vissza a főoldalra

 2014.10.10. 

Számos fejlesztés mellett erősödött a városi identitás

Évek óta Veszprém a legbiztonságosabb település a megyei jogú városok közül

A Fidesz-KDNP színeiben négy esztendővel ezelőtt Veszprémben polgármesterré választott Porga Gyula polgármesterségének első ciklusa végére ért, s most újra megméretteti magát az önkormányzati választásokon. A veszprémiek biztonságos, folyamatosan gyarapodó környezetben élnek, ahol a vállalkozások és munkahelyek stabilak.

 Polgármester úr miért vállalja az újbóli megmérettetést, mi a motivációja?

 –Leginkább a mögöttünk hagyott négy esztendő sikerei motiválnak, hiszen a megválasztásom óta arra törekedtem munkatársaimmal, hogy minden lehetőséget kihasználva fejlesszük Veszprém városát. Mindezt számokkal is tudjuk bizonyítani; nagy összegű EU-s forrással sikerült gazdagodunk. A számoknál azonban sokkal többet mutat az, ha valaki ellátogat hozzánk, és látja azt a dinamikus fejlődést, ami végbe ment. Nekünk nem az volt a célunk, hogy minél többet építkezzünk. A fejlesztések eszközei annak, hogy Veszprém élhető, szerethető, biztonságos város maradjon, és erősödjön. A veszprémiek többsége is egyetért a fejlesztések céljaival, és ezért döntöttem úgy, hogy újra elindulok a polgármesteri pozícióért. Ezt a munkát még nem fejeztük be, s még számos elképzelésünk van a jövőt illetően.

 Beszéljünk az infrastrukturális fejlesztésekről, így például arról, hogy jövő nyárra megszépülnek a belvárosi udvarok, és hogy megújul a Jutasi lakótelep.

 –Elsőként a belváros rehabilitációját fejeztük be 2013-ban. Kettős feladata volt a belváros megújításának. Lényeges, és célunk, hogy biztonságban és jól érezzék magukat a lakók; s olyan közösségi terek alakuljanak ki, ahol hasznosan lehet elölteni a szabadidőt. Mindez a városi lét egyik alapvetése. Azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a belvárosban, a Kossuth Lajos utcában működő vállalkozások forgalma növekedjen, hiszen egy megkopott, sivár belvárosban nehéz különböző szolgáltatásokat nyújtani. Ha viszont megújítjuk a köztereinket és megújul a belváros, akkor az értelemszerűen az ottani vállalkozásokat is erősíti. Mindennek mára érzékelhetők az eredményei, mert már alig vannak a belvárosban üres kirakatok, az üzlethelyiséget sem árulják. Visszatért az élet a sétálóutcára. Szintén ehhez a témához kapcsolódik, hogy a Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Térrel új kulturális központtal gazdagodott a város – itt 500 fős új, modern színházterem, hangversenyterem is található és számos művészeti csoportunk otthona – , ami a veszprémiek kedvelt helyévé vált, s igen sokan látogatják az ottani kulturális rendezvényeket. Úgy gondolom, ha a veszprémi sportszerető közönség megérdemelte a Veszprém Arénát, akkor kultúraszerető közönség is megérdemelt egy modern kulturális központot. Most kezdjük el az ön által említett belső udvarok felújítását, amit terveink szerint, jövő nyárra fejezünk be. Ezzel a munkával fejezzük be a belváros rekonstrukcióját. De! Nem csak a belváros, hanem a város többi részén is lényegesek a fejlesztések. Veszprém legsűrűbben lakott városrésze Jutasi úti lakótelep, ahol a több mint 1 milliárd forintos fejlesztés a közeljövőben ér véget. Ebbe a fejlesztésbe beletartozik egy új óvoda építése, a közterületek megújításai, s nagyon lényeges, hogy négy olyan társasház is konzorciumi partnerünk volt, amelyekben energetikai megújítást hajtottunk végre.

 Általában a lakótelepekről az a kép alakul ki az emberekben, hogy több a bűncselekmény, a szabálysértés ezeken helyeken, mint másutt. Milyen a város közbiztonsága?

 –Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy évek óta Veszprém, a megyei jogú városok rangsorában a legbiztonságosabb település. Tehát nálunk követik el a legkevesebb bűncselekményt. A veszprémi bűnügyi térkép pedig azt igazolja, hogy a lakótelepeink is biztonságosak. A Jutasi úti lakótelepen – ahol idén már rendőrőrs is működik, és a közterület felügyelők is állandóan jelen vannak – több közbiztonsági fórumot is tartottunk, s a 100-150 fős közönséggel való párbeszédet követően azt a következetést vontam le, hogy nem arról beszéltünk, hogy az idősek félelemben élnek, s a gyermekeket nem merik este sportköri foglalkozásokra elengedni, hanem a inkább a kisebb volumenű szabálysértésekről.

 Azért is lényeges a közterület felügyelők, a polgárőrök jelenléte, mert sokszor tapasztalom, hogy egy parkot, vagy játszóteret felújítanak, átadnak, majd azokat elkezdik egyesek megrongálni.

 –Azon kívül, hogy a rendőrség és a közterület felügyelet folyamatosan járőrözik, a polgárőrség is jelentős munkát végez a városban. Emellett lényeges, hogy biztosítjuk a folyamatos karbantartást. Mert előfordul, hogy egy adott téremelet összefirkálnak, egy padot letörnek, egy játszótéren valamit megrongálnak, s mi egyből megjavítjuk, pótoljuk, megtisztítjuk ezeket az elemeket, táblákat. Hiszen, ha nem reagálunk egyből a rongálásra, akkor sokkal rövidebb időn belül eltűnnek a tereinkből a padok, és lepusztulnak a játszóeszközök. Tudjuk, hogy a parkokat napközben a kismamák, az idősebbek veszik igénybe, míg estefelé inkább a kamaszok, akik hangoskodnak, s ezen többen fölháborodnak. A városi lét egyik kritériuma, hogy minden korosztály, társadalmi csoport békességben, egymást támogatva éljen egymás mellett. Arra törekszünk, hogy egy közösségi tereket mindenki használja. A mi dolgunk pedig, hogy rendbe tartsunk ezeket.

 Említette az időseket. Az idősebb korosztály számára kialakítottak-e olyan programokat, hogy a nyugdíjasok ne éljenek elszigetelve?

 –A generációk békés egymás mellett élésének egyik feltétele, hogy az idősek is biztonságban érezzék magukat, tartozhassanak egy bizonyos közösséghez. S bizony az idősek aktivitásának kifejtésére is lehetőséget kell biztosítani. Az idős korosztály nem homogén társadalmi csoport; eltérőek a kulturális igényeik, és aktivitási szintjeik. Éppen ezért 2012-ben elfogadtuk az idősügyi stratégiát, amelyben figyelünk erre a szempontokra. Mégpedig olyan sikeresen, hogy 2013-ban megkaptuk az Emberi Erőforrások Minisztériumától az Idősbarát Önkormányzat címet. Összesen 36 nyugdíjas szervezet működik a 62 ezres lélekszámú városunkban, s aktív közösségi élet jellemzi őket. Aktvitásukat megtapasztalhatjuk, hiszen fiataloknak próbálnak segíteni, a különböző városrészekben a helyi közösségi élet „motorjává” válnak. Az önkormányzat mindent megtesz a nyugdíjasok segítése érdekében, így a városi tömegközlekedést kedvezményes bérlettel vehetik igénybe, egyik erős intézményrendszerünk a házi gondozásban, házi segítségnyújtásban végez kiemelkedő szerepet, ezen kívül az önkormányzat nyugdíjas napközit és bentlakásos intézményt is működtet a szépkorúak számára.

 Minden város életét meghatározzák az ott működő oktatási intézmények. Milyen a kapcsolatuk a Pannon Egyetemmel?

 –2011-ben a Pannon Egyetemmel rendhagyó együttműködést kötött önkormányzatunk. Mi nem csak protokolláris kapcsolatra törekszünk, hanem közös gazdasági stratégiát kívánunk megalkotni, mert a város és az egyetem jövője egybeforr. Csak akkor beszélhetünk erős városról, ha az ott működő egyetem is erős – s ez fordítva is igaz. Készülve a következő hét éves EU-s fejlesztési ciklusra, az Integrált Településfejlesztési Stratégia keretein belül külön megállapodást kötöttünk az egyetemmel, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél hatékonyabban kihasználhassuk. Fontos, hogy az egyetemen meglévő tapasztalat, tudás, kutatói létszám erősítse a város gazdaságát, s mindez tetten is érhető a Veszprémben működő gazdasági társaságok munkaerő igényében; az elmúlt években több száz mérnöknek biztosítottak ezek a cégek helyben munkahelyet.

 Az oktatásról térjünk rá művészetre, a hagyományok ápolására. Van-e arra megfelelő forrásuk, hogy fenntartsák a Veszprémi Petőfi Színházat?

 –Veszprém mindig is a megye és a régió kulturális központja volt, s ennek a pozíciónak a megtartása lényeges a helyi közösség számára. Tehát városunk lakói büszkék a kulturális hagyományokra és a pezsgő művészeti életre is. Számos kulturális intézményünk közül az egyik a Veszprémi Petőfi Színház, amelyet több mint 100 éve közadakozásból építette a város akkori közössége. Ezért, nekünk, kései utódoknak alapvető feladatunk a színház biztonságos működtetése. Nagyon örültem annak, amikor a megyétől a város fenntartásába került a színház, mert így közelebb került a veszprémiekhez, és ezáltal még inkább a megyeszékhely szellemi központja lett. Azt látom, hogy a Veszprémi Petőfi Színház az elmúlt években a szellemi központ szerepét is betöltötte; ha egy új bemutatóra kerül sor, az napokig foglalkoztatja a helyi közvéleményt. Nagyon sokan látogatják a teátrum előadásait. 15-16 ezer bérletese van a színháznak, ami nagyon jó szám. Nem csak a veszprémiek, hanem a megyében élők, sőt még a fővárosiak is eljönnek megnézni a színház jelentős produkcióit.

 Mi jellemzi a város identitását?

 –Veszprém városát egy nagyon erős közösség alkotja. A statisztikai mutatók is azt igazolják, hogy évről évre egyre többen költöznek városunkba. Az identitást erősíti a gazdag történelmi múlt, a történelmi hangulat, a város elhelyezkedése a Bakony és a Balaton közelében, s emellett sokkal több szolgáltatást tudunk nyújtani, mint a nálunk nagyobb városok. S bizony az identitást erősíti az európai hírű és színvonalú kézilabdacsapatunk is.

 Az identitáshoz nagymértékben hozzákapcsolódnak az értékek. Eddig mi minden került föl a Veszprémi Települési Értéktár listájára?

 –Veszprémet mindenki a királynék városaként ismeri, ezért az értéktár A veszprémi püspök királyné-koronázási jogát, mint szellemi örökséget ismeri el, ahogyan Herczeg István és fia rádió- és televíziótörténeti magángyűjteményét. Idén pedig a „Jutasi Altiszt mint kulturális örökséget” vették be helyi értéktárba, mert 90 évvel ezelőtt Veszprémben indult meg a jutasi altisztek intézeti képzése. Az altisztek innen számítják az új típusú történelmüket.

 Az elmúlt négy esztendőben voltak problémák is, konfliktusok, így például Gyulafirátót el akart szakadni a várostól. Mennyire kész a kompromisszumokra?

 –Azzal a személettel kezdtem el a munkámat, hogy a legtöbb lehetőséget ki kell használnunk a fejlesztésekre, a felújítások végrehajtására. Az ilyen típusú városvezetőnek azzal is számolnia kell, hogy mindez konfliktusokat is generálhat. Csak abba gondoljunk bele, hogyha egy közösség érdekében fejlesztéseket hajtok végbe, az lehet, hogy míg a munkálatok zajlanak, az ott élőket hátrányosan érinti. Ezért folyamatosan egyeztetni kell azokkal, akik úgy vélik, hogy érdeksérelem érte őket. Megpróbálunk okos kompromisszumokat kötni, s figyelembe vesszük az adott területen élők igényeit. A különböző álláspontok meghallgatása és mérlegelése után azt kell meghozni, amelyik a leghelyesebb. Ez történt Gyulafirátót esetében is; sikerült olyan kompromisszumra jutnunk, mely az ottani feszültséget enyhítette. A Jutaspusztára tervezett családok átmeneti szállása is ellenállást váltott ki. Megértettem az ott élők aggályait, s egy olyan helyre építettük föl ezt az intézményt, ahol nem okozott ekkora feszültséget. Úgy vélem, nem szabad erőből politizálni, s ha nem tudjuk meggyőzni az egy adott térségben lakókat, akkor az a legjobb, ha változtatunk eredeti elképzeléseinken.

 A kampány során milyen új programelemeket vázolt föl, s milyennek szeretné látni öt év múlva a „királynék városát”?

 –Megalkottuk a 600 oldalas Integrált Településfejlesztési Stratégiát, s ezt a programot szeretnénk végrehajtani. De nem az a szándékunk, hogy arra legyünk büszkék, hogy mennyi pénzt költöttünk el, hanem, hogy közösségben erősödjünk. Minden fejlesztésünknek azt kell szolgálnia, hogy jólétben, identitásban megerősödjünk. Stabil a város gazdasága, de ezzel nem elégszünk meg, így az ipari parkot is fejleszteni szeretnénk. További célunk a komplex városrész felújítási programok folytatása. Azokat az épületegyütteseket, amelyek romosak, funkció nélküliek, meg akarjuk újítani. A kulturális negyed projektünket is meg szeretnénk valósítani. Bízunk benne, hogy sikeres lesz az energiamegújítási programunk, mert ezzel a város kiadásai jelentős mértékben csökkennének. Kerékpárutakat építünk, úthálózatokat bővítünk. Terveink között szerepel még a városi stadion felújítása; az atlétikához szükséges feltételeket szeretnénk ezzel javítani, és számos tömegsportolásra alkalmas teret nyitunk meg. Ezek a nagy volumenű programok, ám ezen kívül, a városrészekben élők kényelmére figyelve, parkjaink folyamatos karbantartását és fejlesztését is lényegesnek tartjuk.

Medveczky Attila