vissza a főoldalra

 2015.04.10. 

Jól vizsgázott a kancellári rendszer

Lényeges az intézmények gazdálkodásának átláthatósága

Nem politikai komisszárokat, hanem az egyes egyetemek, főiskolák profiljának megfelelő szakembereket neveztek ki kancellárnak, közölte megkeresésünkre Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár.

 Az Állami Számvevőszék felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos idei vizsgálatai azt igazolják, hogy elengedhetetlen volt a kancellári rendszer bevezetése. Elégedett?

 – Elégedett vagyok a kancellárok eddigi működésével, de mivel a vizsgálat három hónapra vonatkozott, így végső következtetést nem lehet levonni belőle. Azt azonban már látjuk, hogy a törvény egyes elemeit módosítanunk kell; pontosítjuk a feladatköröket, de lényegi változások nem várhatók.

 Jelenleg milyen feladat- és jogkörrel rendelkezik a kancellár és a rektor?

 – A rektor az akadémiai tárgykörbe tartozó összes feladatért felelősséggel tartozik. Tehát ő felel a kutatásért, az intézményen belüli tanításért, a tudásvagyonnal való gazdálkodásért, s azért is, hogy a megfelelő pozíciókban arra alkalmas személyek dolgozzanak, s az oktatói-kutatói állomány minősítése optimálisan történjen. A kancellár pedig azért felel, hogy biztosított legyen ennek a működésnek a feltételrendszere. Ebbe a rendszerbe tartoznak a strukturális, infrastrukturális feltételek. A kancellár tehát olyan szakember, akit az intézményben alkalmaznak, a miniszterelnök nevezi ki, s a szakminiszter gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Teljes felelősséget vállal azért, hogy az intézményi döntések valóban megvalósíthatók legyenek jogilag és pénzügyileg is.

 Mit gondol arról, hogy a jobbikos Dúró Dóra, és a szocialista Hiller István egyformán kritizálta a kancellári rendszert?

 – A kulturális bizottság március 10-ei ülésén a két képviselő kijelentette, hogy azért nem ért egyet a kancellári rendszerrel, mert az sérti az intézmények autonómiáját. Holott erről szó sincs. A kancellárnak nincs joga beleavatkozni abba, hogy a meghatározott működési, költségvetési kereteken belül a rektor milyen döntéseket hoz az oktatásra és a kutatásra vonatkozóan. Az egyetemek autonómiája az oktatásra és a kutatásra terjed ki. Az alaptörvény egyértelműen különválasztja az egyetemek oktatási-kutatási autonómiáját az üzemeltetésre, működtetésre kiterjedő gazdasági feladatoktól, így fel sem vetődhet az autonómia sérülésének kérdése. Korábban a rektor a főigazgató véleményét kérte ki arról, hogy van-e anyagi fedezete az általa meghozott döntéseknek. A főigazgató és a kancellár szerepe viszont nem azonos. A főigazgatónak az államháztartási törvény szerint voltak bizonyos jogosultságai. Az adott intézményt érintő összes meghozott döntésért régebben a rektor felelt. A kancellár viszont, ellentétben a főigazgatóval, a döntéseiért felelősséget vállal. Ha megvizsgáljuk az elmúlt időszakokra vonatkozó ÁSZ- és KEHI-vizsgálatokat, melyek a sajtóban is megjelentek, tudjuk, hogy ezek egy része büntetőfeljelentést vont maga után, vagy intézményi belső fenntartói beavatkozást tett szükségessé. A felelősséget minden esetben a rektornak kellett vállalnia. De nem biztos, hogy a rektor minden döntés gazdasági következményével tisztában volt. Ezért kellett azt a rendszert bevezetni, hogy kancellár feleljen az intézmény pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment, jogi, közbeszerzési feladataiért.  

A Színház- és Filmművészeti Egyetemre kinevezett kancellár asszony ellen minden egyes fórumon felléptek. Mit gondol, miért tett meg mindent a Színművészeti vezetése annak érdekében, hogy Papp Csilla lemondjon a posztjáról?

 – Ezt a kérdést a rektor úrnak kéne feltennie. Egy biztos: a történtek nem méltók az egyetem hírnevéhez. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorának és szenátusának nem az új rendszerrel és nem is a kancellár személyével voltak problémái, hanem különböző ellentmondásokat hangoztattak. S ez vezethetett ahhoz, hogy Papp Csilla visszalépett kancellári tisztségének betöltésétől. Ezt követően miniszterelnök úr a korábbi pályázati körben szintén alkalmasnak talált pályázót, Dr. Vonderviszt Lajost nevezte ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárjának, aki kiválóan teljesíti feladatát.

 A baloldali sajtó szerint viszont olyan pártkatonákat neveztek ki kancellárnak, akik nem értenek a gazdasági irányításhoz, sőt politikai komisszárok.

 – Nem politikai komisszárokat, hanem az egyes egyetemek, főiskolák profiljának megfelelő szakembereket kerestünk. A meghirdetett kancellári helyekre érkeztek be a pályázatok. Hattagú szakmai bizottság mondott véleményt a kancellárjelöltekről, majd a miniszterelnök úr döntött Balog Zoltán miniszter úr felterjesztése alapján.

 Mi lesz a feladata az egyetemeknél a külső tanácsadókból álló konzisztóriumoknak?

 – A kormány tervei szerint a szenátusi funkció mellett létrejön egy, a fenntartó által kijelölt emberekből létrehozott testület, a konzisztórium. Olyan megkérdőjelezhetetlen tekintélyű külső szakembereket tömörítő szervezetről van szó, amely az intézmény életét komolyan befolyásoló döntésekbe szólhat bele. Természetesen nem avatkozhat be az egyetem, vagy főiskola napi működésébe, akadémiai döntéseibe, de azok stratégiai, költségvetési tervezetébe, a rektor személyének kiválasztásába már igen. Maga a konzisztórium nem döntéshozó szervezet, de egyetértési joggal lesz felruházva. Tehát mielőtt a szenátus döntene bizonyos ügyekben, ki kell kérnie a konzisztórium véleményét. Amennyiben a konzisztórium bizonyos előterjesztéseket kifogásol, akkor a megegyezésig kell tárgyalnia a feleknek.

 Igazak azok a hírek, miszerint a lemondását fontolgatja?

 – Ez a hírlapi kacsa a Népszavában jelent meg. Nem kívánok távozni a posztomról, mert a feladat, amit vállaltam, még nem fejeződött be; a visszajelzések pedig azt mutatják, hogy a felsőoktatási államtitkárság magas színvonalú munkát végez.

Medveczky Attila