éljenek izoláltan, hanem az autentikus szabadidő eltöltés valamelyik formáját válasszák. Ezért számos programot és – informatikai, fogyasztóvédelmi –képzést szervezünk számukra, s beindítottuk a nyugdíjas akadémiát. Ezen túl jelképes összegért balatoni üdülésen vehetnek részt a kerület nyugdíjasai, és támogatjuk az általuk alapított sportegyesületet is. Emellett lényegesnek tartjuk az idős emberek napközbeni gondozását, és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is része az időspolitikánknak. A következő ciklusban pedig megszervezzük azok számára is az orvosi ellátást, akik nehezen mozognak, és nem tudnak lejárni a rendelőkbe.

Mi jellemzi polgármesteri programját?

– Hozzávetőlegesen 40 oldalt tesz ki az a program, amit a lakossággal való konzultációk eredményeként képviselőtársainkkal közösen összeállítottunk. A már elindított, jól bevált elemeket és fejlesztéseket szeretnénk továbbvinni, hiszen olyan egyedi szociális ellátórendszert működtetünk, ami támogatja az időseken kívül nagycsaládosokat, azt, hogy minél többen vállaljanak gyermeket, s azokat a hátrányos helyzetű családokban élő diákokat is, akik javítanak tanulmányi eredményükön. Továbbá azt a fejlesztési célt is folytatni kívánjuk, melynek alapja, hogy évente legalább három intézményünk megújuljon. Új elem a sportliget és az Újhegyi lakótelep átalakítása és fejlesztése. Az elmúlt négy év sikere bizonyítja, hogy Kőbánya, a főváros és a kormány együttműködése garancia a fejlődésre.

Medveczky Attila