|
 2014.09.19.
Még tart a részleges mozgósítás Kárpátalján
is
Behívják szolgálatra a katona-köteles állampolgárokat, és
emellett folytatódik a térségünkben állomásozó katonai egységek
felöltése
Az orosz-ukrán válság
mostanra háborúvá vált. A szakadár orosz fegyveresek fejlett
orosz haditechnikával és orosz zsoldosokkal együtt harcolnak az
ukrán hadsereg ellen. Elemzők szerint az ukrán és az orosz elnök
csúcstalálkozója csak tovább rontotta az így is egyre
rosszabb helyzetet.
Elnök úr, Ukrajnáról szinte minden egyes napszakban
lehet hallani híreket, főként a Putyin-Porosenko -találkozó
óta. Milyen jelenleg a kárpátaljai magyarok által lakott településeken
a közhangulat? – kérdezem Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség elnökét.
–Az események súlypontja Kelet-Ukrajnában van, és
Kijevben is elég feszült a hangulat. S természetesen a kárpátaljai
magyarság sem érzi magát biztonságban, mert a háború következményei
hozzánk is elérnek. A mindennapi életben béke honol, de a háborús
hírek, a menekültek megjelenése, az elszabaduló infláció
mind-mind negatívan befolyásolja a közhangulatot.
Zajlanak-e még a behívások, a részleges mozgósítás
Kárpátalján, s ha igen, akkor ez miként érinti a magyarságot?
–A részleges mozgósítás Kárpátalját sem kerülte
el; tömegesen kapnak a férfiak behívókat. Kárpátalján behívják
katonai szolgálatra a katona-köteles állampolgárokat, és
emellett folytatódik a térségünkben állomásozó katonai egységek
felöltése. A behívott férfiakat kiképzik, fegyverrel fölszerelik,
s utána döntenek arról, hogy az ország mely pontjába helyezik
őket. Kérdés, hogy itt maradnak, vagy velük lecserélik azokat
az egységeket, melyek már tavasz óta Kelet-Ukrajnában vannak.
Vannak olyan honfitársaik is, akiket behívnak, és kiképzésük után
azonnal Kelet-Ukrajnába küldenek?
–Most is szolgálnak Kelet-Ukrajnában honfitársaink, őket
még márciusba vezényelték abba a térségbe. Emellett határőröket,
rendőröket is vittek el tőlünk a háborús övezetbe. Sajnálatos
módon a harcoknak már magyar áldozata is van; két kárpátaljai
hivatásos magyar katonát lelőttek Kelet-Ukrajnában.
El lehet azt mondani, hogy a magyar származású
katonákat olyan háborúba való részvételbe kényszerítik
bele, amihez vérségileg semmi közük sincs?
–Azok a magyar származású hivatalos katonák, határőrök,
aki a háborús zónában szolgálnak mind ukrán állampolgárok,
akiket kötelez az esküjük. Nyilvánvaló, hogy a keleti országrészben
zajló konfliktus abszurd és véres dolog, s mindenki abban reménykedik,
hogy minél hamarabb befejeződik.
Arról is hallani, hogy egyes helyeken elkergetik a behívó
parancsokat kézbesítőket. Ez megfelel a valóságnak?
–Néhány helyen valóban
úgynevezett asszonylázadásra került sor, melyek során útlezárásokat
vittek véghez és összetépték a behívókat. Mindez nem
nemzetiség függő, hanem ezek az esetek mind az ukrán, mind a
magyar falvakban előfordultak.
Elnök úr említette az inflációt. Ez azt jelenti,
hogy fokozatosan elértéktelenedik az ukrajnai fizetőeszköz?
–Így van; míg a konfliktus előtt 8 hrivnyáért
lehetett egy dollárt vásárolni, most már 13 hrivnyáért. Tehát
körülbelül 40%-os infláció történt a háború kitörése óta.
Hozzá lehet még jutni az alapvető élelmiszerekhez?
–Élelmiszerhiány még nincs Kárpátalján, viszont
a nyugdíjasok és a kiskeresetű polgárok számára nagyon
komoly nehézséget okoz a mindennapi bevető megvásárlása.
Hamarosan beköszönt a hideg évszak, és fűtési szezonban
jelentősen megnő a gázhasználat díja.
Mennyire erősítette
föl Kárpátalján a szélsőséges ukrán nacionalizmust az
orosz-ukrán konfliktus?
–Csak nagyon kis mértékben beszélhetünk erről,
mert Kárpátalja lakosságának többsége toleráns, és a szélsőségesek
száma igencsak marginális. S eddig nem tapaszaltunk jelentős
atrocitásokat.
A közelmúltban jelent meg egy hír, miszerint egymillióan
kényszerültek otthonaik elhagyására Ukrajnában a háború
miatt. Kárpátaljáról is menekülnek magyarok a nyugati államokba?
–Nagyon csekély azoknak a kárpátaljai magyaroknak a
száma, akik a behívás elől Nyugatra menekülnének. A kárpátaljai
születésű férfiak közül – nemzetiségtől függetlenül
– nagyon sokan dolgoznak külföldön. Erről pontos adataim
nincsenek, de egyes híradások szerint a kárpátaljai munkaképes
lakosság fele külhonban vállalt munkát. Tehát főleg
Kelet-Ukrajnából menekülnek el a lakosok a háború miatt, a
nyugati területekre ez nem jellemző.
Mit várnak a kárpátaljai magyarok az új ukrán kormánytól
és a nyugati hatalmaktól?
–Mindenki a békés rendezést várja, hiszen mégis
csak abszurdum, hogy 100 évvel az I. világháború, és 75 évvel
a II. világháború kitörése után Európában újra háború dúl.
Ezért minél hamarabb szükséges a helyzet konszolidálása.
„Tekintettel
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kérelmére,
Valerij Luncsenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció
elnöke folyamodványt juttatott el Ukrajna elnökéhez és a Központi
Választási Bizottsághoz, hogy választói jogaik érvényesítése
tekintetében vegyék figyelembe Kárpátalja nemzeti kisebbségeinek
érdekeit, köztük a magyarokét, akik egy tömbben élnek Kárpátalja
megye Beregszászi és Nagyszőlősi járásaiban” – áll
egyebek mellett a megyei állami adminisztráció hivatalos
honlapján megjelent közleményben. Mit jelent mindez a kárpátaljai
magyarság szempontjából?
–Az ukrán elnök október 26-ára írta ki az előre
hozott parlamenti választásokat, és mi magyar választókörzetek
létrehozását szeretnénk elérni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális
Szövetség határozottan elítéli a Központi Választási
Bizottság azon döntését, amellyel megfosztja a 150 ezres kárpátaljai
magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől.
A bizottság döntése a tömbmagyarságot három választókerületbe
szakítja szét, amelyek egyikében sem számottevő a jelenléte,
nem haladja meg arányban a 30%-ot, amivel ellehetetleníti a
magyarság képviselőjének a legfelső tanácsba történő
bejutását. A kárpátaljai magyarság egy tömbben él, és ki
lehet alakítani olyan választókörzetet, ahol a választópolgárok
többsége magyar nemzetiségű, s ezáltal lehetővé válna az,
hogy az itt élő magyarok képviselőt jutassanak be a törvényhozásba.
Sajnálatos módon mindez nem történt meg. Luncsenko kormányzó
úr kérése is összhangban van a miénkkel; nem igazán reménykedhetünk
a választókerületek megváltoztatásában. Ettől függetlenül
minden lehetséges fórumon tiltakozunk a kisebbségi jogok durva
megértése miatt.
Medveczky Attila
|
