|
 2015.04.24.
Hetven év a művelődés szolgálatában
Kiss Gy. Csaba köszöntése
Hét évtized
bizony semmiség, ha meggondoljuk, egy-egy ember életében milyen
hamar eltelik… Mások tréfásan úgy tartják, csak akkor kezdődik
az igazi élet. Többek között e megállapítások is
elhangzottak április 2-án a Magyar Írószövetség székházában,
ahol Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténészt köszöntötték
barátai, ismerősei, hetvenedik születésnapja alkalmából. A József
Attila-díjas ünnepelt az irodalomtudományok kandidátusa, az
ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének docense, tanulmányok
és esszék szerzője. Pályája során a Zágrábi Egyetem, a
nyitrai Konstantin Egyetem, a prágai Károly Egyetem vendégtanára
volt, 2011 óta a Varsói Egyetem magyar szakos diákjait oktatja.
Beszél németül, franciául, horvátul, lengyelül és szlovákul.
Mindamellett közéleti múltja is jelentős: 1987-ben alapítóként
jelen volt a Magyar Demokrata Fórum születésénél, és hat
esztendőn át maradt a tagja – eleinte a választmányban, majd
fél évig az elnökségben foglalva helyet. A rendszerváltás éveiben,
a jelenkori magyar politikai élet legfontosabb időszakában tevékenyen
részt vett hazánk közéleti struktúrájának megreformálásában,
az új kulturális keretek kialakításában.
Az írószövetség
klubtermében tartott születésnapi estjén Szentmártoni János
elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Méltató beszédében
kiemelte, hogy Kiss Gy. Csaba egész életét a tanításnak
szentelte, majd e szavakkal folytatta: „Csak hálával tartozik
neki a Magyar Írószövetség, melynek ő az egyik iránytűje. Bátor
és lényeglátó jelleme már a legendássá vált 1986-os közgyűlésen
is megmutatkozott, nem beszélve az egyéb közügyekben vállalt
feladatairól. Számos bölcs tanácsot, nemzetközi kapcsolatot köszönhetünk
neki. Ő koordinálja az írószövetség dokumentumtárának
feldolgozását is. Németh Lászlóval vallja, hogy szemünket ne
folyton Párizsra vagy Berlinre, Brüsszelre vessük, mert amíg
nem ismerjük elég közelről közvetlen szomszédainkat – azok
kultúráját, mindazt, ami összeköt velük és ami megkülönböztet
tőlük –, addig saját magunkat se határozhatjuk meg és
helyezhetjük el a XXI. század Európájában.” Valóban, Kiss
Gy. Csaba munkássága arra ösztönöz, hogy ne a sebeinket
nyalogassuk, hanem tegyük meg együtt az előbbre vivő lépéseket.
A szónokok sorában
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke következett, aki
kijelentette: a születésnapos életútja több olyan újjászületést
tartalmaz, amely a történelmet is alakította. Úgy fogalmazott:
„A jó Isten engem ahhoz segített, hogy annak a politikai
aranycsapatnak lehettem kisinasa, munkása, amely többek között
az 1979-es Fiatal Írók Találkozóját szervezte, s amelynek
egyik szereplője, megszólalója voltál. Aztán a Bethlen Gábor
Alapítvány titkárságán dolgozhattunk együtt. Ezt követték
a politikai aranycsapatnak nevezhető MDF-alapítók, a Lakiteleki
Sátortalálkozó szervezői. Nehéz ezt megfogalmazni, de egyre több
gyászbeszédet kell elmondani, egyre több megrendüléssel
fogadott hírt kell feldolgoznunk. Ezért nagyon jó érzés, ha
egy születésnapon vagyunk együtt.” Ezt követően Lezsák Sándor
időutazásra hívta a jelenlévőket: az ünnepelt számára a születése
napján, 1945. április 2-án megjelent újságok gyűjteményét
hozta. Címszavakat, rövid részleteket olvasott fel a hajdani újságokból,
felidézve a történelmi időszakot. Az idézetekben többek között
Rákosi Mátyás és Kádár János neve is elhangzott…
A Rendszerváltás
Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója, Bíró
Zoltán (az MDF kezdetének egyik vezéralakja) arról beszélt,
hogy immár ötven éve ismeri személyesen Kiss Gy. Csabát –
és emlékezete szerint mindig állandóan úton volt: hol Prágában,
hol Pozsonyban vagy éppen Zágrábban tartózkodott. Hozzátette:
„Ezek az utak komoly dolgok voltak, hiszen egy olyan misszió
kerekedett ki belőlük, amely Kelet-Közép-Európa képének
hiteles megrajzolásához vezetett. Csaba műveltségével, nyelvi
képességeivel hazánk érdekeit szolgálta.” Végül tréfásan
hozzátette: az ünnepelt igazi úriember, aki nem néz televíziót
és nem vezet gépkocsit – vonattal utazik.
A családias
hangulatú ünnepségen felszólalt még Kovács István történész,
író, műfordító, hazánk volt krakkói főkonzulja; Sebestyén
Ilona, a Nap Kiadó igazgatója; Gróh Gáspár irodalom- és művészettörténész.
A születésnapos legújabb, Budapest–Zágráb: oda-vissza című
könyvét B. Lukács Gábor mutatta be a közönségnek. E kötet
érdekessége, hogy hamarabb látott napvilágot horvátul, mint
magyarul. Lapjairól az elkötelezettség, a tudásvágy, a megértés
köszön vissza az olvasóra – a szöveg azt emeli ki, hogy
Kelet-Közép-Európa népeiben mi a közös. A rövid köszöntők
sorában e tudósítás írója is beszédet mondott, hangsúlyozva:
Kiss Gy. Csaba munkássága arra tanít, hogy a kultúráról és
a politikáról mindig európai összefüggésekben kell
gondolkodni. Így érdemes.
Zsille G.
|
