vissza a főoldalra

 

 

 2014.09.18. 

Megjelent a Havi Magyar Fórum szeptemberi száma!

A tartalomból:

Sértő Kálmán: Magyar imádság a pusztán

 TANULMÁNY

80 éve született Tellér Gyula

Tellér Gyula: Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között?

A poszt szocialista erők – öt cikluson keresztül az MSZP és az SZDSZ szervezeti kereteiben – a nagytulajdon feletti szocializmusbeli hatalmuk átmentésével és a jövedelem-újraelosztás feletti ellenőrzésük megtartásával-újramegszerezésével kívánták folyamatos „túlélésüket” és hatalomgyakorlásukat biztosítani a szocializmusban kis és közepes méretű tulajdonától nagyrészt megfosztott, munkássá, téesztaggá és alkalmazottá tett szocialista utódtársadalom felett. Társadalomszerkezeti elképzeléseik tehát egy alapvetően kétpólusú: nagytulajdonosokból és tulajdonnélküliekből álló társadalmat céloztak meg, s ma is ilyet igyekeztek-igyekeznek létrehozni, fenntartani. Jellemző, hogy fontosabb vezetőik ciklusról ciklusra egyebek közt a poszt szocialista nagytulajdonosok közül kerültek ki (Pál, Hujber, Medgyessy, Bajnai, Gyurcsány, Kóka, Józsa, Simon stb.). Választóik a szocializmus „egylaki” munkásosztályából, a szocialista iparvidékek lakóiból, az állami újraelosztás hajdani kedvezményezettjeiből tevődnek ki. A kis és középtulajdon újraosztásával szemben pedig határozottan ellenálltak (az SZDSZ készpénzes privatizációs koncepciói, Tardos, Bauer stb.). Ezzel szemben a polgári- nemzeti rendszerváltó oldal az alsóbb rétegek mellett a minél szélesebb tulajdonosi középrétegekből – kispolgárokból, polgárokból – és a felsőbb rétegekből álló hárompólusú társadalom létrehozására törekedett és törekszik.

 ÚJRAOLVASÓ

Szabó Dezső: A turánizmus

Tény az, hogy az úgynevezett turáni népek, különösen a közelebb esők (finn, ugor, török-tatár népek)nyelvük berendezésében, szellemi megnyilvánulásaikban, egész pszichéjükben hasonlóbbak, rokonabbak hozzánk, mint a nyugati népek. Az is kétségtelen, hogy ennek a hasonlóságnak, ennek a rokonságnak minél mélyebb megismerése erősítheti ős faji visszaemlékezésünket, új földerővel, újszínekkel termékenyítheti meg sajátos faji egyéniségünket. Mik tehát ennek a helyesen értelmezett, pozitív tényekre épített turánizmusnak a feladatai? Nem ismételhetem elégszer s szeretném az utcakövekre vésetni ezt a primitív igazságot: élni azoktól tanuljunk, akik legjobban tudnak élni. Fajiságunk ápolásában, faji egyéniségünk kifejtésében nem találhatunk kiválóbb mestert, mint a zsidóság. Ez az okos faj egyetlenegyszer sem ejti ki a fajvédelem szót, de minden tagjának minden gondolata és tette fajvédelem. És hogy a fajiságnak ez az égő szeretete nem ellenkezik sem az emberiséggel, sem a haladással, sem a szocializmussal, legjobban az mutatja, hogy a Népszava s a modern liberális lapok soha egy szóval sem gáncsolták vagy gúnyolták a zsidóságot e ténykedésében. Hiszen a fajiság az emberiség individualizmusa és minél öntudatosabb, fejlettebb és sajátosabb színű az egyéniség, annál több értéket termel a köznek.

 ÉVFORDULÓ

Zsilinszky Endre: Nemzeti újjászületés és sajtó (II.)

A magyar sajtó – értve rajta az időszaki sajtót és főleg a hírlapírást – nem reformra, de a leggyökeresebb műtétre érett meg. Elérkezett az ideje a nemzeti katasztrófa felszámolásának, de elérkezett az ideje a nagy leszámolásnak is. Nem bosszúra célzok, valamirevaló népet csak egyetlen cél vezethet: az élet. Az élet joga és akarata. De éppen az élet jogán és akaratából kell eltaposnunk a csíráit is minden bomlasztó mételynek, mely fölemelkedésünket megakaszthatná belső eltiprottságunk szörnyű gyalázatából. Föl akarunk emelkedni a porból, megmaradt csonka életünk minden erejét, csonka államunk és társadalmunk minden intézményét ennek az egyetlen osztatlan heroikus feladatnak szolgálatába akarjuk állítani. A sajtót is. A sajtót mindenekfelett és mindenekelőtt. Alig maradt egyebünk puszta életünknél. Azok az értékek és erők, melyeket a magyar faj az emberiség közösségében képvisel. A 10 milliónyi magyar lélek. Ez a 10 milliónyi magyar lélek a mi utolsó nemzeti kincsünk, a magyar állam újból való felépítésének egyetlen alapja és kiindulópontja.

 JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

Dr. Medvigy Endre: Meghitt beszélgetések Nyirő Józseffel

Vajon melyik más magyar vidéki városban találhat az ember olyan írókat, mint Nyirő József, Kisbán Miklós, Tamási Áron? Olyan politikai és kulturális vezetőket, mint Bánffy Miklós, Bethlen György, Kemény János? Hosszú névsorrá válna e cikk, ha fel akarnám sorolni azokat, akik Kolozsvárt és Erdélyt a magyar szellemi élet különb s más ízű tartományává teszik... Erre gondolok, amikor Nyirő József otthona felé igyekszem, a régi, kanyargós, macskaköves, kolozsvári utcákon. S arra, hogy a mai Kolozsvárnak van olyan rangja a magyar kulturális életben, amit illenék néha felemlíteni a megvesztegető és történelmi jelző „Mátyás király városa” mellett...

 REGÉNY

Kárász József: Egy régi nyár (III.)

A harmadik napon végzett a gép. Az öregtanya terméséből kapta meg a tíz mázsa búzát kitevő, évi járandóságát Weis doktor, a család háziorvosa. Pénzben a negyedrészét sem érte már a búza annak, amit az egyezség kötésekor ért, de az öreg nem követelt többet. Ki sem jött a magtárhoz, az udvaros intézkedett, hogy melyik rekeszbe öntsék be. Ezt Balla Ernő mesélte a tanyán, vacsora közben. Nagybeteg a doktor úr, nehezen éri meg a következő aratást. Ferkó most nem kellett lóhajtónak. A géptől Imre és Ernő szállította el a gabonát. Nyilván észrevették a felnőttek, hogy a munkáslányok körül kakaskodik, s ezt nem tartották kívánatosnak. A munkások most nem a cséplőn ülve utaztak, hanem gyalogoltak a gép mögött. Mire Ferkó föleszmélt és a kerítéshez futott, már messzi jártak. A szíve sajgott, hogy nem láthatta legalább egy pillanatra Pannikát. Mérgében levetkőzött a nagytó partján, s belevetette magát a vízbe. A tó hűs vize hamar megnyugtatta. A part forró füvén perceken belül megszáradt és folytatta a paradicsom kapálását. A tábla közepén tartott, amikor a nyári konyhához hívta a nagymama.

– Vinni köll a vacsorát a részesöknek! – mondta.

– Te löszöl a kocsis. Az élelem már fönt volt a kocsin, a puha szalmában.

A gép nyoma meglátszott a tarlón, azon haladt ő is a kocsival. Szeretett volna közé vágni a két lónak, hogy fussanak, repüljenek s egy pillanat alatt ott legyen a Pannika közelében. De a főtt ételre vigyázni kellett. A fazék födelét lekötötték ugyan, mégis könnyen kiborulna, ha rohanna a gödrös úton. Csitítania kellett lázas indulatait

 TÁRCA, NOVELLA

Rab István: A dózni

Csordás Péter húsz év után testvérnénje temetésén találkozott unokaöccsével. Kerekes Bandi, amikor észrevette nagybátyját a várakozók gyűrűjében, mintha tükörben látta volna magát; busa fej, bozontos, sűrű szemöldök, ősz haj, és még a harcsabajszuk is úgy kunkorodott az ajkuk felé, mintha ugyanaz a borbély beretválta volna. Megölelték egymást, s egyszerre mondták:

– Részvétem, Péter bátya.

– Részvétem, Bandikám. Hát elment Ilon néném, az Isten nyugosztalja. Szép kort ért meg. Bizony, manapság a nyolcvankét év ritkaság…

– Itt hagyott minket, bácsikám. Velünk lakott az utolsó pillanatig. Csendesen, örökre elaludt.

Csordás Péter megfogta unokaöccse kezét, és elindultak a ravatalozóba. Két egyforma ember: Bandi ötvenen túl, még ereje teljében, Péter nagybátya kissé hajlott háttal, de mozdulataiban az árulkodó hetvenkedés utolsó éveinek el nem titkolható nyomával. Csordás Péter a koporsó elé letette a csokor virágot, utána meghajolt. A kint várakozók is követték őket, és az unokák, dédunokák, szomszédok, s mindenki, aki szerette Ilonka nénit, csakhamar körbeállták a két lépcső magasságában elhelyezett koporsót.  

Pósa Zoltán: Egy óra múlva sem jövök, avagy a kocka el van vetve

Lehet e regényfolyamot írni két-három flekknyi enthuziazmus bűvöletében, pontosabban annak árnyékában, Máté bácsi – kiabál gutaütött boldog, vígmefisztofeleszi modorban Herpay Botond, népszerű nevén Boci, a hegyes, kecskeszakállas színházkritikus, már-már bonvivánsima képe, szabályosan snájdig mimikája csak a szalonspicctől és a bajusztalan szakálltól fajzik az ördögre, vagy még inkább a gyerekeket idézőjelesen riogató mikulásnapi krampuszra. Amikor Máté lezsebsátánozza, fölényesen legyint: talán tőled a város büszkeségétől, a háromkötetes szürrealista néptribuntól elvárhatom, hogy ne egy Andi, vagy Piri- féle örök-slapaj szánalmas és erőltetett szellemeskedését koppintsa le. Máté inkább megjátszott, mint komolyan vehető lemondással legyint, érzi, hogy lűttek a regényfolyamnak mára, a fiúk igen csak beindultak, nyakra-főre nyakalnak, fejükbe, lábukba száll, szépen, komótosan szedi öszszeszokása szerint az aznapi kulturális oldalak levonatait.

 CATHEDRA PHILOSOPHICA

Dr. Diószegi György Antal: György Antal Dózsa György

és Werbőczy István értékvilága 500 év távlatából

A Magyar Katolikus Lexikon ezt rögzítette a „Hármaskönyv” szócikkében a Werbőczy István joggyűjteménye fontosságáról: „Ilyen összefoglaló, mindenütt ismert és használt jogkönyv nélkül a magyar jog egységessége megszűnhetett volna. Nagy érdeme, hogy rögzítette a magyar jogot, s így megmentette azt az idegen jog, a római befolyásától; melynek befogadása, másutt ebben az időben ment végbe.” E körben különösen fontos utalnom arra, hogy a magyar jogfejlődés az ősi magyar jogtól kezdve, Szent István korának jogfelfogásán át, egészen az Aranybulláig (és természetesen ezt követően is) olyan egységes értékrendet képviselt, mely napjainkig szellemi erőt sugároz.

 Keresse a Havi Magyar Fórumot a lap kiadóhivatalában (IX. kerület., Ráday u. 32. I.em. 3., a nagyobb újságos boltokban, vagy fizessen rá elő.

info@magyarforum.hu