|
 2015.04.03.
Az első Rákóczi-emléknapra – A
fejedelemhez méltó versengés Lakiteleken
Lezsák Sándor,
Semjén Zsolt és Vejkey Imre kormánypárti politikusok kezdeményezésére
első alkalommal, március 27-én tartják meg a Rákóczi-emléknapot,
ugyanis pénteken lesz 339 éve, hogy megszületett Felsővadászi
II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem. A határozati javaslat
elfogadásával az Országgyűlés és az ezen a napon tartott
rendezvények megemlékeznek a fejedelemről és azokról, akik a
„Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt küzdöttek a
magyar szabadság kivívásáért.
II. Rákóczi
Ferenc az erdélyi fejedelmek családjába született 1676-ban,
anyai ágon pedig örökölte a Zrínyiek nemzeti önállóságáért
folytatott küzdelmét. Még csecsemő volt, amikor édesapját
elveszítette, 12 éves korában pedig Munkács közel három éves
védelme után elszakították édesanyjától és nővérétől.
I. Lipót ekkor gondoskodott a császárhű nevelésről, a
csehországi Neuhausban jezsuiták foglalkoztak a fiúval, később
Prágában járt egyetemre, majd itáliai körutat tett. Utazásai
végeztével a kölni dómban vette feleségül a császárné
rokonát, Sarolta Amália hessen-wanfriedi hercegnőt. Kortársai
szerint Rákóczi erre az időre egészen elnémetesedett. Az esküvő
után egy-két évvel azonban hazaköltözött birtokaira, barátságot
kötött Bercsényi Miklóssal és nem telt el sok idő,
foglalkoztatni kezdték népének gondjai.
Származása miatt
az ország legnagyobb birtokállományának lett az ura, római
katolikus volt, mint a Habsburg-ház tagjai. Vígan eléldegélhetett
volna vagyonából, mégis bántotta, hogy az Újszerzeményi
Bizottság kiforgatja vagyonukból a hódoltsági birtokkal
rendelkező nemeseket, az udvar üldözi a protestánsokat, a jobbágyokat
pedig adók és a császári katonák rekvirálásai sújtják.
Rá akarta bírni
az uralkodót, hogy tartsa tiszteletben a magyar törvényeket, ezért
kezdett szervezkedésbe Bercsényi Miklóssal, a közelgő spanyol
örökösödési háború pedig kedvező alkalomnak tűnt. Levelezést
folytatott Habsburg Lipót vetélytársával, XIV. Lajossal, ám
leveleiket egy francia–osztrák kettős ügynök kézbesítette,
így esett fogságba. Rákóczit halálra ítélték, de megszökött
a bécsújhelyi börtönből. Lengyelországban bujdosott Bercsényivel,
s nem nyugodott annak ellenére, hogy Bécs vérdíjat tűzött ki
a fejére.
Mikor 1703 tavaszán
tarpai jobbágya, Esze Tamás felkereste Lengyelországban, és kérte,
hogy álljon a kurucok felkelésének az élére, Rákóczi óriási
dilemma előtt állt: nemzetközi segítségre egyelőre nem számíthatott
a Habsburgok ellen, viszont a sanyargatott nép hatalmas lelkesedéssel
várta itthon. Ami ekkor történt az példaértékű a mai napig:
az ország egyik legelőkelőbbje, egy kiváltságos a kisemmizett
nép élére állt.
Rákóczi várakozásait
alulmúlta, hogy a határon mindössze 250 szedett-vedett, rongyos
jobbágy várta. Még ekkor is visszafordulhatott volna, de nem
tette. Az első győzelmek után felduzzadt a kurucsereg, mikor két-három
évvel később pedig már béketárgyalások kezdődtek az
udvarral, Rákóczinak amnesztiát ígértek és üres lapot adtak
a kezébe: bármit kérhet az Erdélyi Fejedelemségen kívül.
Csakhogy ő nem a saját gyarapodását tartotta szem előtt, nem
is fogadta el a békeajánlatot.
II. Rákóczi
Ferenc jóval megelőzte korát, az ország vezérlő fejedelmeként
vallásszabadságot hirdetett, uralma alatt megadóztatta a nemességet
(a közteherviselést csak 1848-ban szavazta meg aztán az országgyűlés!),
főnemesként nem nézte le a jobbágyokat, sőt törődött velük.
Ezért tiszteljük őt, hiszen kevesen áldozzák vagyonukat és
szentelik életüket a magyar szabadságnak.
Az immár huszadik
alkalommal megrendezett Kárpát-medencei történelem verseny is
a nagyságos fejedelem előtt tisztelgett a múlt hét végén.
Mint minden esztendőben, a vetélkedő döntőjére ezúttal is a
Lakiteleki Népfőiskolán került sor.
Az Országgyűlés
alelnöke, Lezsák Sándor és felesége által alapított népfőiskolát
nem véletlenül tartják sokan az ország szellemi fővárosának.
Több mint két évtizede ad helyet az intézmény rangos
konferenciáknak, találkozóknak, népfőiskolai kollégiumoknak,
szaktanfolyamoknak, speciális tartalmú képzéseknek és
szabadegyetemi rendezvényeknek. A népfőiskola kapcsolatban áll
a Magyar Tudományos Akadémiával, a gödöllői Szent István
Egyetemmel és a kecskeméti Németh László Gimnáziummal. A nívós
képzések egyike a Mindszenty Kollégium: katolikus, egyetemista
és diplomás fiatalok uniós jogismeretet, alkotmányismeretet
szerezhetnek, a kurzus része a parlamenti gyakorlat és egy
egyhetes brüsszeli út. Hasonló tanfolyam indult Bethlen Gábor
Kollégium néven a protestáns fiatalok részére.
A pezsgő szellemi
központ a falu melletti békés vidéken található, a természetes
környezetben sportolásra és kikapcsolódásra is nyílik lehetőség,
a Népfőiskola parkját pedig XX. századi nagyjaink – mint
Illyés Gyula, Németh László vagy Sinkovics Imre –
mellszobrai ékesítik.
A felemelő környezet
ezúttal is színvonalas versengéssel párosult, az esemény
pedig nemcsak nevében volt Kárpát-medencei, a döntőben érsekújvári,
kolozsvári, rimaszombati és temesvári csapatok is megmérettek.
A vetélkedő főszervezője, Olajos István, a Lakiteleki Eötvös
Iskola igazgatója ismét sokszínű és izgalmas feladatok elé
állította a csapatokat, akik örömmel vették ezeket. Nem volt
elegendő a kuruc kor eseményeinek és kronológiájának az
ismerete, tisztában kellett lenni a témához fűződő emlékiratokkal,
versekkel, dalokkal, festményekkel és filmekkel. A győztesek
meg is kapják jutalmukat, a verseny fővédnöke, Lezsák Sándor
az általános iskolai és a középiskolai verseny dobogósait nyáron
Rákóczi zarándoklatra viszi a Felvidékre és Kárpátaljára.
Mint fentebb írtam,
II. Rákóczi Ferenc valóban azok közé tartozik, akikre büszkék
lehetünk, és fontos, hogy a fiatalok megismerjék példáját.
Ezt segítette kiválóan a lakiteleki történelemverseny, és
ezt szolgálja a jövőben a Rákóczi-emléknap. 280 évvel a halála
után először tiszteleg az egész ország a fejedelem előtt,
ahogy a szabadságharc zászlóira írták: Iustam causam Deus non
derelinquet. – Az igaz ügyet Isten nem hagyja el!
Märle Tamás
latin-történelem
szakos tanár
|
