|
 2015.04.24.
Ha másként nem, vaskézzel kell rendet
tenni
2014-ben az ellenőrzött könyvvizsgálók 40%-a fennakadt a rostán
Pankucsi Zoltán
adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár
összegzése szerint szükséges volt az a magyar kezdeményezés,
amely rendkívül szigorú ellenőrzési módszertan bevezetésével
indította meg a könyvvizsgálói felügyeletet. De a még erőteljesebb
fellépés a garancia, hogy a mostanihoz hasonló brókerbotrányokat
kivédhessük a jövőben.
Összefügg a Quaestor-botránnyal, hogy a Nemzetgazdasági
Minisztérium (NGM) zéró toleranciát hirdetett a csaló könyvvizsgálókkal
szemben?
– A pénzügyi szektorban működő cégek könyvvizsgálói
speciális tudással és tapasztalattal kell, hogy rendelkezzenek.
Lényegesen több ügyféllel „dolgoznak”, mint más szektorok
könyvvizsgálói, hiszen vizsgálatuk eredménye nemcsak a vizsgált
brókercégre, hanem az ott befektető vállalkozásokra, magánszemélyekre
is kihatással van. Az ő munkájukra épp ezért még nagyobb
figyelem irányul, vagyis ők sokkal nagyobb felelősséget
viselnek. A korábbinál is nagyobb szigorúság azért szükséges,
hogy a mostanihoz hasonló brókerbotrányok ne fordulhassanak elő
a jövőben, és időben ki lehessen szűrni azokat a cégeket,
ahol ilyen kockázatok előfordulhatnak.
Eddig miért nem jártak el a csaló könyvvizsgálókkal
szemben?
– Azok ellen a könyvvizsgálók ellen, akik nem az előírások
szerint végezték a munkájukat – akár a Magyar Könyvvizsgálói
Kamara, akár a nemzetgazdasági tárca ellenőrzése során derült
erre fény –, a kamara indított fegyelmi eljárást, és
szankcionált. Mivel az NGM úgy találta, hogy ezek a szankciók
nem merítik ki maximálisan a törvény adta lehetőségeket, és
csekély az elrettentő erejük, ezért szigorításokra tett
javaslatot a kormánynak. Amennyiben a parlament elfogadja a
javaslatokat, a nemzetgazdasági tárcának közvetlenül is joga
lesz szankciókat alkalmazni. Így – többek között – lehetősége
lesz a speciális könyvvizsgálói minősítéseket visszavonni,
súlyos, az eddigiek többszörösét jelentő pénzbírságot
kiszabni, és akár a tevékenységtől is eltiltani a könyvvizsgálót.
Hogy működhettek évtizedekig háboríthatatlanul a
csaló cégek?
– Mivel a csaló pénzügyi cégekkel együtt a könyvvizsgálók
felelőssége is felvetődött, érdemes tisztázni ezt a témát.
Elvileg két módon lehet egy könyvvizsgáló felelős. Egyrészt
lehet, hogy szándékosan összejátszott ügyfelével, vagyis
tudott a csalásról és aktívan részt is vett benne, másrészt
az is előfordulhat, hogy nem összejátszásról van szó, hanem
arról, hogy nem végezte el kellő alapossággal a munkáját, és
emiatt nem vette észre a csalásokat. De az sem zárható ki,
hogy a fehérgalléros bűnözők őt is megtévesztették, félrevezették.
Azt azonban, hogy ezekben a brókerbotrányokban, a csalásban érintett
volt-e a könyvvizsgáló, csak a nyomozó hatóság tudja kideríteni.
A könyvvizsgálónak az a felelőssége, hogy részrehajlás nélkül,
objektív alapon, lelkiismeretesen végrehajtsa az összes könyvvizsgálati
standardot, és ennek keretében elvégezze a csalások felderítésére
szolgáló eljárásokat is. Az NGM pedig azt vizsgálja, hogy a könyvvizsgáló
ezen eljárásokat megfelelően végrehajtotta-e, és így a saját
jogkörében megtett-e mindent a csalások megakadályozása,
illetve felderítése érdekében. Ha nem, akkor komoly szankciókra
számíthat.
Mi az elvárás a könyvvizsgálókkal szemben, mennyire
kell kételkedniük az adatokban?
– Vizsgálataink kimutatták, hogy több könyvvizsgálónál
hiányzik az elvárt szakmai szkepticizmus. A könyvvizsgáló a
megbízása során végig köteles szakmai értelemben kételkedni
az ügyfelétől akár szóban, akár írásban kapott információk,
a begyűjtött dokumentumok valódiságában, az abban foglaltak
helyességében. Az állítások valódiságának, helyességének
megítéléséhez, ha szükségesnek látja, saját szakértőt is
bevonhat a vizsgálatba. Az a könyvvizsgáló, aki nem jól méri
fel, hogy a tudása és tapasztalata mire elegendő, és mire nem,
majd emiatt vakon elfogad mindent, amit az ügyfele állít, súlyosan
megsérti a könyvvizsgálati standardokat, egyúttal alapvetően
veszélyezteti a könyvvizsgálati munkába vetett bizalmat.
Mivel büntethetők a csaláson ért könyvvizsgálók?
– A csalásokban résztvevő könyvvizsgáló szankcionálása
túlmutat a közfelügyeleti tevékenységen. Ez büntetőjogi
kategória, a felderítés, a tényállás tisztázása is a
nyomozóhatóság feladatköre. Az NGM minőségellenőrzései
arra tudnak rávilágítani, ha egy könyvvizsgáló nem tartotta
be maximálisan a könyvvizsgálati standardokban és az egyéb
jogszabályokban foglaltakat. Ezekre az esetekre közvetlenül az
NGM által kiszabható szankciórendszert dolgoztunk ki és tártunk
a kormány elé. Véleményem szerint például a pénzbírság
lehetséges összegének az eddigi többszörösére történő
emelése, valamint egyéb szankciók megfelelően elrettentő és
visszatartó erővel bírnak majd a hanyag vagy csaló könyvvizsgálókkal
szemben, és egyértelműen megtisztítják a piacot az arra
alkalmatlan könyvvizsgálóktól. Ha az Országgyűlés elfogadja
javaslatainkat, akár több százmillió forintos büntetést is
kiszabhat az NGM. A pénzügyi rendszer biztonsága érdekében
nincs helye a hosszas, elhúzódó kamarai eljárásoknak. Ha egyértelműen
megállapítható a könyvvizsgáló mulasztása, akkor azonnal
intézkednünk kell és ezt meg is tesszük. Terveink szerint a közérdeklődésű
cégek könyvvizsgálati piacára való belépéshez lényegesen több
feltételt kell majd teljesíteniük a könyvvizsgálóknak.
2013-ban bevezették a könyvvizsgálói felügyeletet.
Nem vált be?
– Az NGM 2013 júliusától végez közfelügyeleti tevékenységet
a könyvvizsgálók felett. A vizsgálatok a legszigorúbb és
legfrissebb nemzetközi szabványok alapján történnek. Ennek
eredményeként a könyvvizsgálói piac sokat tisztult az elmúlt
másfél évben: 2014-ben az ellenőrzött könyvvizsgálók 40%-a
megbukott, sokan visszaadták a megbízásukat, mert belátták,
hogy nem tudnak megfelelni az elvárásainknak.
Mit takar az együttműködési megállapodás az
amerikai könyvvizsgáló hatósággal?
– Ez egy egyértelmű és rendkívül fontos visszaigazolás
az NGM közfelügyeleti eredményeivel, munkájával kapcsolatban.
Az amerikai közfelügyeleti hatóság, a Public Company
Accounting Oversight Board csak a legmagasabb színvonalon működő
felügyeleti szervezetekkel lép együttműködésre. Ezt jól
szemlélteti, hogy eddig – Magyarországgal együtt – az unióban
is csak kilenc állam (köztük Dánia, Svédország, Finnország,
Franciaország, Spanyolország, Németország, Nagy Britannia és
Hollandia) volt képes megfelelni a követelményeinek. A magyar
és az amerikai hatóság már 2015-ben közösen ellenőrzi a
mindkettejük hatáskörébe tartozó könyvvizsgálókat.
Medveczky Attila
|
