vissza a főoldalra

 2014.09.12. 

A Nemzeti Kulturális Alap megkülönböztetett figyelmet fordít a fiatal alkotókra

Az NKA erőssége, hogy szakmai bázison nyugvó függetlenített állami pénzalap

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) új alelnöke szerint az alap nem csak pénzosztó intézet, épp ezért tűzte ki céljául, hogy az intézmény működése átláthatóbbá váljon, és ezáltal közelebb kerüljön az emberekhez. Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke: olyan reprezentációs tér, talán egy színházterem létrehozását is tervezzük, amelyen keresztül az NKA jobban megmutatkozhatna, s ezáltal a kulturális alap nem csupán állami pénzosztó helyként jelenne meg az emberek előtt.

 Azt olvastam: alelnök úr egyik feladata, hogy a külföldi tapasztalatok felhasználásával tekintse át a kulturális mecenatúra hazai rendszerét, és erősítse az NKA működésének átláthatóságát. A külföldi tapasztalatok egy az egyben „átültethetők” a hazai viszonylatokba?

 – Szó sincs róla, hogy a kulturális mecenatúrára vonatkozó külföldi módszereket mindenfajta kontroll nélkül alkalmaznánk idehaza. Már korábban is tanulmányozta az NKA vezetése a külhoni tapasztalatokat, és kinevezésemkor is arra kért föl Balog Zoltán miniszter úr, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, hogy tekintsem át a példákat. A feladat teljesítése folyamatban van, és terveink szerint szeptemberre az NKA Igazgatóságával közösen elkészítünk egy olyan anyagot, amely tartalmazza azt, hogy milyen alternatívák állnak rendelkezésünkre a kultúra finanszírozására, hogy ha ezzel kapcsolatban a kormány változtatni óhajt, akkor megtehesse.

 Bizonyára csak az állami mecenatúra rendszerét vizsgálják.

 – Természetesen a közpénzekből felhasznált állami kulturális mecenatúra rendszerét vizsgáljuk meg. Országonként más és más forrás adja az alapját a központi mecenatúra anyagi bázisának. Idehaza 2010. január 1-jével az Országgyűlés megszüntette a kulturális járulékot, és helyette az alap fő bevételi forrásaként az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékát jelölte meg. Emellett 2013 októberében döntött úgy az Országgyűlés, hogy az úgynevezett üres adathordozók után fizetett jogdíjak 25%-a az Artisjus helyett az NKA-hoz kerüljön. Éppen ennek az összegnek a felhasználásával született meg a Cseh Tamás Program.

 Arra is felkérték, hogy erősítse az NKA működésének átláthatóságát. Eddig talán az alap nem működött teljes mértékben átláthatóan?

 – Pontosítanom kell: miniszter úr nem kért fel erre, három önként vállalt célkitűzést fogalmaztam meg, amelyből az egyik az átláthatóság erősítése. A bemutatkozó sajtótájékoztatón is elmondtam, számos művész és író barátomtól kaptam visszajelzést arra nézve – mivel én is voltam pályázó, így megértem a problémájukat –, hogy a pályázatok értékelésekor szükséges lenne, ha a kollégiumok átlátható, objektív rendszer alapján döntenének. Ezért arra kértem a kollégiumokat, hogy a beérkezett pályázatok értékelésére pontrendszert dolgozzanak ki. Szeptemberben kapom meg tőlük a javaslatokat. Nem feltétlenül egységes pontrendszernek kell érvényesülni minden kollégium esetében, ez nem is járható út, hiszen például egy fesztivál szervezésénél más szempontokat kell figyelembe venni, mint egy könyv kiadásánál. Csak azt szeretném, hogy ha például sikertelenül pályázik valaki egy bizonyos összegre, akkor ne csak azt közöljék vele, hogy elutasították, hanem azt is, hogy a pályázat mely részét kifogásolják. S ebben segít a pont- és szempontrendszer alkalmazása.

 Azt miért tartja lényegesnek, hogy az NKA-ra ne csupán pénzosztó szervezetként gondoljanak az emberek?

 – A második célkitűzésem olyan reprezentációs tér létrehozása, amelyben bemutatnák azokat a produkciókat, melyek korábban NKA-s támogatással valósultak meg. Emellett író–olvasó találkozásoknak, kamarakiállításoknak, könyvbemutatóknak is helyet adna.

 Ha már a pénzosztásnál tartunk, azzal is vádolják ellenzéki körökben a Nemzeti Kulturális Alapot, hogy csak kormányközeli művészeket, művészcsoportokat támogat. Mi erről a véleménye?

 – Immár 20 éves az NKA, és a pályáztatás folyamatának szakmaisága, a politikától való függetlensége növelte ázsióját. Az NKA erőssége, hogy szakmai bázison nyugvó függetlenített állami pénzalap, ahol a kollégiumok tagságának felét a mindenkori kultúráért felelős miniszternek van lehetősége kinevezni, de a tagság másik felét a független szakmai szervezetek delegálják. Tehát olyan konszenzus alakult ki, hogy az NKA ne politikai pénzosztó hely legyen, hanem a minőség alapján kapják meg a pályázók a pénzt. Természetesen a pénz soha nem elég, s növekszik a pályázók száma, így mindig is lesznek elégedetlenkedők. Emellett a miniszteri keretből az EMMI tárcavezetőjének döntése alapján kaphatnak a pályázók támogatást. Ennél a formánál is ugyanolyan szigorú elszámoltatási módszer vonatkozik a nyertes pályázókra, mint a kollégiumi pályázati rendszerben.

 Már említettük a Cseh Tamás Programot. A Nemzeti Kulturális Alapnál a közelmúltban jelent meg a Cseh Tamás Program első pályázati felhívása. Mi ennek a programnak és alprogramjainak fő célkitűzése?

 – A fiatal művészek felé való nyitás a harmadik célkitűzésem. S ide kapcsolódik a Cseh Tamás Program, amely a zenész szakma minden területe képviselőinek részvételével alakult ki konszenzusos alapon. Az új magyar könnyűzenei program célja, hogy támogassa a könnyűzenei életet, az utánpótlást, és elősegítse a színvonalas produkciók fellépési lehetőségeit. Célunk, hogy ne legyen akadálya annak, hogy egy tehetséges zenekar az ország több településén is koncertezhessen, hogy tisztességes honoráriumot kapjanak a fellépésükért, és hogy egy művelődési ház vagy klub fogadja őket. El szeretnénk érni, hogy ezek a zenekarok bemutatkozó felvételeket is készítsenek. A programon belül az NKA Zenei Kollégiuma olyan pályakezdő előadók és zenekarok első hang- és képfelvételének elkészítését, és pályára lépést segítő kommunikációjának megvalósítását kívánja támogatni, akik igazolni tudják, hogy a pályázat megjelenése előtt legalább 12 hónappal már működtek, és minimum két nyilvános fellépésük volt. A pályázatra jelentkezőket egy szakmai zsűri hallgatja meg, amely eldönti, hogy melyik lesz az a 25-30 zenekar, amelyik egyenként 2 millió forintos támogatásban részesülhet. Olyan tehetséges zenekarokat kívánunk segíteni, amelyek a pénzügyi támogatásnak és egy mentornak köszönhetően azon dolgozhatnak, miként lehetnek országos hírűek, rangúak. Második alprogramunk az előzenekarokat, a harmadik pedig a klubokat támogatja, mert azt szeretnénk elérni, hogy ne csak a helyi zenekarok kapjanak fellépési lehetőséget egy adott klubban. Jómagam 20 éven át rendszeresen zenéltem klubokban, és barátaim elbeszéléseiből is tudom, melyek azok a problémák, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy egy adott zenekar úgy mutatkozzon be az ország bármely pontján, hogy honoráriumot is kapjon. És akkor maradjunk még az anyagiaknál: a programra az idei esztendőben 500 millió forintot, 2015-ben és 2016-ban pedig 100-100 millió forintot garantál az NKA a hazai könnyűzenei élet támogatására.

 Azt írja az egyik internetes portál: „az NKA újra feltalálta a meleg vizet.” Szerintük a Cseh Tamás Program alig különbözik a három évvel ezelőtt megszüntetett Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért-tól, rövidítve a PANKKK-tól. Mi erről a véleménye?

 – A PANKKK-program még a Bajnai-kormány idején ellehetetlenült. Azt pedig nem tartom szégyellnivalónak, ha egy előző kormányzat kulturális kezdeményezésének használható elemeit átvesszük. A PANKKK-program beindításának szándéka valószínűleg helyes volt, de annak megvalósítása nagyon sok ponton különbözik a Cseh Tamásról elnevezettétől. A legfontosabb különbség, hogy az általunk bevezetett programot közel egy éves széles körű konzultáció előzte meg a szakmabeliek bevonásával. Különböző kulturális eseményeken is ismertették munkatársaim ezt a programot, s aki kívánta, az a fórumon elmondhatta róla a véleményét.

 A magyar zenekarok külföldi fellépését is támogatják?

 –Amennyiben a további alprogramoknak köszönhetően a támogatott zenekarok egy részének beindul a pályája, akkor a Cseh Tamás Program által azok külföldi fellépésre is lehetőséget kaphatnak. Azt is ki kell emelni, hogy a zenetanuláshoz és a zenéléshez nem csak ezzel a programmal járul hozzá a jelenlegi kormányzat. Még az elmúlt ciklusban indította el az EMMI mintegy 5 milliárd forintos, művelődési házakra vonatkozó pályázatát, abból a célból, hogy ezekben a kultúraközvetítő intézményekben olyan zeneszobákat, stúdiókat alakítsanak ki, melyekben csekély összeg fejében lehet próbálni vagy felvételeket készíteni. Az új kerettanterv rendelkezése alapján pedig már a 7. osztályban könnyűzenét tanulhatnak a diákok. Tehát a kormány sok mindent tesz a könnyűzenészek és a könnyűzenei utánpótlás támogatása érdekében.