vissza a főoldalra

 2015.04.17. 

Megyeváltás a munkahelyteremtés érdekében

Az MSZP-irodában törvényeket sértő dokumentumok tömkelegére bukkantak

„Nagykőrös érdekében végzett értékes és odaadó munkája elismeréséül” Dr. Czira Szabolcs polgármesternek Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke, a belügyminiszter előterjesztésére A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta.

 Szerkesztőségünk nevében gratulálunk! Polgármester úr 2002-től áll a város élén. Mottójából idézek: „Aki megáll, azt felülmúlják, megelőzik, eltapossák / aki megszűnik gyarapodni, az máris hanyatlik / s aki félreáll, az lemond az életről / a változatlan állapot a vég kezdete.” Tizenhárom év alatt egyre élhetőbbé vált a város, de milyen út vezetett idáig?

 – Az Állatorvos-tudományi Egyetemen 1975-ben szereztem meg diplomámat, és 1990 óta veszek részt a város közéletében. Akkor választottak meg önkormányzati képviselőnek. Azért indultam el egyéni körzetben, hogy a jobboldali értékrend kapjon hangsúlyt a képviselő-testületben. Nagykőrös sokáig baloldali település volt, és nagyon sokáig kellett azért dolgozni, hogy a testületben a jobboldaliak legyenek többségben. Tudni kell, hogy Nagykőröst a kommunista rendszer kulákvárosnak titulálta. A Rákosi-éra adminisztrációja szerint Pest megyében 4000 kulák élt, s ebből Nagykőrösön 1000. Nagykőrös a Kádár-rendszerben is megbélyegzett város volt, és igen lassan fejlődött. Gyökereinkben benne van a szívósság. Ez azt jelenti, hogy az itt élők nem csupán kívánják a boldog jövőt, hanem tesznek is a közösség érdekében. Mi így cselekedtünk akkor is, amikor az országot balliberális kormányai a szakadékba vezették. Az ezredforduló óta egyre jobban fejlődött a város, ami nem csak az én érdemem, hanem mindazoké, akik segítettek ebben a munkában. Nem politikusnak tartom magamat, hanem az itt élők képviselőjének. Amikor először országgyűlési képviselő lettem, máris odaírták a nevem mellé, hogy politikus. Úgy vélem, a politikusokat iskolákban képzik, s nagyon kevés az igazi és jó politikus az országban. Azoknak a képviselőknek, akik a nép között élnek, mint amilyen én is voltam, az emberek hangját kell a kormányhoz eljuttatniuk. Büszke vagyok arra, mikor 1998-ban a kisgazdapárt színeiben úgy választottak meg, hogy arányaiban több szavazatot kaptam, mint maga a párt. Örültem az összeférhetetlenségi törvénynek, mert embert próbáló mind a polgármesteri, mind a képviselői feladatnak eleget tenni, bár amíg a kettő törvényileg összeegyeztethető volt, azért vállaltam két funkciót, mert az előnyt jelentett Nagykőrös és a térség számára. 2014-ben úgy döntöttem, hogy polgármesterként dolgozom tovább a város érdekében.

 Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke nemrég az önkormányzati szektor jelenlegi problémái közül a még nem kellően finomra hangolt feladatfinanszírozásból, illetve az oktatási intézmények fenntartásának és üzemeltetésének különválasztásából fakadó, településekre nehezedő terheket emelte ki. Megfelelő módon támogatja az állam az önkormányzatokat?

 – Amikor a kormány meghirdette az adósságkonszolidációt, akkor figyelembe kellett volna vennie, hogy az egyes önkormányzatok miért adósodtak el. Nem mindegy, hogy egy önkormányzat önhibáján kívül adósodott el, vagy pedig azért, mert nem növelte optimálisan adóbevételeit, és felesleges beruházásokat hajtott végre. Mi csak olyan beruházásokat vittünk véghez, melyeknek a fenntartása nem került többe, mint amennyit addig is ráfordítottunk. Erre jó példa a főtér rehabilitációja mellett azon infrastrukturális beruházások sora, melyeket az elmúlt ciklusban végrehajtottunk. Nekünk is volt egymilliárd forintos adósságunk, de ezt tudtuk kezelni. Mi csak önrészhez vettünk fel hitelt. Jelenleg az az önkormányzat, amelyiknek magas az adóerősség mutatója, kevesebb állami forrásban részesül. Úgy vélem, az a helyes út, ha minden egyes település megpróbálja kiaknázni a saját fejlesztési lehetőségeit. Mint polgármester, én is erre törekszem, örülök, hogy akik a kitüntetésre javasoltak, azok is észrevették, hogy mennyire elkötelezettje vagyok szülővárosomnak.

 2002-ben mit örökölt elődjétől?

 – Amikor átvettem a város vezetését, azzal szembesültem, hogy elődöm szinte semmilyen fejlesztési tervet nem fogalmazott meg, mondhatni üres volt az asztalfiók. Az első ciklusban kisebbségben voltam, ezért elmentem az MSZP-hez, s megkértem, hogy adjanak alpolgármestert. 2002-ben Tóbiás Józsefet vertem meg az országgyűlési választásokon, s ő azt mondta nekem: mindenben támogatnak, de alpolgármestert nem adnak. Ehhez képest semmiben sem támogattak. Így a tervezési munkára összpontosítottunk; a 2007–2013-as EU-s fejlesztési ciklusra készültünk fel. Olyan terveket készítettünk el, melyeket a későbbiekben sikerült is véghezvinni, a megvalósításhoz pedig a lakosság tehermentesítése érdekében uniós pályázati forrásokat használtunk fel. 2006-ban újra országgyűlési képviselőnek választottak; majd ez a város volt az, ahol először kifütyülték Gyurcsány Ferencet. Gyurcsányt, aki miután kiszállt és hergelte a nagykőrösieket, a tömeg síppal és dudával köszöntötte, mikor átadták a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium felújított kollégiumépületét, melynek tetején fegyveres kommandósok álltak. Gyurcsány pedig magából kikelve azt ordította felém, hogy ahelyett, hogy hálás lennék nekik a felújításért, tüntetünk ellene. Azt viszont tudni kell, hogy azzal a feltétellel újították fel a kollégiumot, ha lemondtunk a tulajdonjogáról, és azt az akkor még szocialista többségű megyének adjuk át… Majd 2007-től beindultak a fejlesztések. Az új szennyvízrendszer építésével – amelynek összköltsége 6,7 milliárd forint volt – a város csatornázottsága a korábbi 30 százalék helyett gyakorlatilag 100%-os lett. Egymilliárd forintos összegből fejlesztettük a csapadékvíz-elvezető rendszert. Pályáztunk a városközpont-rehabilitációra, nyertük, építettünk, így visszatért az élet a városközpontba is. Megújult a katolikus és református templom, s az úgynevezett Tímárház, melyet vendéglátó- és kiállítóhellyé alakítottuk át. Sikerült megszépíteni a városközponti „térfüzért”. Virágos, képzőművészeti alkotásokkal, szökőkutakkal díszített téregyüttes jött létre. A Deák teret rendezvénytérré alakítottuk át, így olyan eseményeknek adhat otthont, melyek alkalmat adnak a közös együttlétre. Szinte mindenki, aki meglátogatja városunkat, csodálja a megszépült városközpontot. Így megőriztük építészeti hagyományainkat; természeti örökségünk pedig a pusztai tölgyes, amely 400 hektárnyi területen fekszik Nagykőrösön, de ennek bemutatására a turizmust intenzívebben kell fejlesztenünk. Szintén a hagyományőrzéshez kapcsolódik a vásárok rendezése. I. Lipót király 1697-es kiváltságlevele, és később Mária Terézia 1759-es „vásári privilégium” adományázása az alapja annak, hogy évente tíz vásárt rendezünk, és a sokadalomban csikósok, juhászok, kondások, gulyások örökösei lábas jószágokat visznek ki; állatvásárt s mellette kirakodó vásárt tartunk. Sajnos egy nagyon lényeges célkitűzésem még nem valósult meg, a megyeváltásé. Ha már az 1949-es alkotmányt sikerült megváltoztatni, akkor tegyük ezt az 1950-ben létrehozott megyerendszerrel is. Rákosi idejében Kádár mint belügyminiszter úgy húzta meg a megyehatárokat, hogy a két „kulák települést”, Kecskemétet és Nagykőröst kettéválassza. A megyeváltás persze nem csak történelmi okok miatt fontos, egyre inkább látszik, hogy Nagykőrösön a munkahelyteremtés nagy lendületet kaphat általa.

 Pedig népszavazást is kiírtak a megyeváltás ügyében.

 – Igen, négy kérdést tettünk fel a lakosságnak: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon? Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön? Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös város segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását? Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?” A második kérdést azért tettük fel, hogy ne maradjunk „alvóváros”. Nagykőrösön jelentős hagyománya van mind a mezőgazdasági termelésnek, mind a konzervgyártásnak. Sőt a városban ezer diákot képeznek a konzervipar számára. Az utolsó kérdés arra mutat rá: segély helyett munkát kell adni. Tudtuk, hogy ebben a körzetben mindig is kevesebben járultak az urnákhoz, ennek ellenére meghirdettük a népszavazást, hiszen az emberek saját sorsukról dönthettek. A lakosság 32%-a szavazott, s közülük 89% a megyeváltásra voksolt. Tehát ha még az eredményességhez szükséges 18%+1 fő eljött volna, és nemmel szavaz, akkor is az igenek győztek volna. Úgy vélem, hogy aki nem vesz részt a választáson, másra bízza a döntést. Ezt vezették be az országgyűlési választásokon. Nem adtam fel a megyeváltás ügyét. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés és a Kormányhivatal szívesen fogadna minket, de a Pest Megyei Közgyűlés elutasította Nagykőrös megyeváltását. Ez azért okoz nagy gondot, mert a városban kevés a munkalehetőség, ezért a szomszédos Kecskemétre nagyon sokan járnak át dolgozni, hiszen Bács-Kiskun-megye székhelyén nem csak autógyár létesült, hanem az ottani többi cég is dinamikusan fejlődik. Nagykőrös Pest megyében, tehát a központi régióban helyezkedik el. S ebben a régióban lényegesen kevesebb forrás hívható le munkahelyteremtésre. Nekünk nemcsak a gyökereink, hanem a lehetőségeink is a dél-alföldi régióban vannak. Amikor köztudomásúvá vált, hogy a Mercedes Kecskemétre települt, akkor több cég is jelezte, hogy városunkba érkezne, de az uniós források elosztása miatt ők máshol teremtettek munkahelyeket. Hiszen a beígért támogatási intenzitás 20%-kal alacsonyabb szektoronként, mint a dél-alföldi régióban. S egyetlenegy vállalkozó sem mond le 20%-ról, mikor munkahelyeket szeretne létesíteni. Felkerestem a Nemzeti Befektetési Ügynökséget, s kértem, hogy olyan nagy beruházást irányítsanak Nagykőrösre, ami már kormányzati kompetenciába tartozik. Amint mondtam, az első uniós fejlesztési ciklusban nagyon jól teljesítettünk, de most, ha nem tudunk megyét váltani, sokkal nehezebb lesz folytatni.

 Bizonyára ezért is kezdeményezett a 4601-es számú út megújítása érdekében aláírásgyűjtést.

 – A 4601-es út biztosítja a kapcsolatot az M5 autópályához. 2200 aláírást gyűjtöttünk össze, mert a kátyúk száma jelentős ezen az útszakaszon, kikerülhetetlenek az autósok számára. A Nagy kőrös–Lajosmizse közötti, Pest megyei szakasz balesetveszélyes, annak haladéktalan helyreállítása, valamint legalább a kopóréteg teljes felújítása szükségszerű. Kezdeményezésünkre a szaktárcától még nem érkezett válasz, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től kaptunk levelet, amelyben közlik, hogy az érintett szakasz állapotát két réteg felületi bevonattal próbálják stabilizálni, mert a teljes felújításra nincs forrásuk.

 Ha már az anyagiaknál tartunk, igaz, hogy több mint félmillió forinttal tartozik a helyi MSZP szervezet a város egyik cégének?

 – Pontosan. Kiderült, hogy az MSZP nem azokat a helyiségeket használja, amelykre az önkormányzattól felhatalmazást kapott. A Széchenyi téri MSZP-irodában személyiségi jogokat és más egyéb törvényeket sértő dokumentumok tömkelegére bukkantak. MSZMP-s aktákat, iratokat, személyi kartonokat is tároltak. 1956-os „ellenforradalmi” jelentés és különböző névvel, címmel, politikai beállítottsággal ellátott géppel és kézzel írt listák is megtalálhatóak voltak az iratok között. Sőt a nevemre szóló ajánlószelvényeket is találtak, és az időközi választás névjegyzékét is lemásolták. Dr. Körtvélyesi Attila alpolgármester levélben kereste meg Péterfalvy Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, de még nem kaptunk tőle választ.

 Ebből is látszik, a szocialisták nem tagadják meg magukat, azt teszik, amit elődjeik. Önök viszont nemes értelemben ápolják őseik hagyományait.

 – Aminek egyik bizonyítéka, hogy 2013-ban azok számára állítottunk emlékművet, akiket kuláknak bélyegeztek, és az ’50-es években üldöztek. Nagyon büszke vagyok erre az emlékműre, Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotására, mely azoknak állít emléket, akik ilyen széppé tették városunkat. Az emlékművön ez olvasható: „ERŐNK EREJÜKBŐL FAKAD”. Nagykőrösön 2014-ben volt az ősbemutatója Kabay Barna és Petényi Katalin Kulák volt az apám című filmjének, melyben nagykőrösi üldözött családok túlélő tagjai beszélnek az átélt szörnyűségekről. Az a célom, hogy minél többen megismerjék az 50-es évek igazi arcát. Ezért levélben kértem föl Kövér László házelnököt, hogy vállalja el a Félremagyarázott és elhallgatott igazság! Egy aljas kor aljas titkai című pályázati program fővédnökségét. A pályázatot középiskolások számára hirdetnénk meg. A diákok a túlélőket keresnék föl, és velük készítenének interjúkat. Nagy örömünkre Kövér László elfogadta a fővédnökséget.

 Nem csak emlékművet, hanem országzászlót is avattak.

 – Az országzászló jelképezi a város polgárainak összefogását, elkötelezettségét az ország és Nagykőrös iránt. A lábazatra a Himnusz és a Szózat első versszakait vésték rá, mellé az ország és a város címerét, továbbá a Boldogasszony anyánk, és a 90. zsoltár sorait.

 Bizonyára büszkék arra, hogy számos díjat kapott a város. Nagykőrös kiérdemelte a Hild János-díjat, amely a tudatos településfejlesztést elismerő szakmai elismerés. Arany Rózsa-díjjal jutalmazták városuk virágosítását. Megkapták a kerékpárosbarát város, az idősbarát önkormányzat, a családbarát önkormányzat és a Pest megye biztonságos települése címet is. Emellett köztéri megújítási nívódíjat és kulturált település díjat kaptak, s rehabilitációs szakkórházuk 2006-ban és 2010-ben is elnyerte az Év kórháza címet.

 – Természetesen a díjaknak örülünk, és folyamatosan keressük a továbblépés lehetőségeit. Gondolkodtunk wellness-szálló létesítésében, de Pest megyében ilyet nem lehet építeni, mert Budapesten, ami a központi régió része, nagyon sok a férőhely. Ha lenne wellness-szállónk, akkor a turistáknak lovas kocsival mutatnánk be a helyi nevezetességeket, így a pusztai tölgyeseket és az Arany János Múzeumot is. Nagykőrös Arany János városa. Ezért minden harmadik évben megrendezzük az Országos és Határon Túli Középiskolai Arany János Balladamondó Versenyt. Az ideire 137 diák jelentkezett, közülük 12 határon túlról érkezett. Arany János és Nagykőrös összefonódása, a nagykőrösi balladák mindenkit emlékeztetnek arra, hogy nem létezik lehetetlen, és a jelenben megcselekedett jelentős lépések hosszú időre hatással vannak egy város hírnevére. A Református Presbitérium Arany meghívásával örökre beírta Nagykőrös nevét a magyar irodalomtörténetbe.

Medveczky Attila