vissza a főoldalra

 2014.10.24. 

Eredményes a bűnmegelőzési mintaprogram

A polgárőrség az ország lényeges bázisa, s nagyon örülök annak, hogy a polgári kormány mindezt felismerte, és anyagilag jelentős mértékben támogatja működésünket

Újabb százötven településen vezetik be a rendőrség, a polgárőrség és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács közös bűnmegelőzési mintaprogramját. A programot 100×100 biztonságról 250×100 biztonságra nevezik át, utalva arra, hogy immár 250 településen vezetik be, teljes biztonságra törekedve. Dr. Túrós András az Országos Polgárőr Szövetség elnöke: amikor a polgárőrök a közterületen szolgálatot látnak el, már a jelenlétükkel megelőzik a jogsértéseket. Ezért, ahol polgárőrök járőröznek, ott nagyon csekély mértékben történik szabálysértés, vagy bűncselekmény.

 Mi a tavaly bevezetett mintaprogram célja?

 – 2013-ban az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) 100 olyan magyarországi települést választott ki, ahol javítani szeretnénk a közbiztonság helyzetét elsősorban civil módszerekkel és civil eszközökkel. A kiválasztást tehát mi végeztük el, de azt követően a rendőrséggel közös programot dolgoztunk ki a 100 települést érintően. A mintaprogram célja 2013. márciusi indulása óta nem változott: javítani kell a településeken a lakosság szubjektív biztonságérzetét, és jelentősen csökkenteni kell a jogsértések számát. Idén tavasszal megvizsgáltuk azt, hogy milyen eredményt értek el a kiválasztott településeken a polgárőr-egyesületek együttműködve elsősorban a rendőrséggel, s az önkormányzati alternatív rendészeti szervekkel. Megállapítottuk, hogy a mintaprogram telitalálat. Eddig nagyon eredményes volt, mert sikerült ráirányítani az önkormányzatok figyelmét a biztonsági problémákra, másrészt sikerült összehangolni a polgárőr-egyesületek, az önkormányzati rendészeti szervek, a mezőőrök, a vadőrök, s a természetvédelmi őrök szolgálatát. Harmadrészt pedig a rendőrség nagyon hatékonyan szervezte, koordinálta a programot. Ennek eredményeként a kijelölt 100 településen 25-30%-kal csökkent a jogsértések száma. Ezután döntöttünk úgy, hogy a programot továbbfejlesztjük, kiterjesztjük, s így újabb 150 települést választottunk ki, elsősorban a rendőrség javaslatára. Így azok a települések kerültek be újonnan a programba, ahol magasabb a jogsértések száma.

 A polgárőrség számára többletforrást juttatnak a programban való részvételhez?

 – Az országos szövetség nem, de azok az egyesületek, melyek részt vesznek a programban, többlettámogatást kapnak. Az Országos Polgárőr Szövetség úgy állította össze 2013-ban, és idén is költségvetését, hogy a kiválasztott települések a polgárőr-egyesületei címkézett pluszforrást kapjanak. 2013-ban ez egyesületenként legalább 400 ezer forintot jelentett, idén pedig 200 ezer forintot az éves rendszeres támogatáson felül. Tehát az OPSZ-nek megvolt erre a mintaprogramra a szükséges elkülönített forrása.

 Szövetségük a kormánytól kapja a működéséhez a forrást?

 – Az Országos Polgárőr Szövetség 2012 óta köztestületként működik, s 5-6 éve, de különösen a polgári kormány ideje alatt az országos költségvetésből jelentős támogatást kap. Ennek összege 2013-ban és idén is meghaladta az egymilliárd forintot.

   Említette a rendőrséggel való pozitív kapcsolatot. Fontos, hogy a rendőrség rendszeresen ellássa a polgárőröket a közbiztonságot és bűnmegelőzést érintő információkkal?

 – Nagyon lényeges kérdést vetett föl, hiszen a polgárőrség, bár ezt egyetlenegy hivatalos dokumentum sem tartalmazza, a rendőrség civil szervezete. Ezt az állításomat azzal is alá tudom támasztani, hogy a jogszabály szerint a rendőrséggel való együttműködés írásban való rögzítése nélkül egyetlenegy településen, kerületben sem működhet polgárőr-egyesület. Tehát a rendőrség felügyeli és ellenőrzi a polgárőrség tevékenységét, hiszen szabadcsapatok nem működhetnek a közbiztonság védelmében. A rendőrség az együttműködés keretében folyamatosan bűnügyi információkkal, bűnmegelőzési igényekkel, nem személyhez kötött körözési adatokkal látja el a polgárőrséget. Sőt a rendőrség vezetői szinte minden polgárőr-egyesületi és szövetségi rendezvényen részt vesznek, a tanácskozás témájához hozzászólnak, véleményt formálnak, igényeket fogalmaznak meg, és többször el is ismerik a tevékenységünket. Másrészt a Belügyminisztérium ide vonatkozó rendelete előírja, hogy a rendőrség közvetlenül végezze a polgárőrök felkészítését. Tehát a polgárőrök képzése elsősorban a rendőrségi hatáskör részét képezi, s a mi javaslatunkra rendőrtisztek végzik az oktatásokat. Helyesnek tartom, hogy ennyire szoros a kapcsolatunk a rendőrséggel, s ezt az együttműködést a polgárőrök igénylik is.

 A polgárőrök a lakossági véleményeket továbbítják a rendőrség számára?

 – Mindez követelmény is. Így a polgárőrök a hatóságok s elsősorban a rendőrség részére évente több százezer, a közbiztonsággal kapcsolatos információt adnak át. Az információk részét képezik a lakossági, az egyedi panaszok, s a bűnözéssel kapcsolatos értesülések. Elő is írtuk, s kifejezetten kérjük polgárőreinktől, hogy folyamatos párbeszédet folytassanak a települések lakóival, és rendszeresen tájékoztassák a körzeti megbízottat, a rendőri állomány vezetőit arról, hogy az egyes településeken élőknek mi a véleményük a közbiztonság helyzetéről. Ilyenformán a polgárőrség a híd szerepét is betölti a lakosság és a rendőrség között – hiszen kisebb településeken, ahol nem tudnak folyamatos rendőri szolgálatot biztosítani, a polgárőrség munkája nélkül nem is lehetne közbiztonságról beszélni.

Már az is prevenciós hatással bír, ha a polgárőrök járőröznek egy adott településen?

– A kérdésében benne van a válasz… Amikor a polgárőrök a közterületen szolgálatot látnak el, már a jelenlétükkel megelőzik a jogsértéseket. Ahol polgárőrök járőröznek, ott nagyon csekély mértékben történik szabálysértés, vagy bűncselekmény. Annak a civil mozgalomnak, melyet polgárőrségnek hívunk az a lényege, hogy minél több polgárőr legyen kint szolgálatban, hogy visszatartsák vagy kiszorítsák a jogsértőket a közterületekről, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete javuljon. Belügyminiszter úr és az országos rendőrfőkapitány úr is többször megfogalmazta, hogy a polgárőröknek elsősorban az a feladatuk, hogy kint legyenek a közterületeken, és jelenlétükkel javítsák a lakosság biztonságérzetét.

 Hozzávetőlegesen hány helységben működnek polgárőr-egyesületek?

 – Hazánkban 2000 polgárőr-egyesület működik 50 ezer taggal. Ez országosan 2/3-os lefedettséget jelent. Minden megyében jelen vagyunk, s az országnak vannak olyan régiói, ahol több polgárőr teljesít szolgálatot. A legtöbb polgárőr Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szolgál, s a további sorrend: Hajdú-Bihar és Pest megye. E három megyében nagyobb szükség van rájuk, mint az ország többi területén.

 Legyen szíves arról szólni, hogy milyen módon intézkedhetnek a polgárőrök ha szabálysértést, vagy bűncselekményeket észlelnek?

 – A polgárőrök a közterületen háromféle szolgálatot láthatnak el: közterületi járőr szolgálatot, közterületi figyelő szolgálatot, és jelzőőri tevékenységet. Ha bűncselekményt tapasztalnak, tehát tetten érés esetén az elkövetőt elfoghatják, visszatarthatják és átadhatják a hatóságnak. Amennyiben szabálysértést tapasztal a polgárőr, jogában áll az illető figyelmét felhívni arra, hogy szabálysértést követett el. A polgárőr nem hatósági szerv, nem igazoltathat, nem büntethet. A polgárőr törvény új eleme, hogy már a tulajdon elleni szabálysértések esetére is hatáskörrel ruházták föl a polgárőrt arra, hogy elfogja az elkövetőt. Ez különösen a külterületi jogsértések, mint például a falopások esetében fontos. Ezenkívül a polgárőrnek lehetősége van arra, hogy a térfigyelő rendszerek felügyeleti központjában megfigyelje a területet, s ha a polgárőrt jogtalan támadás éri, akkor a nála lévő gázspray-vel, vegyi eszközzel a támadást elhárítsa. A polgárőr tehát korlátozott hatáskörrel rendelkezik, ami nagyon lényeges, mert civilek az egyesületeink tagjai.

 Maga a polgárőrség önkéntes, és a tagok a szabadidejükben látják el feladataikat. Meg lehet-e így tervezni előre a polgárőrszolgálatot?

 – A polgárőrök életformájuknak tekintik a szolgálatukat, és lelkesen látják el feladataikat. Tagjaink valamilyen közösséghez akartak tartozni, és okkal választották a polgárőrséget. Az elmondottakból következik, hogy szabadidejük jelentős részét feláldozzák a szolgálat ellátására. A polgárőr-egyesületi értekezleteken a tagok jelzik az egyesület vagy a rendőrség vezetőjének, hogy mikor tudnak szolgálatot vállalni. Általában a heti 4-6 órás szolgálatot mindig elvállalják a polgárőrök. Tagjaink között pedagógusok, orvosok, professzorok is vannak, akik szintén feláldozzák szabadidejüket a közbiztonság javítása érdekében. Tehát meg lehet szervezni előre a településeken a polgárőrszolgálatot.

 Rangot jelent ma polgárőrnek lenni?

 –A polgárőr-egyesületek vezetői beszámolóiból tudom, hogy rangot jelent ma a településeken polgárőri szolgálatot elvállalni, s egyre többen jelentkeznek az egyesületekbe. Azért is jelent rangot polgárőrnek lenni, mert a tagfelvétel alapkövetelménye, hogy a jelentkező a lakókörnyezetében köztiszteletben álló, tisztességes személy legyen. Polgárőreink büszkék arra, hogy ehhez a közösséghez tartoznak, ahogy arra is, hogy 2014. január 1-jétől – a kormány 200 millió forintos támogatásának köszönhetően – a szolgálatban egységes formaruhát viselhetnek. A polgárőrség az ország lényeges bázisa, s nagyon örülök annak, hogy a polgári kormány mindezt felismerte, és anyagilag jelentős mértékben támogatja működésünket.

Medveczky Attila