vissza a főoldalra

 2014.09.12. 

Kaposvár is növekedési zóna lehet

A teljes foglalkoztatottság a cél a somogyi megyeszékhelyen

Éled a kaposvári gazdaság: nyolc helyi vállalkozás jelzett ötven fő feletti dolgozói létszámbővítést erre az évre. A jövőbeli kilátások is kedvezőek: a kormány szándékai szerint a megyei jogú városok több tízmilliárd forint gazdaságfejlesztésre fordítható támogatáshoz juthatnak. Kaposvár is növekedési zóna lehet a jövőben, ennek előnyeit pedig nemcsak a kaposváriak, hanem a környéken élők is érezhetik majd – mondta lapunknak adott interjújában Szita Károly polgármester.

 Mielőtt rátérnénk a különböző felújításokra, beszéljünk arról, hogy miként is lehet Kaposvár növekedési zóna a jövőben, s milyen előnyei vannak ennek a státusnak, besorolásnak.

 – Elvileg 2014 őszétől, gyakorlatilag pedig 2015 elejétől veszi kezdetét az új uniós pályáztatási sorozat, amelynek egyik meghatározó eleme a gazdaságfejlesztés. Miniszterelnök úr már többször nyilatkozott arról, hogy az európai uniós források minimum 60%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani, de az korántsem mindegy, hogy milyen módon. Éppen ezért a megyei jogú városok és minden egyes megyeszékhely azt fogalmazta meg, hogy jöjjenek létre gazdasági központok, növekedési zónák, amelyek közvetlenül elosztható forrásokkal a gazdaságfejlesztés motorjai lennének.

 Mindez találkozik a kormány szándékával?

 – A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok kezdeményezték ezt egy szövetségi ülésen, ahol Lázár János volt a vendégünk. Miniszter úr támogatta a törekvésünket, így hamarosan már Varga Mihállyal, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjével egyeztethetjük a részletkérdéseket.

 Egy növekedési zónába sokkal szívesebben érkeznek a beruházók?

 – Ne csak a beruházókra gondoljon, hanem a helyi gazdaságra is. Csak Kaposváron 6000 vállalkozás működik – ebbe a csoportba beletartoznak az egyéni-, a kis- és közepes vállalkozások is. Ezekben a vállalkozásokban több mint 15 ezer olyan ember dolgozik, aki nem Kaposváron él. A vállalkozók egyértelműen azt mondták, hogy fejleszteni szeretnének, s persze pontosan megfogalmazták, mit szeretnének elérni. Így az egyik vállalkozó csarnokot kíván építeni, a másik az eszközrendszerét akarja bővíteni. Könnyű belátni: mindez a foglalkoztatottság stabilizálásán túlmenően új munkahelyek teremtésével is együtt jár. Nyilvánvaló, hogy ezek a vállalkozások helyben maradnak, s így a kaposváriakat és a közeli településeken élőket foglalkoztatják a jövőben. A legfontosabb tehát a helyi gazdaság megerősítése, exportjának és innovációjának elősegítése. Emellett természetesen a befektetők, a beruházók szerepe is lényeges. Tudjuk, hogy a befektetők jelentős része a megfelelő infrastruktúrával rendelkező városokba telepedik le.

 Növekedési zónáról és nem növekedési városról beszélünk, ez azt is jelenti, hogy a megyeszékhely környéki települések is előnyt élvezhetnek?

 – Természetesen, ez ennek a lényege, e nélkül nincs értelme a növekedési zónák kialakításának. Csak olyan fejlesztéseket szabad végrehajtani, amelyeknek jelentős a kisugárzása. Gondoljon bele, hogy Somogy megyében Kaposváron dolgoznak a legtöbben, s nálunk a dolgozóknak csaknem a fele a környező településekről jár be. Kaposvár esetében a növekedési zónába 120-130 település tartozna bele.

 El kell számolni a kormányzat felé azzal, hogy mire költik a gazdaságfejlesztésre fordítható támogatásokat?  

– Egyértelmű, hogy el kell számolnunk a támogatásokkal, és csak meghatározott keretek közt költhetjük el a pénzt. És ez így helyes.

Előző beszélgetésünkben beszélt céljukról, miszerint 2020-ra el akarják érni, hogy mindenki dolgozhasson Kaposváron, aki szeretne. A munkához munkahelyek szükségesek. Már most is van elég vállalkozó, aki a cél elérésében partnere az önkormányzatnak?

 – Az év első felében megkérdeztük a vállalkozókat terveikről. A visszaküldött kérdőívek szerint nyolc helybeli munkaadó tervezi, hogy ötvennél több dolgozót vesz fel még ebben az évben. A vállalkozók arra is választ adtak, hogy melyek a rövid-, illetve hosszú távú stratégiai fejlesztéseik. A válaszokból kitűnt, hogy a kaposvári munkaadók optimisták, s olyan reális terveket fogalmaztak meg, melyek a foglalkoztatás bővüléséhez vezetnek.

 A közeljövőből térjünk vissza a jelenbe! Nem állt le a fejlesztés Kaposváron, hiszen közösségi tereket alakítottak ki, társasházakat újítottak fel. Miként választották ki, hogy mely házakat újítják föl?

 – Városunkban 1963-ban kezdték el építeni a lakótelepeket. Addig nem volt ismert Kaposváron a tízemeletes házak, s a panelek világa. Amikor elindítottuk a szociális városrehabilitáció első ütemét, azt vizsgáltuk meg, melyik a legrégebbi lakótelepünk, amelyre ráférne az átfogó fejlesztés. Most a Honvéd utcai lakótelepi tömböt újítottuk föl, amely 50 esztendővel ezelőtt épült, s ez volt infrastruktúráját tekintve a legelhanyagoltabb. Ezért első ütemben erre a területre összpontosítottunk.

 Ezek a felújítások „patyomkin-módon” történtek, vagy belülről is megújultak a házak?

 – Vitathatatlan tény, hogy 1963-ban – mikor elődeink arról döntöttek, hogy lakótelepeket építenek – szükség volt új otthonokra Kaposváron, hiszen nagyon sok fiatal költözött azokban az években a városba. Ezt tehát érdemnek foghatjuk föl, viszont azt már nem, hogy telepeket építettek, és nem közösségeket. Mi tehát a mostani fejlesztésnél az utóbbira helyeztük a hangsúlyt. Azért, hogy érdemes legyen lejönni a tízemeletesek világából a köztérre, a játszóterekre, olyan tereket alakítottunk ki, ahová kellemes leülni, s lehet pihenni, beszélgetni. Bár ezek a házak annak idején, a panelprogram keretén belül kaptak hőszigetelést, a mostani folyamat részét képezik olyan társasházi felújítások is, amelyek fő célja az energiatakarékosság.

 A lakótelepeken vannak olyan civil szerveződések, amelyek megtöltik a közösségi tereket?

 – Olyannyira, hogy tizenhat civil szervezetet támogattunk 50 millió forinttal annak érdekében, hogy rendszeres programokat szervezzenek a lakótelepeken, s azért, hogy minél nagyobb számban ismerjék meg lokálpatrióta tevékenységüket. Meggyőződésem szerint a civilek tudják megfelelően koordinálni a közösségi életet.

 Ezeket a pihenő tereket miként tudják megvédeni a vandálok pusztításától?

 – A városrehabilitációs program keretében a közterületeken térfigyelő kamerákat helyeztünk el, amelyek képét a rendőrségen figyelik. Ha pedig elfogják az esetleges rongálókat, a bírságon felül kifizettetjük velük az általuk okozott kárt is. A rend megtartásához persze a helyben élők tudják a legnagyobb segítséget nyújtani.

 Mennyibe került mindez?

 – A teljes összeg 1,2 milliárd forint, amelynek 80%-át uniós támogatási forrás tette ki.

 Beszéljünk egy kicsit az út- és járdafelújításokról is, hiszen azok a város egészét érintik. Aki Kaposváron jár, folyamatosan úthengerekbe botlik…  

– A somogyi megyeszékhelyen 220 kilométernyi út és 260 kilométernyi járda található, így mindig akad feladat. Tavaly és idén minden eddiginél több utat és járdát tudunk felújítani a város egykori főmérnökéről, Bereczk Sándorról elnevezett program keretén belül. Csak ebben az évben 2 milliárd forintot költünk erre a célra, s mindaddig folytatjuk a programot, amíg nem lesznek mindenhol európai színvonalú utak és járdák, amíg minden utunkkal és járdánkkal elégedettek nem lesznek a kaposváriak. A munkálatok többségét augusztus 31-éig be szeretnénk fejezni azért, hogy iskolakezdésre elkészüljünk.

 Ilyenkor szokták mondani az ellenzékiek, hogy ez csak az önkormányzati választások előtti kampányfogás.

 –Erre az a válaszom: akkor 20 év óta egyfolytában kampányolok, mert minden évben építünk, fejlesztünk a városban.