vissza a főoldalra

 2015.04.17. 

Csökkenhet a forgalmi adó

Ha a költségvetés lehetővé teszi, az általános forgalmi adó mérséklése napirendre kerül

A kamatkiadások nettó 30-40 milliárd forinttal csökkenhetnek az idén az előirányzathoz képest a konzervatív számítások szerint – fejtette ki Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára.

 Miért döntött úgy a kormány, hogy már április végére elkészíti a 2016-os költségvetési törvényjavaslatot?

 – A költségvetés tavasszal történő elfogadása egyáltalán nem példa nélküli, hiszen két évvel ezelőtt is hasonlóan jártunk el Ez elősegíti a közpénzügyi tervezhetőséget és kiszámíthatóságot. Fontos megjegyezni, hogy áprilisban nyújtja be hazánk az Európai Bizottságnak Magyarország Konvergenciaprogramját, így jelenleg ez a költségvetési tervezéssel párhuzamosan zajlik, ami megteremti a két dokumentum összhangját, mivel a konvergenciaprogram jóval túlmutat a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további pénzügyi-tervezési időszakra is, előrevetítve ezzel a főbb költségvetési irányokat.

 Lehetnek buktatói is egy a határidő előtt elfogadott költségvetésnek? S hogyan fogadják mindezt a hitelminősítők?

 – A 2016. évi költségvetést ugyanolyan módon, ugyanazon információs bázisra építve tervezzük meg, mint minden évben, figyelembe véve értelemszerűen minden releváns szempontot, különös tekintettel az aktuális kormányzati szándékokra, prioritásokra. A költségvetés korábbi elfogadásának esetleges hátránya abból fakadhat, ha nem várt események történnek a második félévben, pl. a világgazdasági folyamatokban, de ezen kockázatok költségvetési tartalékokkal véleményem szerint kezelhetőek. A kormány munkáját az elmúlt években a nemzetközi szervezetek is elismerték. Már a hitelminősítőknél is megtörni látszik a jég: Magyarország felminősítésének folyamata megkezdődött az S&P bejelentésével. A hitelminősítők értesültek arról, hogy a költségvetési tervezés tavasszal történik, így minden bizonnyal pozitív tényezőként vették ezt számításba, de döntésüket leginkább a növekedési és egyensúlyi mutatók tartós javulása alapozhatja meg.

 Mennyivel növekedhet az év végéig a GDP mértéke?

 – 2014-ben a vártnál kedvezőbben alakult hazánk makrogazdasági teljesítménye, ami összességében nem jelent különösebb kockázatot a jövőre vonatkozóan. Korábbi prognózisunkhoz képest több jelentős változás is történt, ami egy kedvezőbb forgatókönyv irányába hat. Ezek közül néhányat érdemes kiemelni: a tartósan alacsony olajárak és az NHP+ bevezetése támogatja a belső kereslet további bővülését, miközben az orosz embargó hatása a korábban feltételezettnél kisebb mértékben érintheti negatívan exportunk dinamikáját. Hivatalosan áprilisban publikáljuk a makropályát, de elmondható, hogy a korábban vártnál kedvezőbb kilátások hatására mind 2015-ben, mind 2016-ban felfelé mozdulunk el.

 A bankadó mértékének tervezett csökkentését is figyelembe veszik a költségvetési javaslatnál?

 – Bár végleges döntés még nem született róla, a pálya számol vele.

 A konvergenciaprogram mennyiben függ össze az előrehozott költségvetési javaslattal?

 – Mivel a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a kormány – a tervek szerint – április végéig benyújtja a parlamentnek, illetve a konvergenciaprogramot szintén április végéig kell beadni az Európai Bizottságnak, így a törvényjavaslathoz és a programhoz kapcsolódó munka összeköthető, a két dokumentumnak összhangban kell lennie egymással.

 Miként számolnak, mennyivel csökkenhetnek a kamatkiadások 2015-ben?

 – Az eddigi adatok alapján úgy látjuk, hogy a vártnál is alacsonyabb hozamok miatti nettó eredményszemléletű kamatkiadások 30-40 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak a tervezettnél.

 Mekkora lehet az államadósság és a hiány mértéke?

 – A 2015. évi várható adósságállományra és hiányra vonatkozó adatközlésre március végén az ún. tavaszi EDP Notifikáció alkalmával kerül sor. Az azonban már most megelőlegezhető, hogy a hiánycél tartását várjuk, és az adósság érdemi csökkenésére is sor kerülhet. A jövő évi költségvetés a kormány politikájának megfelelően a stabilitásra, az adósság csökkenő pályán tartására, alacsony államháztartási hiányra, egyúttal bővülő foglalkoztatásra és gazdasági teljesítményre épül. A kormányzati szektor adósságát és a hiány mértékét a piac minden szereplője és a közvélemény is egy időben ismerheti meg, amikor azt a kormány nyilvánosságra hozza.  

Februárban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 256,9 milliárd forintot tett ki, amely jóval alacsonyabb az előző év azonos hónapjának 407,9 milliárd forintos hiányánál. Minek köszönhető ez a kedvező folyamat?

 – Az idei első két hónap egyenlegének előző évhez viszonyított kedvező alakulásában szerepet játszottak egyrészt a magasabb adóbevételek (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, járulékok), másrészt a kedvezőbb kamatköltség. Ezek mögött a minden szempontból kedvező makrogazdasági alapok, a gyors növekedés, a béremelkedések hatása húzódik meg, valamint az, hogy egyre szélesebb körben ismerik el a kormány egyszerre növekedésbarát és egyensúlyteremtő stratégiáját. A magasabb adóbevételek részben az adófizetési hajlandóság javításának (pl. online-pénztárgépek bekötése) is köszönhetőek. A két év összehasonlítását befolyásolja az a tény is, hogy múlt évben az önkormányzatok adósságkonszolidációjához nyújtott a központi költségvetés mintegy 68 milliárd forint törlesztési célú támogatást. Mivel ez a tétel az idén már nem jelentkezett, ez szintén hozzájárult az adatok kedvező alakulásához.

 A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint miként tartható ez a tendencia?

 – Köztudott, hogy a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagysága nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket. Erre való tekintettel a hiánycélt továbbra is teljesíthetőnek tartjuk. Az elmúlt évekre jellemző fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a háztartások eladósodottságának mérséklődése mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság immár fenntartható növekedési pályára állt, és ezáltal az ország sérülékenysége folyamatosan csökken.

 Elképzelhető, hogy esetleg még az általános forgalmi adó is mérséklődhet ebben a ciklusban?

 – A kormány szeretné elérni, hogy az adórendszerben olyan változások legyenek, amelyek elősegítik az ország versenyképességének növekedését azáltal, hogy több pénz marad a magyar családoknál és a hazai vállalkozásoknál. Az adópolitika fókuszában elsősorban továbbra is az élőmunkát terhelő adók súlyának csökkentése áll: ezért elsődleges cél a személyi jövedelemadó kulcsának egyszámjegyűvé tétele. Amint a költségvetési mozgástér lehetővé teszi, az általános forgalmi adó mérséklése szintén napirendre kerülhet. Ennek költségvetési és reálgazdasági folyamatokra történő hatását a gazdasági tárca vizsgálja.

 Tóth Bertalant, az MSZP frakcióvezető-helyettesét idézem: „Nem kellene 2018-ig várni a nullszaldós költségvetésre, ha befolyna az a nagyjából ezermilliárd forintnyi áfabevétel, amit minden évben ellopnak. A csalás ezen a területen olyan mértékű, hogy arra az Egyesült Államokban is felfigyeltek, és az adóhivatal egyes vezetőit a korrupció gyanúja miatt nem engedik be az országba.” Mi erről államtitkár úr véleménye?

 – A NAV a nemzetgazdaság szempontjából legmeghatározóbb közigazgatási szervezet, amely a költségvetési adó- és járulékbevételek teljesítéséért felelős. Feladatainak hatékony ellátása érdekében törvényes, pártatlan és független működést elősegítő kontrollmechanizmusokat működtet. Bízom abban, hogy e mechanizmus képes kiszűrni és semlegesíteni az egyes zavaró körülményeket. A szervezet elnöke által 2014. november 6-án elrendelt belső vizsgálatot lezáró jelentés megállapította, hogy a NAV a törvényben foglaltaknak eleget téve – megkülönböztetés nélkül – járt el a vizsgált időszakban. Természetesen abban az esetben, ha a nyomozóhatóságok vagy a NAV belső szakértői vizsgálata arra az eredményre jut az adóhatóság bármely dolgozójával szemben, hogy az hivatalával visszaélve törvénysértően járt el, a kormány megteszi a szükséges lépéseket. A világ minden országában vannak eltitkolt jövedelmek, be nem vallott adótételek. „Mindössze” ezek mértéke különbözik. Az elmúlt időszakban a kormány számos intézkedést tett a gazdaság kifehérítése érdekében, melyek a gazdasági növekedés mellett jelentős szerepet játszottak abban, hogy 2014-ben 650 milliárd forinttal több érkezett az államkasszába a legfontosabb adó- és járulékfajtákból, mint az azt megelőző évben. A forgalmi adatok emelkedésében az új típusú pénztárgépek rendszerbe állítása lényeges szerepet játszott. Amíg az új pénztárgépek a feketeértékesítést akadályozhatják meg, addig a januártól életbe lépő EKÁER annak szabhat gátat, hogy a kereskedők igazolatlan eredetű, s így szükségképpen adózatlan árut szerezzenek be, majd adják tovább ügyfeleiknek, vagy éppen fiktív árukereskedelem után igényeljék vissza az áfát. A várakozásaink szerint az EKÁER idén hatvanmilliárdot hozhat az államkasszának – így egy újabb lépést tudunk tenni annak érdekében, hogy minél magasabb legyen a tiszta gazdasági tranzakciók aránya, egyúttal biztosítható legyen a szükséges közkiadások fedezete.

Medveczky Attila