vissza a főoldalra

 2015.04.17. 

A végvárakon

Célunk a horvátországi szórványmagyarság megerősítése

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár március 26-án hivatalában fogadta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) vezetőit, Jakab Sándor elnököt és Jankovics Róbert ügyvezető elnököt.

 Milyen témákat érintettek a megbeszélés során? – kérdezem Jankovics Róbertet, a HMDK ügyvezető elnökét.

 – Baráti megbeszélésre került sor, hiszen a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársággal a HMDK-nak, ennek a nemzetileg elkötelezett szervezetnek a vezetői régóta szoros munkakapcsolatot ápolnak. A megbeszélés során áttekintettük a horvátországi magyarság helyzetét, a végvárakon élőket érintő időszerű kérdéseket. Az egyik témánk az anyanyelvű oktatási intézmények helyzete volt, amit a soron következő Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén is megtárgyalunk. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár megerősítette, hogy a HMDK-val kialakított partneri kapcsolat jegyében a továbbiakban is számítanak a szervezet segítségére az egyszerűsített honosítási eljárás során. Szolidaritásunkat fejeztük ki nehéz helyzetbe került kárpátaljai nemzettársainkkal kapcsolatban, s beszámoltunk arról, hogy a Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösséggel együtt gyűjtést szerveztünk a kárpátaljai magyar családok részére. Kitértünk a Szakképzés Éve Programmal kapcsolatos horvátországi tervekre, valamint a Kárpát-medencei szórványmagyarság megsegítése érdekében meghirdetett Petőfi Sándor Programra. A szakképzéssel kapcsolatban már elkészítette a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma a tervezetet, s ehhez kértük államtitkár úr támogatását. A Petőfi Sándor Program számunkra azért lényeges, mert a horvátországi magyarság a Drávaszög kivételével szórványban él. Államtitkár úr biztosított minket arról, hogy közösségszervező ösztöndíjasok érkeznek, elsősorban Szlavónia területére, ahol elég csekély számban él a magyarság.

 Miért kerültek nehéz helyzetbe a horvátországi magyar anyanyelvű oktatási intézmények?

 – Azok, akik1985 és 1990 között születtek, megtapasztalták a háború borzalmait, ezért családjukkal együtt Magyarországra menekültek. Több mint 30%-uk Magyarországon tanult tovább, ott talált magának munkalehetőséget, ott alapított családot, s nem tért vissza Horvátországba. Gyermekeik tehát nem a mi iskoláinkba, és kultúregyesületeinkbe járnak. A legtöbben a Drávaszögből menekültek el annak idején, így ott csökkent a legnagyobb mértékben a mai magyar iskolások száma. Sajnos az asszimiláció folyamatát sem könnyű megfékezni. Emellett a magyar anyanyelvű iskolák, és művelődési intézmények számára több forrást igényelnénk Zágrábtól. Ezért is pályáztak az oktatással és a kultúraközvetítéssel foglalkozó horvátországi magyar civil szervezetek a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz. Itt, a végvárakon rendkívül nagy erőfeszítéseket teszünk magyarságunk megmaradása érdekében, különben 30 év múlva kihal a horvátországi magyar értelmiség.

 A HMDK is szervez hasonló beiratkozási programokat, mint a felvidéki Magyar Közösség Pártja?

 – Sajnos nem vagyunk annyian, mint felvidéki testvéreink, ezért nem tudunk széles körű programot szervezni. Mi a Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösséggel együtt főleg az óvodás korosztályú gyermekek szüleit keressük föl személyesen – emellett szórólapozunk is –, és elmondjuk nekik a magyar nyelvű iskola előnyeit. Horvátul úgyis megtanulnak a gyermekek, hiszen anélkül nem tudnának boldogulni, de magyarul csak otthon és az iskolákban tanítják meg őket írni és olvasni. Azt tapasztaltuk, amennyiben sikerül a szülőket meggyőzni, hogy a magyar iskola első osztályába írassák be gyermekeiket, akkor már később nem íratják át őket horvát nyelvű iskolába. Hetente megjelenő hetilapunkban, az Új Magyar Képes Újságban pedig hetente egy oldalon bemutatjuk azokat a horvátországi sikeres magyar üzletembereket, művészeket, akik magyar iskolába jártak. Ezek az interjúk különböző internetes oldalakon és a Facebookon is olvashatók.

 Említette a Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösségét. Sokszor hallani, hogy a politika szinte szitokszóvá változott a fiatalok körében. A magyar fiatalokat mennyire lehet bevonni a HMDK munkájába?

 – Mi elsősorban érdekvédelemmel foglalkozunk, mert a HMDK nem politikai párt, hanem a horvátországi magyarság ernyőszervezete. Valóban, a fiatalok nagy részét nem érdekli a politika, viszont a Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösséggel sikerült több cél érdekében is együttműködnünk, hiszen ők is azt szeretnék, hogy a kis közösségekben élő magyarok megőrizzék identitásukat, a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.

Medveczky Attila