vissza a főoldalra

 2014.10.10. 

A munkahelyteremtő ágazatokat támogatjuk

Az ifjú gazdákat érintő támogatásokkal a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járulunk hozzá

A 2007–2013 közötti programozási időszakhoz kapcsolódó vidékfejlesztési program keretében 2014 májusában negyedik alkalommal hirdették meg a Fiatal gazdák induló támogatását. A támogatás keretösszege eredetileg mintegy 4,5 milliárd forint volt, amelynek jelentős megemeléséről született döntés. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára: a vidékfejlesztési forrásokat elsősorban a kis-és közepes vállalkozások és a közösségi beruházások számára biztosítjuk, és könnyített pályázati eljárásrendet dolgozunk ki.

 2014 tavaszán újfent meghirdették a Fiatal gazdák induló támogatását. Miért döntöttek most úgy, hogy az eredeti 4,5 milliárd forintos keretösszeget 15 milliárd forintra emelik föl? A gazdák kérték önöktől, vagy a Miniszterelnökség saját hatáskörben határozott így?

 –A gazdák kifejezetten nem kérték a Miniszterelnökségtől a keretösszeg fölemelését, viszont azt láttuk, hogy a pályázók, s a támogatásban részesülni óhajtó fiatal gazdák nagy létszáma ismét bebizonyította a fiatalok körében lévő komoly potenciált és vállalkozói kedvet. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden olyan támogatást, amire van elegendő forrásunk, biztosítunk a fiatal gazdálkodók számára. Másrészt a korábbi időszakok tapasztalatát is figyelembe vettük, hiszen ezt a keretösszeget megemelték 2010-től minden egyes alkalommal, mert vannak még visszamaradó források, és azt is tudni kell, hogy 2007-ben az akkori kormányzat elég alacsony forrásokkal tervezte be a fiatal gazdák támogatását – összesen 10 milliárd forintot irányoztak elő a hét éves időszakra. Ez is szükségszerűvé tette az összeg növelését, amire a kormányzatnak megvan a lehetősége, mert az előző uniós költségvetési időszak utolsó hónapjaiban vagyunk, s a bent maradó forrásokat már nincs lehetőségünk megpályáztatni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a módunkban álló összegeket átcsoportosítjuk erre a támogatási jogcímre.

 Ezzel az intézkedéssel elérhető a generációváltás elősegítése a mezőgazdaságban?

 –A fiatal gazdák egyre nagyobb mértékű támogatása a generációváltás elősegítésének egyik eszköze. A következő uniós fejlesztési időszakban még több eszközt, támogatási lehetőséget kell biztosítanunk annak érdekében, hogy valóban megtörténjen a generációváltás. Az elkövetkezendő években mind a közvetlen támogatások esetében nyújtott magasabb összeg – hiszen a fiatal gazdák majd a területalapú támogatások szintjén nagyobb forrást tudnak igénybe venni egészen 90 hektáros birtokméretig (hektáronként 64 eurós többlettámogatást igényelhetnek) –, mind a Fiatal gazdák induló támogatása hozzájárul a generációváltáshoz, s ezeken túlmenően a Vidékfejlesztési programon belül fiatal gazda tematikus alprogramot indítunk. Az utóbbi része például a szaktanácsadás, a mentorálás. S lesznek olyan támogatási formák, melyekre kifejezetten a fiatal gazdálkodók pályázhatnak. Tehát olyan beruházás-jellegű pályázatok kiírását tervezzük, amikre csak fiatal gazdák jelentkezhetnek. Ezekkel az eszközökkel az ifjú agrárszakemberek vállalkozásának elindításához, a birtokstruktúra átalakításához, a mezőgazdaságban dolgozók korösszetételének javításához valamint a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez járulunk hozzá. Ez azért lényeges, mert a nemzetközi tendencia is azt mutatja, hogy egyre kevesebb fiatal foglalkozik mezőgazdasággal, és egyre inkább nő a nagybirtokok száma, s ezt kívánjuk ellensúlyozni elsősorban a támogatáspolitikával, majd szociális politikával is. Így megvalósíthatjuk azt a célt, hogy a fiatalok vidéken maradjanak, s továbbvigyék a családi gazdaságokat. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy kifizetendő legyen számukra vállalkozni és a birtokot működtetni. Mi ehhez adunk meg minden rendelkezésünkre álló kormányzati segítséget.

 Az összeg fölemelésével mennyi fiatal gazda kaphat támogatást, és mely szervezet dönt arról, hogy a jelentkezők közül kik jutnak pénzhez?

–A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal végezte el a pályázatok elbírálását, a pontozások meghatározását és a döntéseket is. Több mint 3100 támogatási kérelem érkezett be a hivatalhoz. A hivatalnak meg kellett vizsgálnia azt, hogy ezek közül mennyi felel meg szakmai, tartalmi és formai kritériumoknak. 2100 pályázó felelt meg az alapkövetelményeknek, közülük 1270 –en érték el a minimális támogatási ponthatárt, és ezzel meg is tudják valósítani a pályázatban leírt elképzeléseiket.

 A Miniszterelnökség a 2014-2020 közötti programozási időszakban milyen eszközökkel tudja elérni a vidéki kis- és közepes vállalkozások támogatása mértékének növelését?

 –Természetesen növeljük a támogatások mértékét, de legalább annyira lényeges az, hogy ezekhez a támogatásokhoz egyszerűbben és könnyebben jussanak hozzá az érintettek. A forrásokat elsősorban a kis-és közepes vállalkozások és a közösségi beruházások számára biztosítjuk, másrészt új eljárásrendet dolgozunk ki, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban teljesen más, tehát egyszerűbb pályázati rend érinti a vállalkozókat. Ennek oka, hogy a nagyon bonyolultnak tűnő eljárásrendeket sok gazdálkodó eddig nagyon nehezen értelmezte. Többek számára nehéz volt a pályázatokhoz való hozzáférés is, és pályázatírót alkalmaztak – mi ezen kívánunk változatni. Szintén lényeges, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások együttes összege a következő hétéves időszakban összességében nagyobb lesz, mint a 2007 és 2013 közötti ciklusban: a közvetlen támogatás kerete mintegy 2000 milliárd helyett 2419 milliárd forint, a vidékfejlesztési támogatások összege 1551 milliárd forinttal szemben 1243 milliárd forint lesz.

 A 2014-2020 közötti vidékfejlesztési program forráselosztása szerint mire jut a legnagyobb forrás? Beruházásokat szeretnének támogatni, vagy mezőgazdasági üzemeket?

 –A következő 7 évre nem célprogramokat határozunk meg, hanem intézkedéseket és prioritásokat. A legfontosabb, hogy beruházás -, telephelyfejlesztés vagy eszközbeszerzés jellegű támogatások állnak majd elsősorban rendelkezésre, és a feldolgozottság növelése érdekében az élelmiszeripari és feldolgozóipari fejlesztésekre kívánjuk a pénzek legnagyobb részét biztosítani. Így a kertészet, a zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés, az élelmiszeripar, az állattenyésztés lesz elsősorban a prioritás. A fejlesztési támogatásoknak közel 40%-ával a felsorolt ágazatokat kívánjuk segíteni. Az agrár-környezetvédelemre fordítható keret összegét is növeljük. A beruházásra és tárgyi eszközökre jut a legnagyobb összeg, 458 milliárd forint, 191 milliárd az agrár-környezetvédelemre fordítható keret. Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 60, ökológiai gazdaságok támogatására 63 milliárd forintot terveztünk.

 Hogy lehet elérni azt, hogy úgy történjenek meg a fejlesztések, hogy azzal ne csökkenjen a munkahelyek száma?

 –Mindezt úgy tudjuk elérni, hogy azokat a már említett ágazatokat támogatjuk, ahol potenciálian munkahelyeket lehet teremteni. Azoknál az ágazatoknál, melyek alig teremtenek munkahelyet a vidéken, például a szántóföldi növénytermesztés esetében nem tervezünk nagy beruházásokat, mert azoknál már megvalósultak az elmúlt években a nagyobb fejlesztések. Tehát munkaigényes ágazatok fejlesztésére koncentrálunk, s így a vidéken a munkahelyek számának növekedését érhetjük el.

Medveczky Attila