|
 2014.09.05.
A bizalom, a keresztény alapokon nyugvó
derűs életszemlélet
Ha meg akarjuk érteni
annak a kornak a hangulatát, akkor egy nagyon egyszerű dolgot
kell most ideidéznem – mondta Orbán Sopronban az ún. Páneurópai
Piknik 25. évfordulóján. És a mai mérce szerint, politikustól
teljesen szokatlan őszinteséggel tárta a hallgatósága elé
azt, amiről a politikusok nem szoktak beszélni. Ez alól Csurka
István volt az egyetlen kivétel, de róla ugye elterjesztették,
hogy nem jó politikus, mert nem volt hajlandó hazudni. Tehát
azt mondja Orbán: 1990-ben, sőt a nyolcvanas évek második felében
is olyan egyszerűnek tűnt az egész. Volt egy sikeres, nagyon
gazdag, nagyon erős, az állampolgárai számára korábban nem látott
jólétet biztosítani képes Nyugat, mondjuk Ausztria, innen pár
száz méterre, mögötte Németországgal, Franciaországgal,
Olaszországgal, és itt volt a lerongyolódott Közép-Kelet-Európa
a sorban állásaival, például Lengyelországgal, ahol időnként
még húst sem lehetett kapni, le egészen Magyarországig.
És olyan magától
adódó volt a gondolat, hogy ha itt rosszul megy, ott meg jól,
akkor ezt a rosszat arra a jóra kell lecserélni. Ami ott működik,
azt kell mutatis mutandis Magyarországon is fölépítenünk,
megcsinálnunk.
Mi is így
gondolkodtunk akkortájt. Amikor átkeltünk Mosonmagyaróvárnál
a határon, évente egyszer, az akkor még iskolás fiaim is
megjegyezték: itt még a fű is másképp nő. Onnan nézve nálunk
minden olyan szegényes volt, olyan kispályás. Aki azt mondja,
hogy nem ugyanazt várta a rendszerváltozástól, amit Orbán a
fertőrákosi kőfejtő szomszédságában elmondott, az hazudik.
Vagy fekete öves liberálbolsevik volt, és csak azt várta, hogy
a magyarok vagyonát szétlophassa, de ez egy másik kategória.
Ők a másság, mi csak maradjunk magunk között.
Sokszor és sokan
vádolják még ma is a Fideszt, hogy liberális, nem is igazi
nemzeti érzelmű politikusok alkotják, s csak miután űr
keletkezett a jobboldalon, oda egyszerűen benyomultak. A vádakra
szerintem most cáfolt rá Orbán a legerőteljesebben. Tudhatta,
hogy támadni fogják emiatt, mégis kimondta: Azok a gondolatok,
amelyeket akkor már Csurka István érintett, elmondott, közzé
tett, például a harmadik út gondolata vagy egy magyar modell
gondolata, nagyon is értelmes, egyáltalán nem felesleges
gondolatok, s miután ő maga is feszegeti ezt a kérdést, emiatt
szokták „bojtos farkú ördögnek” ábrázolni.
A Magyarországon
létrejött és mára megbukott rendszert két tábor szakadatlan
küzdelmeként írta le Tellér a tavaszon egyik tanulmányában,
és hogy a „szocialista hatalomgyakorlás pozícióőrző vagy
hatalom visszaszerző törekvésű internacionalista utódcsoportjai
és a rendszerváltásra törekvő nemzeti erők” között harc
folyik. A nemzeti érdek védelme és szolgálata, a nemzeti
vagyon megvédése emberfeletti küzdelmet jelent. A magyar
miniszterelnök készen áll erre a küzdelemre. Remélem mi is. Bízzunk
benne. Fogadjuk meg a tanácsát, a keresztény alapokon nyugvó
derűs életszemlélet minden bajon átsegíthet bennünket.
czyla
|
