vissza a főoldalra

 2015.08.07. 

Hét vezér, egy irány

A nemzetpolitika mindig a magyar kormány „gondolkodásának fősodrában” van – erről biztosította a Kárpát-medencei magyar közösségeket Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár Hét vezér, egy irány? című i pódiumbeszélgetésén.

Az államtitkár mellett hat külhoni magyar párt vezetőjének részvételével rendezett fórumon Potápi emlékeztetett az egyszerűsített honosításra, amely keretén belül már 750 000 igénylő kérte a magyar állampolgárságot. Említette a Határtalanul, a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi-programokat, valamint a Kárpát-medencei közös fórumokról, a Magyar Állandó Értekezletről, a Magyar Diaszpóra Tanácsról és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról is beszélt.

A magyarság demográfiai gondjaira utalva kijelentette: a cél az, hogy több magyar gyerek szülessen, és a vegyes házasságban született gyermekek is kötődjenek a magyarsághoz. A szülőföldön való boldoguláshoz a magyar emberek gazdasági megerősítésére van szükség, ezért a magyar nemzetpolitika figyelmet fordít a magyar gazdasági szereplők megerősítésére is, hogy azok magyar embereket foglalkoztassanak és így is biztosítsanak magyar jövőt a szülőföldön.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az ukrán háború nagy zűrzavart okoz mind Kárpátalján, mind egész Ukrajnában. A minszki megállapodás hatására csökkentek a harcok, úgy tűnik, hogy befagy a konfliktus, hosszú távú megoldás viszont nem körvonalazódik. Kétséges, hogy a minszki folyamatot be tudják fejezni. A népesség békét szeretne, de folytatódik a mozgósítás, emiatt az emberek menekülnek és külföldön vállalnak munkát. A katonai dzsipek megjelenése és a lövöldözés igencsak megrázta a közösséget, minthogy Kárpátalja mindeddig a béke szigetének számított Ukrajnában. Súlyos probléma, hogy Ukrajnában a mai napig magánhadseregek működnek, az egyik a munkácsi lövöldözésben részes Jobb Szektor nevezetű párté. Porosenko elnök ugyan kijelentette, hogy felszámolják a magánseregeket, de a Jobb Szektor serege mégis működik, 18 hadosztálya van, ebből kettő a fronton harcol, 16 Ukrajna különböző pontjain tevékenykedik. További problémaként nevezte meg a turizmus hanyatlását, azt, hogy a kárpátaljaiak nem tolerálják, ha nem helyiek a vezetőik, hogy megtöbbszöröződtek a belügyi egységek a térségben. Gondot okoz, hogy a választási törvény diszkriminatív, csak pártok jelöltjei indulhatnak, és hogy megemelték a parlamenti bejutási küszöböt 3-ról 5 százalékra.

Brenzovics elmondta, hogy a nagymértékű elvándorlás mellett rendkívül fontos Kárpátalján a magyarországi segítség. Jelentős anyaországi támogatás a kárpátaljai pedagógusok bérének kiegészítése, az óvodai élelmezési költségek átvállalása, valamint a térség önkormányzatainak együttműködése magyarországi önkormányzatokkal.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „nemzetpolitikai bravúr” volt, amikor a magyarság eljutott odáig, hogy Szerbia megkövette a világháború után kollektív bűnösnek minősített magyarságot és vezetője fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.

Rámutatott, a migráció a vajdasági magyarságnak is hatalmas gond, az a 70 ezer ember, aki bejött Magyarországra, a Vajdaságon haladt át. Pásztor István szerint a megoldás szempontjából a magyarság egymaga nem sokat tehet, a problémát nemzetközi szinten kell orvosolni, de a szerb–magyar határon felépülő kerítéstől a vajdasági magyarok azt remélik, hogy a migránsok elkerülik ezt a térséget.

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke elmondta, a bevándorlás a felvidéki magyarságot is érinti, mert a hat, menekülteket befogadó szlovákiai intézmény közül ötöt magyarlakta területeken alakítottak ki. Bősben most aláírásgyűjtés folyik ez ellen, mert akár biztonsági kockázatnak is tekinthető, hogy 500 bevándorlót akarnak telepíteni az erőmű gátja mellé.

Felvidéken is veszélyben van a magyar oktatás, viszont jó hír, hogy Komáromnak ismét magyar polgármestere van.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, illetve Hordósi Dániel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége alelnöke az általuk képviselt magyar közösségek számbeli sérülékenységét ecsetelte, utóbbi ennek érzékeltetésére ezt mondta: Tusványoson egy nap többen fordulnak meg, mint ahány magyar maradt (mintegy 14 ezer) Horvátországban.

A házigazda Erdély képviseletében jelen lévő Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy a közösség megmaradására és fejlődésére az autonómia a megoldás. Kitért a romániai közéletben jelen lévő korrupcióra, amelynek legfőbb ellenszerét az EMNP a föderális államszerkezetben, a regionalizmusban, a döntéshozatal közösségi szintre szállításában látja. Úgy vélte, az erdélyi magyarságnak a korrupcióval szemben kell „kerítést” emelnie. Azt mondta, nem szabad hagyni, hogy egyetlen magyart is ártatlanul hurcoljanak meg, viszont senki se bújjon az etnikai hovatartozása mögé, „amikor elviszi a DNA (a korrupcióellenes ügyészég); azért, mert valaki magyar, nem biztos, hogy ártatlan”.

A közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva a fórum végén Potápi Árpád elmondta, természetes, hogy a magyar nemzetbiztonsági kabinetet foglalkoztatja az ország szomszédságában zajló háború, amely a magyarságot is érinti. Leszögezte: a magyar közösségnek semmi köze a kelet-ukrajnai háborúhoz és Budapest számára fontos, hogy a kárpátaljai magyarokat ne vigyék be ebbe a konfliktusba.

Märle Tamás összeállítása