|
 2015.04.24.
Hangöltés
Szirmay Zsanett
textilművész, textiltervező Budapesten született. Tanulmányok:
2004–2006 Budai Rajziskola – tervezőgrafika. 2007–2010
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – BA – textiltervező-diploma.
2013-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterképző hallgatója.
Szakmai
tapasztalat: Fonó Budai Zeneház – grafikus; Dió Stúdió –
grafikus (2012); 2009–2012 szakmai gyakorlat – Szövetség
’39 Kft.
Részt vett a
Material Center üvegfelületének művészi, minőségi tervezésében
és kivitelezésében; a Soproni Wabi étterem üvegpult tervezése,
koncepcióterv; a Zoboky Építésziroda által felkért Triola
Balatoni nyaraló belső terében elhelyezkedő térelválasztó
laminált üvegpanel tervezése
A Magyar Elektrográfiai
Társaság és a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület
tagja.
Kiállítások:
Pozsonyi Pagony Gyermekkönyv illusztrációs pályázat; Kogart Ház;
Uránia Nemzeti Filmszínház (2007); Anna Toth – Egy Elragadó
Világ című kiállítás – Millenáris Park (2008); Heimtextil
szakmai vásár, designerek standja – Frankfurt; Új Reformkor pályázat
divatbemutató – Műcsarnok, Múzeumok Éjszakája; Moholy-Nagy
Művészeti Egyetem kiállítása, Folklor is alive! – Tallin;
Magyar Elektrográfiai Társaság – Fuga Építészeti Központ
Megapixel c. kiállítása (2010), A magyar kultúra lenyomata az
ipaművészetben – Prága, Pozsony; Heimtextil szakmai vásár,
designerek standja – Frankfurt (2011); Örkény 100 Van egy
perced?„Alkoss” című grafikai pályázat – Akvárim Klub;
Országos Széchenyi Könyvtár, Thália Színház (2012), Magyar
Elektrográfiai Társaság – Matricák; Kisméretű Elektrográfiai
Alkotások Nemztetközi Kiállítása – Art 9 Galéria;
Heimtextil szakmai vásár, designerek standja – Frankfurt; Fonó
Budai Zeneház – Szirmay Zsanett és barátai divatbemutató;
Art Market Budapest, Nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár,
Magyar Elektrográfiai Társaság standja (2013); Magyar Elektrográfiai
Társaság kiállítása az A22 Galériában; Magyar Elektrográfiai
Társaság Megapixel c.kiállítása – Vízivárosi Galéria;
Art Market Budapest; Nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár,
Magyar Elektrográfiai Társaság standja; Vienna Design Week –
Mome Laboratory Presents – Soundweaving Projekt; Ponton Galéria
– Soundweaving – Pure Hungarian kiállítás (2014);
Heimtextil szakmai vásár – Frankfurt – Campus önálló
stand; Fresh Fishes - A FISE új tagjainak bemutatkozó kiállítása;
Katowice: Magyar–lengyel barátság napok – Soundweaving;
Stuttgart: Magyar Kulturális Intézet – Soundweaving (2015).
Díjak: Magyar
Elektrográfiai Társaság Megapixel kiállítás díja – Vízivárosi
Galéria (2014); Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíj (2015).
Nemrég egy igen klassz ötlettel lepte meg a művésztársadalmat:
népi hímzéseket dugott egy zenedobozba, és lejátszotta őket.
Így született meg a Soundweaving-projekt. Honnan jött az ötlet?
– Kicsit pontosítanék, mert konkrétan keresztszemes hímzések
mintáit lyuggattam papírra, melyeket azután egy egyszerű
zenedobozzal lejátszottunk. De nem csak ez ennek a projektnek a lényege,
mert megszerzett darabokról van szó. Nem azt fedeztem fel, hogy
milyen szépen „szól” a zenedobozban a tulipán vagy a gránátalma.
Meg kellett terveznem, hogy mindez jól hangozzon, s ebben volt
segítségemre a hanganyag alkotótársaként csatlakozott Tárkány-Kovács
Bálint, Junior Prima Díjas zenész-zeneszerző. Az ötlet onnan
indult, hogy korábban tagja voltam egy budapesti néptáncegyüttesnek,
akikkel sokat jártunk Erdélybe. Számos alkalommal viseltem a hímzett
ruhákat és eljutottam olyan falvakba, ahol megőrizték a
tisztaszoba hagyományát, textiljeit, ami az inspirációm forrása.
Kalotaszegen sok faluban gyűjtöttem, például Magyarvalkón és
Inaktelkén. A Soundweaving-projektnél a minták alapjául a párnákon
és az ingeken fellelhető, székely, kalotaszegi, gyimesi és
magyarországi népi hímzések szolgáltak. Tehát nem én
alkottam a hímzéseket. Amikor pedig egyetemi gyakorlaton voltam
a szövőműhelyben, megtetszettek a szövőgépek lyukszalagjai.
Arra gondoltam, hogy a régi számítógépek is ilyen kódokkal működtek,
és milyen jól nézne ki, ha figurális minták lennének a
lyukszalagon, így az információhordozás mellett esztétikai értéket
is képviselnének. Szüleimmel sokat jártam budai vásárokon,
és felfedeztem a tekerős verklit, amit meg is rendeltem az
interneten. Mivel a keresztszemes minta is olyan akár egy kód,
lyukszalagra átírva a kódokból kotta képződik, és a mintákból
dallamok születnek. Tárkány-Kovács Bálint abban segített,
hogyan lehet zeneileg értelmezhető dallamsort képezni a 20
hangos zengőfésűs zenelejátszón. Érdekesség, hogy a
Soundweaving egyaránt tartozik az analóg és a digitális világhoz,
hiszen a dallammá formálódó hímzések végül lézervágott
textilekké alakulnak. Egyszerű bélésanyagból készültek a
transzparens textilek, amelyeket megnemesítettem azáltal, hogy lézervágásos
technikával képeztem rájuk a modern csipkét. Összesen 25
textil jött létre, különböző mintavariációkkal, ezekből 5
layeres, azaz két rétegből adódik össze a textilminta,
amelyek átvilágítva további kombinációkat hoznak létre. A
layeres textilek különböző hangsávokra kerülnek, amelyek
egymástól időben eltolva kánont hoznak létre. Ezt a fajta úgynevezett
zenei motívumfejlesztést alkalmaztam a textiltervezés során.
Mégis, hogyan képzeljük el esetünkben a kottát?
– A lyukszalag maga a kotta. Erre egy példa:
kilyukasztottam egy gránátalmát, amelyet úgy kell elképzelni,
hogy a kottán egy keresztszem egy egység, vagyis egy hang és
ebből adódik össze a dallam. S amíg tekerjük a lyukszalagot,
lejátsszuk a motívumot.
A népi hímzésekhez népzenét társítottak?
– Nem népzenét, hanem inkább kortárs zenét hallhatunk
a tekerés közben. Viszont az egyik „tulipános” motívumba Bálint
belehallotta a „Láttál-e már valaha” kezdetű gyermekdal
terceit. Így a visszahallgatás során ennek a dalocskának a motívumait
belekomponáltuk, tehát az algoritmus oda-vissza működik. A
zeneszerzés és a mintatervezés látszólag egymástól távol
álló művészeti ágak, de valójában nem, mert mindkét alkotói
folyamatban vannak motívumok, amelyek tükrözhetők. Ki kellett
találni, hogy melyik hangról kezdjük el lyukasztani az egyes
mintákat, Bálint végezte a hangok és a minták összehangolását.
Például A virágok a hídon című dallam egy hídformájú
darab, mely gyimesi gránátalma motívummal kezdődik. Bálintnak
is felszabadító volt az alkotói folyamatban, hogy a motívumokból,
a vizuális oldalról közelít az auditív felé. Számos zenei
portál beszámol a projektről és Steve Reich kísérleti zenéihez
hasonlítják. Nyáron Bálinttal részt veszünk a kaposvári
Vizuálzene Szimpóziumon, ahol hasonló projektekről hallhatunk
beszámolókat a képzőművészet és a zene határterületéről.
Mennyi ideig tartott maga a kísérletezés?
– Egy évig. Közben mással is kellett foglalkoznunk.
Hiszen én az egyetemen tanultam, s Bálintot is lekötötte a saját
zenekara. Tény, hogy nagyon sokat kellett kísérleteznünk
ahhoz, hogy ez a munka megvalósuljon.
Nemzetközi téren mennyire számít unikálisnak ez a
találmány?
– Bizonyára egyedinek számít a projektünk, mert nagyon
sok külföldi magazin beszámolt róla. Amerikai, új-zélandi,
ázsiai, európai magazinok, zenei portálok adtak hírt újításunkról.
Le is védette ezt a művészeti találmányt?
– Sajnos ezt nem lehet levédetni, mert algoritmusról van
szó. A doboz egy posztamensen áll. A fa posztamens pedig maga a
hangrezgető szerkezet, amelyen található egy rés, ami a
lyukszalagok beolvasására szolgál. A szalagok pedig kör körösen
vannak befűzve, ezáltal végtelenítve a lejátszást.
A szerkezetet meg is lehet vásárolni?
– Természetesen. A www.soundweaving.hu honlapon megtalálható
a kurátor elérhetősége, s tőle meg lehet rendelni a találmányt.
Milyen volt a hazai fogadtatása ennek az újításnak?
– Először 2014-ben mutatkoztunk be ezzel a találmánnyal
a Vienna Design Weeken. A MOME Laboratory szervezésében megvalósuló
tárlat és installáció annak a kiállításnak volt a része,
amelynek Magyarország volt a díszvendége. Ezt követte az
installáció hazai debütálása. Akkor ennek még nem volt
jelentős magyarországi visszhangja. Ám miután egy külföldi
magazin írt róla, s azt átvette a magyar sajtó, már egyre többen
érdeklődtek idehaza a találmányunk felől. Mivel hatalmas
sikert értünk el, ezért a felkéréseknek csak 20%-át tudjuk
elvállalni.
Hogyan fogadta ezt a találmányt a nemzetközi művésztársadalom?
– Örömmel. Folyamatosan kapjuk a gratulációkat,
e-maileket, s számos felkérés érkezik hozzánk. Nemrég egy
acapella kórus is felkeresett minket, hogy meg szeretnék énekelni
a motívumainkat. Emellett az egyik színháztól, és több táncegyüttestől
is érkeztek felkérések. Dolgozunk a fejlesztésen is. Ebben
nagymértékben segít, hogy Bálint elnyert egy NKA-s zenei ösztöndíjat,
én pedig egy iparművészeti ösztöndíjat. A továbbiakban más
népek kultúráját is megvizsgáljuk, és hasonló elv és
algoritmus alapján külön installációt készítünk. Elkezdtem
más országok tájainak formavilágát is kutatni, és azt
tapasztaltam, hogy számos geometrikus minta hasonlít a
keresztszemes, magyar motívumokhoz. Ezekkel is szeretném
gazdagabbá tenni a mintavilágot.
A textilen kívül üveggel is foglalkozik?
– Üvegtextillel egy belsőépítészeti munka kapcsán
foglalkoztam. Akvárium üvegpultot hoztam létre, s a vízinövények
és a víz hatására alkottam meg a textíliákat az üvegen belül.
Textilművésznek mondja magát?
– Inkább textiltervezőnek. Az egyetemen olyan szemlélet
uralkodik, amely átjárhatóvá teszi a képzőművészeti határokat.
Hiszen az életben is közösen kell projekteket létrehozni. Ha a
művészek közösen dolgoznak, közösen gondolkodnak, akkor
sokkal jobban fel tudják mutatni produktumaikat.
Nem szeretném egész életemet a számítógép mellett
tölteni
Mikor döntötte el, hogy textiltervezéssel szeretne
foglalkozni?
– A Budai Rajziskola grafikus szakán végeztem. Így a
MOME-ra is beadtam a jelentkezésemet grafikus és textil szakra.
Végül választanom kellett. Azért döntöttem a textil mellett,
mert nem szerettem volna az egész életemet számítógép előtt
tölteni, s nagyon szeretem az anyagokat. Bár igaz, hogy ma már
a mintatervezés is számítógéppel történik.
Mennyire megbecsültek hazánkban a textilművészek?
– Magyarországon bezártak a textilgyárak, s az új
generáció tagjai minden lehetőséget megragadnak a megélhetésük
érdekében. Ezért ösztöndíjakra pályáznak, külföldi
tanulmányutakon vesznek részt. Emellett nyitnak az új médiumok
felé. Ezt teszem én is. S azt látom, hogy a magyar társadalom
nyitott az újításokra.
Megrendelésre is készített textíliákat?
– A Soundweaving kapcsán jelenleg az említett munkán,
fejlesztéseken dolgozom, továbbá a Magyar Elektrográfiai Társaság
tagjaként a képzőművészeti vonalon tevékenykedem.
A Magyar Elektrográfiai Társaság tagjaként fénytextillel
foglalkozik?
– Nagyon érdekel a képzőművészet, s ezért sokat kísérletezem
fotogrammokkal, képalkotási eljárásokkal. S ezekkel nyertem
felvételt a társaságba. A szűrt és a textúra által kiadott
fény összeadódásának folyamatát kontaktban rögzítettem,
mert érdekel a manuális és a digitális világ összehangolása.
Medveczky Attila
|
