vissza a főoldalra

 2015.04.10. 

Vendégségben Szabó Istvánnál, a Pest megyei közgyűlés elnökénél

LEGYEN PEST MEGYE BRAND

Működjünk úgy, ahogy a reformkorban működtünk, amikor egy érdekszövetségben kapcsolódtunk a nemzet ügyének szolgálatába

Szabó Istvánnal, a Pest megyei Közgyűlés elnökével beszélgetünk a megye célkitűzéseinek megvalósításához vezető út, a módszerek megválasztásának és a lehetőségek összehangolásának optimalizálásáról.

 A térképen Pest megyét az ország középső harmadában láthatjuk. A változatos felszínű megye északi és északnyugati része hegyes, a nagyobb része pedig sík. A vidéket ősidők óta lakják. A bő vizű Duna mindig megélhetést biztosított az ittenieknek. A megye gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. A Pest megyei önkormányzat ennek a földrajzi területnek az önkormányzata, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Közigazgatását tekintve 14 megyei járásközpontja van, úgymint Aszód, Budakeszi, Cegléd, Dabas, Dunakeszi,Gödöllő, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Ráckeve, Szentendre, Szigetszentmiklós, Szob, Vác. Érd az első számú megyei jogú város, ám mellette több Pest megyei város is tulajdonképpen egy klasszikus megyei jogú város feladatait látja el.

 A megyei önkormányzat képviselő-testülete a 43 tagú közgyűlés. Pest megye különleges helyzetben van, s ez a tény különleges stratégiát követel – szögezi le az elnök. A megyék szerepe jelentősen megváltozott pár éve. Az egykori intézményfenntartói feladatot felváltotta a területfejlesztés. A változáson túl vannak, mostanra a megyei kis-és közepes vállalkozások helyzetbe hozása a feladat. Ez együtt jár a megyében található települések helyzetének rendezése érdekében végzett kemény munkával. A megyét vezető testület munkájába kértünk beavatást. Gazdaságfejlesztés, partnerség, befektetésösztönzés, foglalta össze a megyei közgyűlés közgazdász végzettségű elnöke címszavakban a legfontosabb teendőket.

A rendelkezésre álló forrásokról és azok felhasználásáról is bőven hallottunk, azonban egy egészen különleges látásmóddal volt szerencsénk szembesülni. Szabó István számára a megyében élő ember komfortérzete, prioritást élvez. Van még a közgyűlés elnökének egy „vesszőparipája”, mégpedig az, hogy egész generációk lakó-, illetve szülőhelyét, Pest megyét branddé tegye. Magyarul olyanná, hogy aki itt született vagy itt élt, mindig büszkén hivatkozhasson rá. Bárhová vesse is a sorsa az élete során. Talán talányosnak tűnik, de a szikra az elnök fejéből Melbourne-ben pattant ki. Tudniillik ottjártakor találkozott egy 91 éves magyarral, aki a messzi Ausztráliában, sok tíz éve távol élő létére azt tartotta magáról a legfontosabbnak: Az én szűkebb hazám Zala megye.

Az évszázadok alatt kialakult magyar megyerendszer mély gyökereit, megtartó erejét mutatja, hogy az idős, hazájától kényszerűen elszakadt magyar lelkében a megyéje jeleníti meg az országot. A Pest megye településeivel való újszerű kapcsolattartás egy felméréssel kezdődött – folytatja Szabó István. Ekkor a települések elmondták magukról, hogy mi lehetne szerintük tényszerűen a kitörési pont, illetve ehhez milyen nagyságrendű forrást igényelnének. Ennek alapján készül el az ún. integrált településfejlesztési stratégia. Ebbe az infrastruktúra, a közlekedés, az óvodák és bölcsődék fejlesztése, valamint a szociális városrehabilitáció kérdésköre tartozik bele és ugyanebbe a nagyralátó projektbe belefér még az energiahatékonyság fejlesztése és nem utolsó sorban a turizmus felfuttatása. Van azonban még egy megoldásra váró, nem könnyű feladat, mivel Budapest és Pest megye együtt fejlett régiónak számít, de azon belül a megye meg sem közelíti a régiós besorolást meghatározó európai uniós átlagot. Változtatásra van szükség, amivel kölcsönösen jól járhat Budapest és Pest megye is.

Rendkívüli jelentőséggel bírnak a közvetlenül lehívható uniós források, így nincs más választásunk, mint a lehetőségek kihasználásával előre menni, de közben értékeinket megtartani – hangsúlyozza végezetül Szabó István a megyei közgyűlés elnöke, és búcsúzásként megismertet bennünket a sajátos helyi értékek összegyűjtése érdekében folyó munka első különlegességével, az Érden fellelhető kaptárkövekkel. Az átlagosan 60 centiméter magas, 30 centiméter széles és 25- 30 centiméter mély, feltehetően szakrális célokra használt fülkéket nagy valószínűséggel az V–XV. századig terjedő időszakban faragták a könnyen formálható mészkő és riolittufa sziklákba. Az ilyen fülkékkel – és a fülkék környezetében látható kőbe vésett csatornákkal, lyukakkal, kőüstökkel, tál alakú mélyedésekkel vagy éppen sziklahelyiségekkel – rendelkező földtani-felszínalaktani képződményeket nevezzük összefoglalóan kaptárköveknek.

 A brand ez a hazánkban is meghonosodott angol szó, márkát, értéket, stílust, vagyont jelenít meg, sikere valószínűleg a tömörségében rejlik. Az ezer éves, működőképesen megmaradt megyerendszer nehéz időkben is fenntartotta a magyar önigazgatást, a megyei hagyományok, a megyei tudat mélyen beivódott az emberekbe, ma is él a társadalomban. Akkor lesz Pest megye brand, ha mi, akik itt élünk büszkék vagyunk értékeinkre.

Papolczy Gizella