|
 2015.04.03.
A magyar El Camino
Szakrális, kulturális, kora keresztény értékek a zarándokút
állomásain
Rumi Imre, a
Magyar Zarándokút Egyesület elnöke kiemelte, hogy a Magyar Zarándokút
keresztény szellemiségű út. A barátság, békesség,
szeretet, és a megnyugvás útja.
Kiknek építették ki a Magyar Zarándokutat?
– A Magyar Zarándokút alapvetően egyéni zarándokok számára
kiépített olyan útvonal, amelyen tavasztól őszig bármikor el
lehet indulni. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton. A teljes
út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. Ehhez ki
kell váltani a zarándokútlevelet, amely feljogosítja a zarándokokat
a zarándokszállások igénybevételére. Az útvonal országhatártól
országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Az útvonal
mentén lévő szakrális helyeknek mára kiépült a hálózata.
Az út fizikai megtestesítését – a szent helyek mellett – a
zarándokszállások körülbelül 20-30 km-enkénti hálózata és
a kijelölt, „felfestett” útvonal adja.
Az úton milyen alapelvek elfogadása esetén lehet
elindulni?
– A Magyar Zarándokút a spanyol El Camino alapján épült
ki, s az ott kialakult szokásoknak, gyakorlatnak megfelelően működik
a magyar sajátosságok figyelembevételével. A legfontosabb
alapelv, hogy a Magyar Zarándokút keresztény szellemiségű, a
békesség, a barátság, a szeretet útja. Azt várjuk el az útvonalon
haladóktól, hogy ezt az alapelvet tartsák be, segítsenek zarándoktársainkon,
és ne zavarják meg őket a lelki kikapcsolódásban. A békesség,
a barátság és a szeretet nem csak a zarándokok között, hanem
az útvonalat érintő települések lakóinál is megfigyelhető.
Milyen okokból indulnak útra a résztvevők? Az
Isten közeli élmény átélése miatt, vagy a sportolási kedv
is hajtóerő lehet?
– A zarándokutat bármilyen ideológiai megkülönböztetés
nélkül mindenki bejárhatja, aki elfogadja működés szabályait.
Egyértelmű, hogy egyetlenegy zarándokút sem működhet vallási
háttér nélkül. Biztos vagyok benne, hogy akiknél a túrázás
az elsődleges szempont, azoknak a lelkületét is „megérinti”
a zarándokállomások szakrális ereje.
Mit tartalmaz a Magyar Zarándokút fejlesztési koncepciója?
– Ezt a koncepciót elnökségünk első olvasatban jóváhagyta,
majd szétküldtük részletes egyeztetésre néhány
szervezetnek, az érintett települések önkormányzatainak, s
azoknak is, akik a jövőben, a zarándokút fejlesztése kapcsán,
szeretnének a munkába bekapcsolódni. A beérkező észrevételeket
követően véglegesítjük a fejlesztési koncepciót. A Magyar
Zarándokút kialakításának rendezőelve alapján az észak–déli
útvonal a magyar kora keresztény szakrális helyeket – például
Esztergomot, Kalocsát, Pécsváradot – érinti. Örömteli,
hogy a sikeres pályázatnak köszönhetően befejeződött a
Magyar Zarándokút 206 km-es dél-alföldi szakaszának fejlesztése.
A Bács-Kiskun megyei projekt keretében a Magyar Zarándokút dél-alföldi
szakaszán olyan arculati elemek létrehozására került sor,
amelyek idővel a teljes útvonal mentén létrejönnek majd. A
zarándokút a Bács-Kiskun megyei szakaszon az Árpád-kori szakrális-történelmi
utat követi.
A 2015-ös nyitózarándoklat április 10-én indul. Ezt
önök szervezik?
– Spanyolországi tapasztalataink alapján tudtuk, hogy a
zarándokút csak akkor működhet folyamatosan, ha létrejön egy
– hivatali, egyházi és civil oldalt felölelő – összefogás.
A Magyar Zarándokút vallási háttérét a Magyar Katolikus Egyház
biztosítja. A hivatalos részhez kapcsolódó feladatokat a
Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás, a civil oldalét
pedig a Magyar Zarándokút Egyesület végzi, ahogy az út működésével
kapcsolatos operatív intézkedéseket is. Az évnyitó zarándoklatot
mindig egyesületünk szervezi. Hagyományainkhoz híven az évnyitó
zarándoklat előtt konferenciát szervezünk. Az ötödiket március
27-én tartjuk az Újbudai Önkormányzat épületében. Akkor
foglaljuk össze 2014-es tevékenységeinket, összegezzük
tapasztalatainkat, s közöljük a 2015-re vonatkozó kezdeményezéseinket,
terveinket, javaslatainkat.
Kőszegi Zoltánnak, Dabas város polgármesterének, a
Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnökének célja,
hogy évente tizenötezren vegyenek részt a zarándoklaton.
Négy és fél évvel ezelőtt milyen céllal alakult meg
az Országházban a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás?
– Miután létrejött
a Magyar Zarándokút Egyesület, melynek én is alapító tagja
vagyok, az volt a feladatom, hogy az önkormányzatokat is
bevonjam a munkába. Először a tervezett út északi része mentén
fekvő települések polgármestereit hívtuk meg Dabasra. Majd
Kalocsán szerveztünk hasonló rendezvényt. A polgármesterek
pozitív hozzáállása alapján döntöttünk a 24 tagú önkormányzati
társulás megalapításáról. Ilyen nagy földrajzi területre
vonatkozó közös fejlesztési cél érdekében eddig még nem társultak
települések hazánkban. A Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás
megalakulása után az egyházzal is felvettük a kapcsolatot, s
így jött létre az a hármas egység, amely a működés
alappilléreit biztosítja. 2010-ben engem választottak meg a társulás
elnökének, s két alelnök segítette munkámat. Az idei márciusi
tisztújító ülésen újra bizalmat szavaztak számomra. Több
alelnököt választottunk, mert időközben bővült a tagok száma,
s fontosnak tartottuk, hogy a zarándokút déli és északi
szakaszának kicsi és nagy lélekszámú településeit is képviseljék
az elnökségben. Továbbra is Pokorni Zoltán marad az egyik
alelnök, aki az elmúlt években sokat tett a Magyar Zarándokút
népszerűsítéséért és fejlesztéséért. Alelnöknek választottuk
még Romanek Etelkát, Esztergom polgármesterét, aki az elmúlt
öt évben négyszer járta végig a spanyolországi El Caminót,
így kellő tapasztalattal rendelkezik a gyalogos zarándoklatokról.
Alelnöki tisztséget tölt még be Berta Zsolt fajszi polgármester,
a társulás alapító tagja és Huszárné Lukács Rozália bátai
polgármester asszony is. Új tagokat is felvettünk; a társulás
immár 37 településsel működik. Az alapító okiratot is módosítottuk:
lehetővé tettük a támogató tagságot. Elsősorban azok a
települések nyerték el ezt a titulust, akik csatlakozni kívánnak
hozzánk, és olyan úgynevezett ráhordó utat biztosítanak,
amelyek a zarándokúthoz vezetnek. Az egyik ilyen ráhordó út
lehet a Kecskeméttől dél felé húzódó szakasz. Emellett a
zarándokutalvány kibocsátásáról is döntöttünk. Ez a világon
egyedülálló kezdeményezés, és fő célja a gyalogos zarándoklat
népszerűsítése. A zarándokok az utalványt elsősorban önkormányzatok
által működtetett zarándokszállásokon használhatják fel.
Ezáltal még kedvezőbb áron vehetik igénybe az egyébként is
olcsó, puritán zarándokszállásokat. Célunk, hogy évente több
mint tizenöt ezren induljanak el a Magyar Zarándokúton.
Jelenleg 2-3 ezren zarándokolnak az útvonalon; az eredeti célunktól
még távol vagyunk, de minden esélyünk megvan arra, hogy 10 év
alatt megvalósítsuk elképzeléseinket. A zarándoklatoknak léleképítő
erejükön kívül gazdasági jelentőségük is van, hiszen az útvonal
melletti települések olyan gazdasági vérkeringésbe kerülnek
bele, mely által növekszik a munkahelyek száma.
Miből gazdálkodik a társulat?
– Alapműködésünket tagdíjbefizetésből biztosítjuk.
A települések méretének függvényében határoztuk meg a tagdíjak
összegét. 2014-ben felvett főállású alkalmazottunk koordinációs
feladatokat lát el. Dabas önkormányzata pedig ingyen végzi a
szükséges adminisztrációs munkálatokat. A tagdíjakból beérkező
összeget a zarándokúttal kapcsolatos fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre
fordítjuk.
Medveczky Attila
|
