2015.04.17.
Föderalizáció vagy decentralizáció?
– Kárpátalja –
„Már egy éve
folytatunk egy olyan háborút, amit nem tudunk megnyerni. Ez a háború
megöli honfitársainkat, megöli a gazdaságot, s elveszi az
emberektől az utolsó reményüket is. Nyugati partnereink
csepegtetőként adnak nekünk támogatásokat, hogy ne essünk el
teljesen, de nem titkolják, hogy számukra egy újabb Afganisztán
vagyunk! – írta közösségi oldalán Viktor Baloga kijevi képviselő,
Munkács egykori polgármestere.
„De ez még nem
minden. Hiszen már egyenesen megmondták nekünk, hogy az EU, amiért
mi a vérünket ontjuk, nem fogad be minket. A NATO még ennyire
sem. S a vízummentességet sem kapjuk meg valószínűleg. Más
szavakkal, azok az értékek, amelyek miatt mi kivonultunk a
Majdanra, s amiért harcolni kezdtünk Kelet-Ukrajnában, már nem
elérhetőek számunkra? – folytatta a képviselő.
Viktor Baloga
szerint: „Ha még egy évet kül- és belpolitikai elhatározások
nélkül élünk itt le, nem kerülhetjük el a katasztrófát. Ne
menjünk sehova, ne fogadjon be minket senki, de meg kell értetni
az emberekkel, hogy hol is állunk, s hogy milyen célért kell küzdenünk!”
Baloga úgy véli,
hogy Ukrajna helyzetét mielőbb rendezni kell, először is, ha
Donbász (Donyec-medence) a saját útján akar tovább menni, el
kell engedni! Utána tisztázni kell az Európai Unióval való
viszonyunkat, hiszen ha a Nyugat szándékai Ukrajnával
kapcsolatban komolyak, akkor adjanak vízummentességet. Ha pedig
nem, akkor ne kérjék, hogy csatlakozzunk hozzájuk, ahogy ezt
Vilniusban tették.
Az elnöknek, a
miniszterelnöknek és a házelnöknek nyilvánosságra kell
hozniuk álláspontjukat az ország jövőjével kapcsolatban az
eddigi érthetetlen kijelentések helyett. „De nekünk is el
kell határoznunk magunkat, hogy Bosznia, Ausztria, Finnország
vagy Svájc akarunk-e lenni. Ez az elhatározás többet ér, mint
bármilyen hiú ábránd és meg nem határozott cél. S
mindenesetre sokkal többet ér, mint két nagyhatalom háborúja
a mi területünkön, amit sokan jósolnak nekünk” – fejezte
be Viktor Baloga.
Ukrajna helyzete
egyre tarthatatlanabb, Petro Porosenko elnök is kezdi ezt belátni,
keleti szomszédunknak választania kell a decentralizáció és a
föderalizáció között, ha el akarja kerülni tragédiáját.
A decentralizáció,
azaz a központi irányítás csökkentése révén a régiók szélesebb
önigazgatási jogokat kapnának, megőrizve közben Ukrajna
jelenlegi államformáját. A föderalizáció viszont azt
jelentené, hogy Ukrajna szövetségi állammá válna, ami a
kijevi vezetés szerint nem szolgálná az ország érdekét. Ez
utóbbi követelés, vagyis az, hogy Ukrajna Oroszország mintájára
váljon szövetségi állammá, már többször elhangzott az ország
keleti részét megszállás alatt tartó oroszbarát szakadárok
és Moszkva részéről is.
„Ukrajna egységes
állam, és meggyőződésem, hogy az is marad. Nem azért, mert
mi, Önökkel, fentről, így döntünk, hanem mert rendszeresen
tanulmányozzuk a társadalom ezzel kapcsolatos véleményét.
Biztosíthatom Önöket afelől, hogy az elmúlt egy évben az
egységes államirányítási modell támogatottsága igen erős a
lakosság körében, ma megközelíti a 90 százalékot” –
hangoztatta egy bizottsági ülésen Porosenko.
Kijelentette
ugyanakkor, hogy nem zárkózik el az államforma népszavazásra
bocsátása elől sem. „Azok számára, akik mindenáron értekezni
akarnak a föderalizációról, vitára akarják bocsátani ezt,
arra van egy végső eszközünk, a referendum. Készen állok
Ukrajna államigazgatási formájának kérdését népszavazásra
bocsátani, ha Önök ezt szükségesnek látják” –
jelentette ki.
Porosenko múlt
kedden az ország északkeleti részén lévő Csernyihivben tett
látogatásakor helyi egyetemistákkal találkozva jelentette ki
először, hogy kész népszavazásra bocsátani Ukrajna föderalizációjának,
azaz szövetségi állammá alakításának, valamint az orosz
nyelv második államnyelvvé emelésének kérdését. Hozzátette
viszont: meggyőződése, hogy az ország választói határozott
nemet mondanak majd mindkét kérdésre.
Azt hiszem a föderalizáció
hosszú távon jobban szolgálná mind Kárpátalja, mind Ukrajna
érdekeit, de jelenleg már a decentralizáció mielőbbi megvalósítása
is komoly lépés lenne.
Märle Tamás
|