vissza a főoldalra

 

 

 2014.10.17. 

Az MKP-nak legalább 27 településen biztosan lesz polgármestere

Azokat a jelölteket is támogatjuk, akik nem pártunk tagjai, de egyetértenek a programpontjaikkal

Szeptember 21-én éjfélig lehetett benyújtani a helyhatósági választásokon indulni kívánó jelöltek listáit, október végén indul a hivatalos választási kampány, november 15-én pedig Szlovákia népe ismét az urnákhoz járulhat. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke: ahhoz, hogy a kétnyelvűség a déli országrészben biztosított legyen, magyar polgármestereknek kell elnyerni a mandátumot.

 Milyen célokat fogalmazott meg a közelgő helyi önkormányzati választásokra az Magyar Közösség Pártja?  

–Programunk két legfontosabb pillére: a településeink, régióink fejlesztése, és a magyarság asszimilációjának megállítása, valamint a beolvadási folyamat megfordítása. Mindkét lényeges programelem mind a parlamenti, mind a helyhatósági választásokon előtérbe kerül. Természetesen a helyhatósági választásokon szerepelnek az egyes települések specifikumai, melyekről a helyi jelöltek nyilatkoznak a programjukban.

 Említette az asszimiláció kérdését. Bizonyára lényeges, hogy megmaradjanak a magyar tannyelvű iskolák és kulturális intézmények, egyesületek is.

 –Ez természetes, s éppen ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy ahhoz, hogy a kétnyelvűség a déli országrészben biztosított legyen, magyar polgármestereknek kell elnyerni a mandátumot. Hiszen döntő többségében a magyar polgármesterjelöltek beszélnek magyar és szlovák nyelven is. A kétnyelvűség biztosítását az MKP polgármester-jelöltjeinek szándéknyilatkozat aláírásával is meg kellett erősíteniük.

 Minden olyan településen indítanak polgármester jelöltet, ahol meghatározó a magyarok lélekszáma?

 –Sajnos nem minden magyarlakta településen tudtunk polgármester jelöltet indítani részben az MKP és a Most-Híd szembenállása miatt. Ahol nagyon jelentős a két párt közti konfliktus, így a Dunaszerdahelyi járásban, ott néhány helyen függetlenként indulnak akár MKP-tagok is, s olyan jelölteket is támogatunk, akik nem pártunk tagjai, de egyetértenek a programpontjaikkal. Erre volt példa négy évvel ezelőtt is. A független indulás tehát mára még inkább tetten érhető a magyarság körében is.

 Több nem az MKP által támogatott jelölt is függetlenként indul, gondolhatunk például Komáromra. Ez nem okozhat zavart?

–A Magyar Közösség Pártja erősen decentralizált politikai szervezet, melyben a helyi szervezetek döntenek a helyhatósági választásokon való indulást illetően. Alapszabályunk is kimondja: ha valakit a helyi szervezet nem szavaz meg jelöltnek, de függetlenként indul el, akkor nem veszíti el a párttagságát, csak felfüggeszti. Hiszen, ha nyer, az a helyi szervezet rossz döntését bizonyítja, s akkor ott tisztújítást kell tartani. Amennyiben az illető veszít a választáson, akkor azáltal elveszíti a tagságát is. Tehát minden tagunknak mérlegelnie kell, megéri-e függetlenként elindulnia a választáson. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy aki MKP-tagként függetlenként indul el, s nem élvezi a helyi tagság támogatását, nem jut mandátumhoz.  

S mi a helyzet Komárom városával, ahol szinte hemzsegnek a független jelöltek?

 –Talán a legtöbbet a helyhatósági szinttel kapcsolatban Komárom városával foglalkoztam. Négy évvel ezelőtt megtapasztalhattuk azt, hogy a magyarság 55%-os aránya mellett polgármesteri szinten képesek voltunk legyőzni a Most-Híd jelöltjét, ám ők több képviselőt jutattak be a testületbe. De nem tudtuk legyőzni a szlovák jelöltet. Most megismétlődött a négy évvel ezelőtti helyzet: csak egy szlovák jelöltet indítanak. Ezért egyértelműen arra törekedtem, hogy csökkentsük a magyar jelöltek számát. A Most-Híd ugyanis bizonyos föltételekkel támogatja Czíria Attila, az MKP Országos Elnöksége tagját. Ezt az egyezséget a helyi szervezet megtárgyalta, s ezért Komáromban Czíria Attila a „közös nevező”. Azt vallom, ha több magyar jelölt indul, akkor a város Marosvásárhely sorsára jut. Tudom, hogy egyeseknek nem tetszik a komáromi koalíció, de nem a Most-Híd legyőzése az MKP elsődleges célja, hanem az, hogy megszerezzük a város vezetését. Azzal, hogy a négy évvel ezelőtti jelöltünk, Stubendek László függetlenként elindult, csökkenti a közös jelölt esélyét. Ezt azért sajnálom, mert Stubendek úr nagyon értékes tagja volt a komáromi MKP-szervezetnek…Jelenleg egy szlovák és összesen öt – egy közös és négy független – magyar jelölt küzd a komáromi polgármesteri székért, ami politikailag abszurdum.

 Javítson ki, ha rosszul tudom, hogy néhány helyen összefogtak a Most-Híddal is. Ha ez igaz, akkor ez egy kényszer szülte megoldás?

 –Már a megyei választások előtt is hangoztattam, s az önök lapjának is nyilatkoztam arról, hogy ahol nem éri el az 50%-ot a magyarság aránya, ott keresni kell az együttműködés lehetőségeit, s ahol az arány magasabb, egyedül indulunk, már csak azért is, mert nem az MKP verte szét az egységes felvidéki politikumot. Éppen ezért az volt a feladatunk, hogy ahol nem jelentős a magyarság aránya, ott akár kényszer szülte kompromisszumot kell kötnünk, hogy magyar polgármestere legyen az adott településnek. Emiatt Léván, Érsekújvárban koalícióban indulunk, viszont közös polgármester személyében nem sikerült megegyeznünk. Emellett nem csak a Most-Híddal kötöttünk koalíciós megállapodásokat, hanem Kelet-és Közép-Szlovákiában, az ország gazdaságilag legelmaradottabb településein szlovák pártokkal is együttműködünk.

 Többször olvashatjuk, hogy a magyarok által lakott déli országrészt hátrányosan megkülönböztetik. Ez nem csak a magyarokat, hanem az ott élő szlovákokat sem érinti kedvezően. Elképzelhetőnek tartja, hogy szlovákok is szavaznak az MKP jelöltjeire?  

–Ez leginkább a helyhatósági választásokon képzelhető el, míg az országgyűlési és a megyei megmérettetéseken kevésbé. A kisebb településeken közvetlenül is ismerhetik a szlovák származású szavazók a magyar jelöltet, s ha személye és programja szimpatikus, akkor rá is szavazhatnak. Négy évvel ezelőtt én is elindultam a helyhatósági választásokon, s a rám adott szavazatok száma bizonyítja, hogy szlovákok is szavaztak rám. Azt viszont tudni kell, hogy csak szlovák szavazatokkal nem nyerhet egyik jelöltünk sem.

 A legutóbbi felmérések szerint több jobboldali pártot is megelőzve jutna a parlamentbe a Magyar Közösség Pártja. Ez mekkora bizodalomra adhat okot?

 –Szeptember 27-én zajlott az MKP Országos Tanácsának ülése, ahol minden régió képviselteti magát; és éppen a fölmérések és az előző három választás sikere miatt is nagyon jó a hangulat a pártban. Látszik, hogy stabilizálódott a helyzetünk. 2016 márciusában lesznek csak a parlamenti választások, s 2015 őszén kell leadni arra az indulók listáját. Optimistán tekintünk a 2016-os választások elé, mert az országos politikában, a szlovák oldalon komoly, a bejutási esélyünket kedvezően befolyásoló változásokra számítunk.

 Most milyen kampánystratégiákat alkalmaznak?

 –Azokon a településeken, ahol MKP-s a polgármester, ott a megvalósult fejlesztéseket és a kétnyelvűség biztosítása érdekében eddig elért eredményeket hangsúlyozzuk. Ahol pedig cserét vagy változást szeretnénk elérni, arra mutatunk rá, hogy a feladatokat jobban is el lehet végezni az említett területeken. A központi programon kívül pedig mindenki beleépíti a helyi kihívásokat is a kampányába.

 Idén a szlovák állampolgárok sokadik alkalommal járulnak az urnákhoz. Mit gondol, nincs elegük a lakosoknak az egész éves kampányból?

 –Valószínű, hogy vannak, akik unják már a választások előtti kampányokat, de mivel a helyhatósági választásokon helyben ismert jelöltek indulnak, így magasabb részvételi arányra számítok, mint ami például az EP-választosokat jellemezte.

 Elnök úr nem jós, de azért megkérdezem, hogy mit gondol, mennyi településen lesz az MKP-nak biztosan polgármestere?

 – Nagy valószínűséggel elmondhatom, az MKP-nak legalább 27 településen biztosan lesz polgármestere, ugyanis ennyi helyen nem akadt kihívója a párt jelöltjének. Négy évvel ezelőtt körülbelül 130 önállóan, az MKP színeiben induló polgármester jelöltet választottak meg, és ha ehhez a számhoz a különböző koalícióban vagy függetlenként induló MKP-s tagok számát is beleszámítom, akkor 200 –an nyerték el a polgármesteri posztot, s 2000 helyi képviselőnk lett. Szeretnénk ezt a számot megtartani, de lehetséges, hogy a függetlenként indulás divatja megnehezíti a cél elérését.

 

Medveczky Attila