|
 2015.04.10.
Egyedi tulajdonságokkal rendelkező
boraink versenyképesek
Ennek feltétele, hogy a borokat sikeresen megvédjük az eredetvédelemi
rendszer kialakításával országon belül és nemzetközi
viszonylatban is
Március közepén
közel 50 magyar borászat mutatkozott be a világ első számú
szakmai vásárán, a düsseldorfi ProWein kiállításon. Gál
Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért
felelős helyettes államtitkára szerint a magyar bor öt
elemből álló „mix” révén érvényesülhet a nemzetközi
mezőnyben. Az első elem a tipikus helyi fajtákból készült
illatos, könnyed fehérborok köre, a második a rozé, a
harmadik és a negyedik a kiemelkedő adottságú termőhelyeken készített,
nagyon magas minőségű száraz fehér-, illetve vörösborok kínálata,
az ötödik pedig a tokaji borkülönlegességek alkotják,
amelyek a desszertborok piacán versenyeznek.
Mennyire rangos rendezvény a ProWein kiállítás?
– Jelenleg a ProWine tekinthető a legfontosabb nemzetközi
borkiállításnak. Azért volt fontos a részvételünk ezen a
nemzetközi vásáron, mert a magyar borszakmában egyre jelentősebb
az export szerepe, a kivitel értéke tavaly minden korábbinál
nagyobb volt és rekord mértékben növekedett, 85 millió eurót
tett ki. Kiemelendő, hogy a fogyasztási szerkezet világszerte
átalakul, a borfogyasztás alkalomszerűvé válik, de szélesedik
a vásárlókör, tudatosabbak a fogyasztók és mindinkább vevők
a minőségre.
A háromnapos vásáron Magyarországot főleg az exportőrök
képviselték?
– Magyarországot egyszerre képviselték exportőrtermelők
és kereskedők, valamint Németországban működő, magyar bort
importáló kereskedők.
Melyek most a legnagyobb exportpiacok, és miként lehet
azokat bővíteni?
– Az elmúlt évek átlagát tekintve mind a mennyiséget,
mind pedig az értéket figyelembe véve Németország számít a
legfontosabb exportpartnernek. Ezenkívül a legnagyobbak:
Csehország, Egyesült Királyság, Szlovákia, Svédország,
Lengyelország, Oroszország, Kanada, Egyesült Államok és Kína.
A bővítés a borok hozzáadott értékének és az előállítás
hatékonyságának növelésével, valamint az aktív promóciós
tevékenységgel lehetséges.
A külföldi vevők bizonyára a minőségi bort keresik.
Megfelelünk ennek a kívánalomnak?
– A magyar borászat alkalmas arra, hogy a nemzetközi kívánalmaknak
megfelelő minőségű borokat termeljen.
Milyen árkategóriában lehet külföldön értékesíteni
a magyar borokat?
– A jelenlegi átlagos exportár kicsit magasabb, mint egy
euró literenként. Ebben a legdrágább és a legolcsóbb borok
is szerepelnek. Meg kell találnunk azokat a termékeket,
amelyeket csak mi tudunk a legjobban elkészíteni, amelyek előállításában
versenyelőnyünk van. Meglátásom szerint több ilyen csoport is
létezik. Például az illatos, könnyed fehérboroké, könnyed
rozéké, a komoly értéket képviselő fehér- és vörösboroké,
a tokaji borkülönlegességeké, valamint a desszertboroké. E
termékcsoportok egy vagy több tagjának előállításához
szinte minden borvidékünkön jók a termőhelyi adottságok. A
sikerhez növelni kell az eredetvédelem szerepét. Tehát minden
termőhelyen meg kell találni a típusborokat, és főleg azokat
kell megjelölni az adott földrajzi árujelzővel, például a
borvidék nevével. Ez egy komoly szakmai háttérmunka, amelyhez
a minisztérium minden segítséget megad.
A kiállításon megjelent közel 50 magyar borászat közül
volt, aki üzletet is tudott kötni?
– Erről még nem tudunk nyilatkozni, de a helyszínen a tárgyalások
számát és intenzitását látva minden bizonnyal nem egy borászat
vagy kereskedő tudott üzletet is kötni.
Mit tapasztalt
a vásáron; milyen a magyar bor nemzetközi presztízse?
– Határozottan növekszik, amelyet a színvonalas
megjelenés is elősegít. Célunk, hogy a hozzáadott értékkel
– ebbe a csoportba tartozik a jó termőhely, a magasabb minőség,
az egyedi tulajdonság – növeljük a magyar borok exportárát.
Medveczky Attila
|
