vissza a főoldalra

 2015.04.24. 

A kultúrán keresztül

A magyar autentikus folklórkincset is bemutatjuk Oroszországnak

Kulturális napokon mutatkozik be Magyarország az Oroszországi Föderáció területén: a programsorozat több városban is várja az érdeklődőket június 30-áig. Íjgyártó Istvánt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárát a kulturális diplomácia feladatairól, az oroszországi magyar kulturális napokról kérdeztük.

 Amikor a diplomáciáról hallunk, legtöbben nagykövetek, konzulok munkájára, és államfők tárgyalásaira gondolunk. Mi a kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárság feladata?

 – Valóban érdemes újradefiniálni a kulturális és a tudománydiplomácia fogalmát. A külpolitikai tevékenység két olyan ágazatáról van szó, mely egyre inkább fontossá és népszerűvé válik a nemzetközi kapcsolatokban. Mára az államok nemcsak a nagyköveteken, diplomáciai képviseleten keresztül érintkeznek egymással, hanem a különböző nemzeti kultúrák és szegmensek is nagyon széles területen találkoznak. A kultúra globalizálódik; megjelentek olyan adathordozók, melyek mindenki számára elérhetők. Ezért az információk – így a kultúrát érintőek és bizonyos értelemben a tudományos eredmények is – nagyon széles közvetítői felületen jutnak el az emberekhez. Tehát a nemzetközi kapcsolatok bizonyos értelemben tömegesednek. Ezért is fontos, hogy egy-egy ország kultúrája, tudományos eredménye szervezett módon miként irányítja magára a figyelmét a kétoldalú kapcsolatok területén. Feladatunk, hogy a magyar kulturális és tudományos eredményeket megismertessük a világ széles közvéleménye előtt. A kutatás, az oktatás, a különböző örökségvédelmi, és az innovatív technológiai fejlesztések mind olyan területek, melyeket aktívan képviselünk.

 A kulturális diplomácia a konkrét politikai és gazdasági kooperáció „előszobájának” is tekinthető?

 – Teljes mértékben; s nem is titkoljuk ezt a célt. Amennyiben egy ország kreatív, innovatív s nagyon magas kultúráját, gazdag természeti kincseit és humán erőforrásait képes népszerűsíteni, akkor olyan brandként tudja magát pozicionálni, amely minden egyéb más dologra is kiterjeszthető. Főleg a gazdaságra, hiszen hazánk erősen exportorientált ország, s ezért lényeges, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el a magyar termékek, és szolgáltatások, melyek megélhetést teremtenek a lakosság számára. Tehát a kulturális és a tudománydiplomácia a maga eszközeivel olyan pozitív országkép kialakításához járul hozzá, mely politikai és gazdasági céljainkat egyaránt szolgálja.

 Június végéig mely városokban, s a magyar kultúra mely ágazatai mutatkoznak be az Orosz Föderációban?

 – A Moszkvában, Jekatyerinburgban, Nyizsnyij Novgorodban, Szentpéterváron és Kazanyban megrendezett kulturális napok Munkácsy Mihály műveinek márciusi moszkvai kiállítás-megnyitójával kezdődtek, a három hónapig látogatható kiállítás ideje alatt összesen tizenhét nagyszabású magyar programot és több kisebb kulturális eseményt valósítunk meg. A Munkácsy és kora című tárlaton, amely a Puskin Szépművészeti Múzeum, a Tretyakov Galéria, a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria együttműködésével jött létre, több mint 50 festmény szerepel. Tudjuk, hogy Oroszország erősen fővárosközpontú – Moszkvában 14 millióan laknak – s azt tapasztaltuk, hogy az orosz vidéki városok lakói egyre inkább vágynak kulturális programokra. Ezért választottuk ki azokat a városokat, ahol magyar külképviselet működik vagy hamarosan megnyitásra kerül. A programokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Balassi Intézet szerevezésében 200 millió forintos kormánykeretből rendezzük meg. Így olyan produkciókat válogattunk össze, hogy költségtakarékos, de mindenféleképpen látványos megjelenést biztosítsunk. S olyan együttesek lépnek fel, melyek egy adott műfajt kiválóan reprezentálnak. A rendezvénysorozaton bemutatkozik többek között a Magyar Állami Népi Együttes, melynek Magyar Rapszódia című produkcióját nagy siker övezte Nyugat-Európában és az USA-ban is. Most a magyar autentikus folklórkincset mutatják be Oroszországban, amelyet nagyon kedvel az orosz közönség. Külön zenei csemegének tartom az Omega-oratóriumot. 2013-ban az Omega együttes nagy sikerű koncertet adott Moszkvában. S most úgy döntöttünk, hogy az oratóriumot Moszkva legnevezetesebb és központi templomának, a Megváltó Krisztus-székesegyház egyik termében mutatjuk be. A Munkácsy-tárlathoz kapcsolódik Havasi Balázs Ecset és zongora című zenei produkciója. A Budapest Music Centerrel együttműködve pedig dzsesszkoncertet is tervezünk. A júniusi Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál keretében magyar filmhetet rendezünk, továbbá kortárs magyar versantológiát is megjelentetünk; 54 kortárs író mutatkozik be az olvasóknak. A Munkácsy-kiállításon kívül más képzőművészeti tárlattal is készülünk. Szentpéterváron és Jekatyerinburgban bemutatjuk a korszakalkotó Victor Vasarely, valamint a Moszkvában Robert Capa munkásságát. A moszkvai Gorkij parkban pedig filmvetítések, könnyűzenei koncertek, gasztronómiai és gyerekprogramok várják az érdeklődőket, főleg a fiatalokat. Tudjuk, hogy mindezekkel a programokkal, csak „felvillantjuk” a magyar kulturális kincseket, s a célunk az, hogy akik még jobban meg szeretnék ismerni hazánk kultúráját, látogassanak el Magyarországra.

 Volt már ilyen nagyszabású magyar kulturális programsorozat Oroszországban?

 – Tíz évvel ezelőtt tartottunk hasonló kulturális napokat Oroszországban. Azóta Oroszország, mint kulturális piac nagyon sokat változott, s ezért döntöttünk a mostani programsorozat mellett. Az oroszországi hagyományosan a világ nagy kultúrái közé tartozik, éppen ezért művészi téren el is vannak kényeztetve az orosz polgárok. A közönséget rászoktatták a magas kultúra szeretetére. Érthető, hogy ezért nagyon nehéz egy ilyen piacon megjelenni, s ezért kell a magyar kultúrát bemutatni Oroszországban.

 Mi a tapasztalata, mennyire ismerik Oroszországban a magyar kultúrát, s nálunk az oroszt? Az utóbbi azért is lényeges, mert a ’90-es évekig, sokan zsigerből elutasítottak mindent, ami orosz. Legyen az a nyelv vagy pedig kultúra.

 – Kétségtelen, hogy a XX. században Magyarország az orosz fél ellen harcolt, és sok sérelmet okoztunk egymásnak akkor, és a későbbiekben is. Tudjuk, hogy a német–orosz konfliktus okozta, sokkal mélyebb sebeket miként próbálta Moszkva és Berlin sikerrel begyógyítani. Németország mindent megtett annak érdekében, hogy az orosz közvéleményben a róluk élő negatív kép megváltozzon. S ezt elmondhatjuk hazánk és az orosz fél kapcsolata tekintetében is. Magyarországon egyre többen érdeklődnek az orosz kultúra iránt, és az oroszok is számon tartják a magyar művészeket; így Liszt Ferencet, Kodály Zoltánt és Bartók Bélát. Számos orosz fordító kiváló munkájának köszönhetően a XIX. és XX. századi magyar irodalom nagyjainak művei kaphatók Oroszországban. 2013-ban pedig nagyon örültem annak, amikor az Omega-koncertet követően az orosz nézők régi omegás lemezborítókat hoztak dedikálni.

 A sikeresség mértékegységét csupán a bemutatott produkciók, médiatudósítások mennyisége adja, vagy a magyar és külföldi kulturális szereplők közt létrejött, illetve elindított partnerkapcsolatok, közös projektek száma, tartóssága is?

 – A felsoroltak mind a sikeresség fokmérői lehetnek. Számos magyar művész, aki sikerrel szerepel Oroszországban, újra és újra szeretne ott koncertet adni, vagy új művével bemutatkozni. Azt szokták mondani, hogy a kultúra inkább viszi a pénzt, de nélküle mégis lehetetlen megteremteni azokat a feltételeket, melyek hozzájárulnak két ország közötti üzleti, gazdasági kapcsolatok eredményességéhez.

Medveczky Attila