|
 2015.04.10.
A
térség gazdasági központja lettünk
Hatezer új munkahely Kecskeméten
A felsőoktatás
és a gazdaság, a munkaerőpiac még szorosabb összekapcsolása
szükséges – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a
Duális Képzési Tanács alakuló ülésén. Melyen részt vett Szemereyné
Pataki Klaudia, Kecskemét polgármester asszonya is, aki a Duális
Képzési Tanács tagja.
Kecskemét a hazai duális képzés elindításának zászlóshajója
volt. Mennyire vált be a duális képzés Bács-Kiskun megye székhelyén?
– A duális képzés rendszere bevált, ezt világosan le
lehet mérni azon, hogy az elmúlt években Kecskeméten hatezer
új munkahelyet hoztak létre a cégek. Nem véletlen, hogy elsőként
vezettük be ezt a modellt, elsőként álltunk ki annak az oktatási
rendszerbe történő bevezetése mellett, és most is ott vagyunk
az élbolyban, már ami az alakítását jelenti. Nem egy
statikus, évekig változatlan képzési rendszert kell elképzelni.
A duális képzés lényege, hogy a vállalkozásokkal közösen
oktatjuk, képezzük a jövő szakembereit, mérnökeit. Márpedig
a gazdaság és a vállalkozások világa folyamatos mozgásban,
fejlődésben van. Ezért mindig alakítani, fejleszteni kell.
A Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási
Műszaki Főiskolai Kara (GAMF) esetében eddig mennyi cég vett részt
a duális felsőfokú képzésben?
– Duális képzési rendszerünk három lábon áll. Az
egyik a város, ami a biztos és biztonságos politikai és gazdasági
környezetet biztosítja. A másik erős láb az oktatási intézményeink,
főleg a Kecskeméti Főiskola, amelyik az elméleti oktatás
tere. A harmadik láb pedig természetesen a vállalkozások, ahol
a fiatalok nemcsak megtanulják a szakmájuk gyakorlati csínját-bínját,
hanem ahol beléphetnek a munka világába, ahol karriert csinálhatnak.
Ez egy erős szövetség, amelyhez mára már a GAMF Kar esetében
huszonnyolc, míg a főiskola Kertészeti Kara tekintetében hét
cég csatlakozott. Azon vagyunk, hogy ezt a szövetséget tovább
bővítsük.
Abból, hogy Gaál József, a megyei iparkamara elnöke
Kecskemét alpolgármestere lett, arra következtethetünk, hogy a
város a megyei gazdasági központ szerepére tör?
– Kecskemét a megye közigazgatási központja, az elmúlt
években pedig a térség gazdasági centruma is lettünk. Ez
pedig nagyon komoly felelősség. Kecskemét hatása és befolyása
nem áll meg a várostáblánál, sokkal messzebbre nyúlik, ha
csak azt nézzük is, hogy a minket körülvevő térségből –
vagy nevezhetjük vonzáskörzetnek is – napi szinten több ezer
ember jár be városunkba dolgozni. Ez azt jelenti, hogy nem túlzok,
ha azt mondom, körülbelül tízezer család megélhetése is városunktól,
a gazdasági teljesítőképességünktől függ. Nem mondhatjuk
tehát azt, hogy nem vállalunk felelősséget a megyénkért. Városunk
ezért is szeretné a következő időszakban elmélyíteni a
kapcsolatát a megye gazdaságával. Ez különösen azért
fontos, mert egy jelentős, és egyben talán az utolsó, uniós
forrásból véghezvihető gazdaságfejlesztési időszak küszöbén
állunk. Ebből az időszakból Bács-Kiskun megyének – középpontjában
Kecskeméttel – megerősödve kell kikerülnie. Ebben a munkában
– ahogy eddig is – most is számítunk a vállalkozásokat tömörítő
kamarára.
A megye településeinek
polgármestereivel milyen feladatokban tartja szükségesnek az összefogást?
– Minden olyan ügyben, amelyben közösek az érdekeink,
amelyben közösen tehetünk azért, hogy a megyében élők
jobban és biztonságosabban élhessenek. A legégetőbb kérdések
egyike az infrastruktúra közös fejlesztése. Mindenekelőtt
neki kell állnunk közösen megtervezni közlekedési infrastruktúránk
modernizálását. A XXI. század másik égető kérdése az
energiaellátás bebiztosítása, valamint a vízkészleteinkkel
való okos gazdálkodás megteremtése, az emberek egészséges ivóvízzel
való ellátása. Ebben is közös gondolkodásra, tervezésre
invitálom a polgármestereket. Van tehát jó néhány stratégiai
kérdés, melyet a következő időszakban közösen kell
megoldanunk. De ismerve polgármestertársaimat, biztos vagyok
abban, hogy ezeken a területeken is látványos előrelépést
fogunk tenni.
Kecskemét és térsége jelenleg milyen arányban vesz részt
a hazai GDP növelésében?
– Úgy jellemezném Kecskemétet, mint a magyar gazdaság
egyik legerősebb, legnyomatékosabb motorját. Például a város
és a gazdasági szereplők az elmúlt években több mint 110
milliárd forint uniós és hazai forrást nyertek el fejlesztésekre,
több ezer új munkahelyet hoztak ide. Ilyen teljesítményre kevés
város volt képes, főleg ha azt nézzük, hogy közben egy
gazdasági válság is megtépázta Magyarországot. A gazdaságunkban
rejlő tartalékokat „csalogatjuk elő” a következő öt évben
az új gazdaságfejlesztési koncepcióval. Az irányokat már
letisztáztuk, most a részleteken dolgozunk. Két nagyon konkrét
eszközt már ki is tudok emelni. Az egyik a kutatás-fejlesztés.
Minden adott nálunk ahhoz, hogy kutatás-fejlesztési központ is
legyünk. A másik a beszállító-fejlesztési program,
pontosabban annak felgyorsítása. Kecskemétnek az a feladata,
hogy megteremtse azt a teret, ahol a magyar vállalkozások fel
tudják magukat fejleszteni, és ahol a nagyvállalatokkal egymásra
találhatnak.
A helyi nagy cégek komoly exporttevékenységet is
folytatnak?
– A Kecskeméten termelő vállalatok jellemzően exportra
termelnek. Ez igaz a külföldi, és büszkén mondom, a magyar
tulajdonú cégekre egyaránt. Egy akkora ország vagy ha úgy
tetszik piac esetében, mint Magyarország ebben nincs semmi különös.
Nekünk az az érdekünk – és ez egybevág az ország érdekeivel
is – hogy az exportra termelő vállalatok között egyre több
legyen a magyar. A már említett gazdaságfejlesztési programban
ezért helyezzük a hangsúlyt a helyi vállalkozások fejlesztésére.
Miként tudják, a kormányzati törekvésekkel összhangban,
a városban a kkv-szektort is felzárkóztatni?
– Támogatjuk az erős, a saját lábán megállni képes,
fejlesztésben gondolkodó vállalkozásokat. Mi itt, Kecskeméten
2010 óta ezen dolgozunk. 2020-ra pedig lesznek is ilyen cégeink.
Számíthatnak-e a kecskeméti kis- és közepes vállalkozások
adócsökkentésre?
– A magyar vállalkozások legfőbb problémája a tőke,
illetve annak a hiánya. 2006-ban, amikor belekezdtünk a gazdaságunk
újjáépítésébe, akkor a városnak nem volt pénze, ezért úgy
okoskodtunk, hogy inkább hagyjunk pénzt a vállalkozásoknál.
Ezért, a megyei jogú városok közül elsőként, a helyi iparűzési
adó fokozatos csökkentésébe kezdtünk. 2011-re 1,6 százalékra
vittük le az IPA-t. A koncepció nem várt gyorsasággal hozta és
hozza még ma is az eredményeket. Ma már más időket élünk,
mint 2006-ban. Jobbak a lehetőségeink, és jobb kondícióban
van a város is. Ezért nem egy csodafegyverben gondolkodunk,
hanem egyszerre több eszközt is vizsgálunk. Köztük vannak az
EU-s források, amelyeket végre a gazdaságunk fejlesztésére
fordíthatunk. De számolhatunk az adóbevételeinkkel is,
amelyekből aktívabban tudjuk alakítani gazdaságunkat a vállalkozásokkal
közösen. A stratégiaalkotás egyik feladata, hogy a számunkra
és a vállalkozások számára legmegfelelőbb eszközöket kiválasszuk.
S ha már ennél a témánál tartunk: számíthatnak-e a
kecskemétiek új helyi adóra?
– A gazdaság mellett most már a városra, a város szolgáltatásaira
is erőteljesen koncentrálnunk kell. Nem az adó az egyedüli
eszköz, amin keresztül érezhetően jobbá, könnyebbé, olcsóbbá
lehet tenni az életet városunkban. Főleg azért nem, mert
nagyon kevés adót vetünk ki az itt élőkre. Én abban hiszek,
hogy a modern városnak olyan szolgáltatásokat kell nyújtania,
melyeken keresztül az emberek életét sokkal jobbá teszi. A Térségi
Operatív Program keretében városunk 23 milliárd forinthoz jut,
melyből pont olyan fejlesztéseket, és építkezéseket vihetünk
végbe, amelyek révén városunk valóban az itt élők otthonává
válik.
Miért lényeges, hogy a stabil alapokon nyugvó vállalati
környezet megmaradhasson Kecskeméten?
– A válasz kézenfekvő: hogy a 2014–2020 közötti
EU-s fejlesztési ciklusban minél több pénzt hozzunk a városba.
Erre most minden esélyünk megvan, az új prioritások kedveznek
Kecskemétnek és az itt működő vállalkozásoknak. Már most
azon dolgozom, hogy a városban megerősítsük azt a vállalkozásokkal
kötött szövetséget, amellyel a lehető legtöbb pályázaton
sikerrel járhatunk. A szövetségünkhöz a kormányzatot is meg
fogjuk nyerni, már idén tavasszal megújítjuk azt a szövetséget,
amit 2010-ben kötöttünk. Szóval, ha egy fogalommal kell válaszolnom
arra a kérdésre, hogy mi kell a stabil piaci környezethez,
akkor azt mondom, a közös munka.
Medveczky Attila
|
