vissza a főoldalra

 2014.09.19. 

Jelentős béremelés az egészségügyben

300 milliárd forintot meghaladó fejlesztés történik egészségügyi intézményeinkben

Több mint egynegyedével nőtt az egészségügyi ágazatokban dolgozóknak a bére, 400 helyszínen 300 milliárd forint értékben folynak egészségügyi fejlesztések. Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára: a Rezidens Támogatási Program segítségével eddig több mint 1700 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani.

 Miből tudják fedezni az orvosok, ápolók, rezidensek béremelését?

 –Alapvetően a népegészségügyi termékadóból (NETA), amelyből a bevezetése óta összesen több mint 52 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ennek köszönhetően sikerült több lépcsőben megemelni 95 ezer orvos és ápoló fizetését. 2012-ben és 2013-ban összesen 75,7 milliárd forint többlet forrást tudtunk erre a célra fordítani, így két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27%-kal nőtt. Hasonlóra nem volt példa az elmúlt évtizedben.  

Az orvoselvándorlás mértékét mennyire sikerült csökkenteni?

 – Az orvoselvándorlás mértékét leginkább a külföldi munkavállaláshoz kért hatósági bizonyítványok száma alapján tudjuk megállapítani. Az orvosok esetében az Európai Unióhoz való csatlakozás óta először 2012-ben csökkent a kérelmezők száma, 2013-ban a 2010. évinél is kevesebben kértek igazolást. Fontos kiemelni, hogy ezek a számok tartalmazzák a magyar egyetemeken végzett, hazájukba visszatérő orvosokat is. Az elvándorlási szándékot talán leginkább az első alkalommal hatósági bizonyítványt kérők száma jelzi. Ez az adat még jelentősebben, közel 200 fővel, 28%-kal csökkent (2012-ben 694 fő, 2013-ban 495 fő). A 2013. első félévi és a 2014. első félévi adatokat összehasonlítva elmondható, hogy az előző évhez képest tovább csökkent a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő orvosok és ápolók száma, és az összes kérelem szempontjából is csökkenés tapasztalható. A kormány az egészségügyi dolgozók megtartását számos intézkedéssel segítette: ilyen lépés volt a meginduló bérrendezés, az ingyenessé vált kötelező továbbképzés, hogy egyszerűsödött a szakorvosképzésbe való belépés és átalakult az egészségügyi szakképzés rendszere. A rezidensek számára ösztöndíjakat hirdettünk. A szakorvosjelöltek számára elérhető Markusovszky -ösztöndíj és a szakgyógyszerész jelöltek számára kiírt Than Károly- ösztöndíj havi 100 ezer forint, a csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosjelölteket célzó Méhes Károly -ösztöndíj, illetve az oxyológia és sürgősségi orvostan szakorvosjelöltek számára meghirdetett Gábor Aurél -ösztöndíj havi 200 ezer Ft plusz jövedelmet jelent a fiatal pályakezdők számára. A Rezidens Támogatási Program segítségével eddig több mint 1700 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani. Van még mit tennünk, de látható, hogy a folyamatok kedvező képet mutatnak.

Konzultáltak a programmal kapcsolatban a Magyar Rezidens Szövetséggel?

 –Természetesen, hiszen a szakmai, érdekképviseleti szervezeteket fontos partnernek tekinti a kormány. A migráció veszélye leginkább a fiatal orvosokat érinti, ezért a rezidens szövetség képviselőivel az elmúlt években több ízben is tárgyalásokat folytattunk, és ezeken mindig előremutató és továbbgondolásra érdemes gondolatok fogalmazódtak meg.

 Egy felmérés azt mutatja: az orvosok és a társadalom többi tagja egyetért abban, hogy a hálapénz minden formájának elfogadása és adása büntethető legyen. De ki ellenőrzi azt, hogy elfogadja-e valaki a hálapénzt?

 – A hálapénz jelenség nagyon komoly, igen összetett és alapos átgondolást igénylő problémája a magyar egészségügynek, ennek megfelelően a megszüntetéséhez is átgondolt, hosszú távú stratégiára ,és megalapozott lépésekre van szükség. Ennek egy része a jogi környezet pontosítása, aminek a szakmai előkészítése már folyik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Természetesen a kérdésnek van pénzügyi, szakmai és emberi aspektusa is, nekünk azon kell dolgoznunk, hogy e területeken is olyan körülményeket teremtsünk, amelyek elvezetnek a hálapénz-rendszer megszűnéséhez.

 A munkakörülményeken is sikerül javítani?

 – Igen, azt hiszem, e téren is van mire büszkének lennünk: 300 milliárd forintot meghaladó fejlesztés történt és történik egészségügyi intézményeinkben, közel 400 uniós fejlesztési program zajlik országszerte, soha ilyen mértékű fejlesztés nem történt még az egészségügyben. 2009-hez képest idén 26%-kal több pénz jut az alapellátásra. Az Országos Mentőszolgálat 2010 után 120 új járművet kapott, a második ütemben érkező 178 jármű nagy része is már átadásra került, 22 új mentőállomás épül, 60 pedig korszerűsödik. Mindezek az eredmények nagyban hozzájárulnak az egészségügyben dolgozók munkakörülményeinek javulásához.

 Több kórházigazgató panaszkodik, hogy a Közép-magyarországi Régióba nem érkezik annyi pénz, mint vidékre. Ez megfelel a valóságnak?

 – Amennyiben az uniós pályázati pénzekre gondolnak, akkor igen. Az Európai Unió egyik célkitűzése a tagállamok és régiók közötti egyenlőtlenségek mérséklése, ennek a szempontnak rendelik alá a fejlesztésre fordítható pénzek elosztását is. A fejlesztési támogatások feltételrendszeréből fakadóan a többi magyarországi régiónál fejlettebb Közép-Magyarországi régiónak szűkösebbek a pályázati lehetőségei. Természetesen folyamatosan keressük a megoldást, hogyan tudnánk további forrásokat bevonni a fejlesztésekbe. Fontosnak tartom ugyanakkor kiemelni, hogy a biztonságos működéshez, vagy éppen a bérfejlesztéshez szükséges forrásokat e régió intézményei is megkapják, éppen úgy, mint a többi régió intézményei.

 Vannak olyan helyek, ahol a háziorvosi praxis nem betöltött. Ezt a problémát hogyan szeretnék orvosolni?

 – Sajnos ez a probléma évtizedek óta létezik a háziorvosi ellátásban. Idén az alapellátás finanszírozása fejlesztésének egyik új eleme a régóta betöltetlen háziorvosi praxisokban való letelepedés támogatása. Erre a célra 500 millió forintos keretet különítettünk el, a pályázó orvosok 6-10 millió forintos támogatást kaphatnak. Reméljük, hogy ez a két kezdeményezés – az alapellátás fejlesztésére tett erőfeszítéseinkkel kiegészülve – képes lesz érdemben javítani a helyzetet, és orvosolni a problémát.

 A következő témánk: a kormány évente 50 millió forintot biztosít a telefonos lelkisegítő-szolgálatok szakmai és pénzügyi támogatására. Végeztek arra vonatkozólag fölmérést, hogy mennyien veszik igénybe a telefonos lelkisegítő-szolgálatokat?

 – Telefonon számos társadalmi szervezet nyújt szolgáltatást az arra rászorulóknak. Van országos lefedettségű hálózat is, amelynek fő profilja az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció, a mentális prevenciós tanácsadás. Van, amelyik szolgálat által direktben a gyermekek kerülnek „megszólításra”, van, ahol az idősek és van ahol a kábítószer problémával küzdők kaphatnak segítséget általában a nap 24 órájában. Pontos számadatot nehéz mondani, mert a telefonáló anonimitása alapja a segítéshez szükséges bizalomnak, ezért a szolgálatok speciális belső statisztikája a mérvadó. Azt mondhatjuk, hogy éves szinten közel 300 000 fogadott hívást mutatnak az adatok. Természetesen a hívás kezdeményezések száma ennél jóval több

 Ezt a szolgáltatásnyújtás önkéntesek végzik. Az ő képzésükre fordítják az említett összeg egy bizonyos hányadát?

 – Az önkéntes munka alapját képezi a munkának a 90 százalékban civil szervezetek által működtetett szolgálatoknál. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségénél működő 20 tagszolgálatnál például közel 550 önkéntesről beszélünk.  Nagyon fontos kérdés tehát az önkéntesek képzése. Először is akárki nem is ülhet be a telefon mögé, csak alkalmassági vizsgálat után, egy alapos vizsgával záruló elméleti és gyakorlati képzésre épülő képzést követően.  Ezután a munka szerves részét képezi a szupervízió és az esetmegbeszélések, ami egy rendszeres képzésnek is felfogható. Vannak ezen kívül országos és regionális találkozók, ahol neves szaktekintélyek továbbképzést is nyújtanak. Összességében azt mondhatjuk, hogy a segítő a személyiségével dolgozik, amit folyamatosan karban kell tartani, így a képzés is folyamatos.

 Elérték, hogy a telefonos lelkisegély-szolgálatok részére jelentősen csökkenjenek a telefonos kiadások?

 – A kormány fontosnak tartja az ellátási lánc első lépcsőjét, így támogatja a szolgálatok működését.  Köztudott, hogy a hívó félnek ingyenes a szolgáltatás, így a hívott fél, azaz a szolgálat fizeti ki a telefonszámlát. Éves szinten súlyos milliókról beszélünk. Ezért hoztunk létre az EMMI által koordinált munkacsoportot, amelynek tagja a Nemzeti Média és Hírközlési Biztos, a lelki elsősegély szolgálatok és a koncessziós társaságok is. Fontos megjegyezni, hogy olyan példaértékű együttműködésről van szó, amelynek nyertesei a segítségre szoruló polgárok! Ezért is volt lehetséges, amiben mindenki egyetértett, hogy ahol lehet, csökkentsük a kiadásokat, s egy NMHH rendelet eredményeképpen a percdíjak maximalizálásra kerültek. Hosszú távú célok között felvetődött, hogy lenne a jó, ha azt is el lehetne érni, hogy a segítséget nyújtó szolgálatokra telefonköltség ne terhelődjön.

Medveczky Attila