vissza a főoldalra

 2014.09.19. 

A magyar művészekre és tudósokra mindig is jellemző volt a kreativitás és az innováció

A kulturális diplomácia szerepe a határon túli magyar rendezvényekkel kapcsolatban is meghatározó

A kultúrán keresztül hozzá lehet járulni az ország kapcsolatainak alakításához. A kultúra révén a legkönnyebb elérni az országok véleményformáló értelmiségijeit, ők meghatározóak abból a szempontból, hogy a hazájukban mit jelenik meg Magyarországról. Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára: fontos, hogy a Magyarországon tanuló külföldi diákok fölfedezzék a magyar kultúrát is.

 Hogyan határozza meg a kulturális diplomáciáért felelős új államtitkárság feladatkörét?

 –Az első alapvetés, ami a munkánk kezdeténél is lényeges volt, hogy az eddig sokféleképpen definiált kultúrát önmagunk számára is pontosítsuk, s ez alapján meghatározzuk a kulturális diplomácia feladatait. Számunka a kultúra nem egyenlő csupán a művészetek tárházával, hanem mindent, amit a civilizáció teremtett, s amit az ember fizikai vagy szellemi képességeivel fejleszt és tökéletesít, kultúrának tekintünk. Ezt a definíciót nem mi magunk találtuk ki, hiszen a világ számos országában megtörtént a kultúra fogalmának kiterjesztése, hiszen ezt a területet egyfajta piaci és gazdasági aspektusból is szemlélnünk kell. Ez nem jelenti azt, hogy mi aprópénzre váltjuk a kultúrát, de mára a kultúra piaca ismert fogalommá vált. Azt tapasztaltuk tehát, hogy sok ország már évekkel ezelőtt nem elégedett meg azzal, hogy a művészettel azonosítsa a kultúrát, és igyekezett a kultúra hangsúlyos tradícióteremtő és identitásképző természetét is kihasználni, egyben a kultúra kifejezési formáiban megtalálni azokat az innovatív eszközöket, amik a legjobban mutatják azt, hogy a kultúra állandóan fejlődő és változó egység, szerkezet. Azt is hangsúlyozzuk, hogy a kulturális diplomácia nagyon fontos része a tudomány diplomácia. A kutatás, az oktatás, a különböző örökségvédelmi, vagy akár kormányzati társadalompolitikai vonatkozások tanulmányozása, és az innovatív technológiai fejlesztések mind olyan területek, melyeket a tudomány diplomácia képes aktívan képviselni. Ezen egységek mentén állt föl az államtitkárság; B.Szabó Dezső helyettes államtitkár, a Balassi Intézet – amely a KKM háttérintézményeként folytatja tevékenységét –korábbi nemzetközi igazgatója segíti kimondottan a klasszikus kulturális diplomáciaeszközével kialakítani a pozitív ország képet; Pörzse Gábor– a SOTE hajdani innovációs igazgatója – pedig miniszteri biztosként a tudomány diplomáciáért felel. Így két olyan kiváló szakemberrel alakítjuk ki a kulturális diplomáciát, akik jól ismerik a rájuk bízott területet.

 Miként lehet a kultúrán keresztül hozzájárulni az ország kapcsolatainak alakításához?

 –A kulturális diplomácia révén jöhet létre a bizalom- és a kapcsolatépítés az egyes országok között. Vannak olyan államok melyekkel erősek az államközi és a gazdasági kapcsolataink. Ez esetben a kultúra szerepvállalása a további gazdasági élénkítést a befektetés ösztönzését segíti elő. Viszont számos országgal nincs konkrét államközi egyezményünk, vagy diplomáciai kapcsolatunk, de ezeket a kulturális tematikák kapcsán megteremtethetjük. Nagyon fontos kiemelnünk, hogy minden egyes ország egy régió része. A keleti nyitás politikáját nagyban meghatározza, hogy a keleti szektor országaival miként tudjuk elkezdeni a párbeszédet. Kína például mind a gazdasági erő, mind a kulturális diplomácia számára kihasználható terület, ahogy Japán és Dél-Korea is. Japánnal nagyon erősek a kulturális és a gazdasági kapcsolataink. Tény, hogy a Kodály-módszert jobban ismerik náluk, mind Európában, vagy idehaza, és nagy örömünkre augusztusban Bucsi Réka Symphony no. 42. című filmje kapta a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál Hirosima fődíját. A több mint 30 ezer látogatót vonzó seregszemle díszvendége pedig Magyarország volt. Ez azt példázza, hogy van lehetőség a zeneoktatás mellett újabb kulturális csatornákat nyitni a két ország kapcsolatában.

 Sokszor lehet olvasni arról, hogy a környező államokban miként hamisítanak történelmet. A magyar kulturális diplomácia milyen eszközökkel tudja ezeket a problémákat orvosolni?

 –Nagyon érzékeny területre kérdezett rá, mert nem csak történelem-, hanem kultúrahamisításról is beszélhetünk. Amikor például egy ország magyar kulturális értékeket magáénak tudva saját bélyegsorozatot ad ki, akkor kultúrát hamisít. A kultúrahamisítás azért sem járható út, mert minden nemzeti identitásnak és kultúrának megvan a maga gyökere és motívumrendszere, ami olyan szinten elvitathatatlan, mint az autonómia kérdése. Ugyanakkor a kultúrát nem lehet kisajátítani, mert szabad, mint az alkotói szellem. Nem kell attól tartanunk, hogy kultúránkat bárki is ellopja tőlünk, még akkor sem, ha mások a magyar értékeket sajátjuknak mutatják be. Viszont nem csak a múltbéli értékeinket szeretik magukhoz vonni a szomszédos országok némelyike, hanem tapasztalható egyfajta „agyelszívás” is. Éppen ezért a magyar kormánynak és a kulturális diplomáciának a feladata, hogy elérje: a fiatal kutatók, tervezők, mérnökök munkáinak eredménye úgy hódítsa meg a világot, hogy közben erősítse Magyarországot. A kulturális diplomácia szerepe a határon túli magyar rendezvényekkel kapcsolatban is meghatározó. A nemrég véget ért Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozattal a kincses város főterén, nem csak a magyarokat, hanem a románokat is meg lehetett szólítani. Azokat a román fiatalokat, akik másként szemlélik a kultúrák közti párbeszédet, s így talán később olyan értelmiséggé válnak, akik hitelesen mutatják be a két nép közti kapcsolatot.

 Elérhető, hogy a hazánkban tanulók minél jobban megismerjék Magyarország kultúráját?

 –Természetesen, s ebben nem csak lehetőségei vannak a kulturális diplomáciáért felelős államtitkárságnak, hanem eszközei is. Hiszen a Balassi Intézet a kormány támogatásával hirdette meg a  Stipendium Hungaricum –ösztöndíj programot, amelynek célja: a külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatása. Külgazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez, piaci törekvéseink támogatásához, a magyar országkép, a magyar tudás és szellemiség nemzetközi szintű megismertetéséhez, a Magyarországon tanult külföldi hallgatók fontos kapcsolati tőkét jelentenek. Az itt végzett diákok szakmai kötődésük révén országunk jó hírét szolgálják, ezzel is segítve a magyar eredmények megismertetését a világban. A hozzánk érkező fiatalok tehát nem csak a tudást kapják az egyetemektől, hanem Budapest és az ország erős és nyüzsgő kulturális életében is részt tudnak venni. A kulturális diplomáciának azt a pillért is meg kellett találnia, ami által minél jobban meg lehet ismertetni a magyar kultúrát a nálunk élő, dolgozó, tanuló külföldiekkel. Vitathatatlan, hogy Magyarország az utóbbi években a fesztiválok országává vált. Gondolhatunk a nyári szabadtéri játékokra, a filmfesztiválokra, a színházi fesztiválokra, az operafesztiválra, amelyek mind-mind nemzetközi szintű programok. A fiatalokat is számtalan programsorozattal szólítják meg nem csak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is. Ezeket a rendezvényeket meglátogatják a nálunk tanuló külföldi diákok is, s ezáltal partnerségek, barátságok kötődnek a magyar és a külhoni hallgatók között. A barátságok pedig hozzájárulhatnak a szemléletváltáshoz; a külföldiek megtapasztalhatják, hogy mi egy szabadságszerető nemzet tagjai vagyunk, és kultúránk befogadó, úgy, hogy entitását is képes megőrizni.

 Bizonyára erősíteni kell a külföldi magyar intézetek hatékonyságát. Ahogy napvilágra került a tallinni nagykövetség szeptemberi bezárásának híre, egyes sajtótermékek máris a magyar-észt kulturális kapcsolatok megszűnését vizionálták. Mennyire indokolt ez a félelem?

 –A tallini nagykövetség bezárása nem jelenti a magyar-észt kulturális kapcsolatok megszűnését. A nagykövetség bezárását kizárólag költségvetési és takarékossági okok indokolják. Tehát jelenlétünk megmarad Észtországban; a két ország közti oktatási és kulturális együttműködést folyamatosan megerősíti a magyar kormány. Mindenképpen meg akarjuk tartani az Észtországban működő magyar intézetet, sőt a két nép közötti nyelvi és kulturális kapcsolatokat szorosabbra akarjuk fűzni, ezért meg is erősítjük az intézményt. Így a magyar külképviselet elsősorban a kulturális diplomácia területén lesz jelen Tallinban, a konzuli feladatokat pedig a Helsinkiben működő nagykövetség látja el.

Medveczky Attila