|
 2015.08.07.
A városfejlesztés
négy pillére
Az alvóvárosi jelleget új munkahelyek létrehozásával kell
megszüntetni
Öt évre szóló,
összesen 40 milliárd forintos fejlesztési programban állapodott
meg Orbán Viktor miniszterelnök július 3-án Érden, ahol a
Modern városok program részeként együttműködési megállapodást
írt alá T. Mészáros András városvezetővel. Polgármester
urat arról kérdeztük, hogy a támogatást szabad felhasználásra
kapja-e a város, s hogy mennyire nehezíti meg az uniós forrásokhoz
való hozzáférést Érd közép-magyarországi régióba tartozása.
Július 22-én előadást tartott a Tusványosi
Szabadegyetemen. Mi volt a téma?
– Kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, ahol a Kárpát-medencei
gazdaságpolitika aktuális kihívásait vitattuk meg. Érd példáján
keresztül azt mutattam be, hogy a magyarországi gazdaságfejlesztési
koncepcióba miként illeszkednek bele a közepes nagyságú városok.
Hiszen az a leglényegesebb, hogy egy gazdaságfejlesztési
program hogyan alapozza meg egy Érd nagyságú, hetvenezres város
jövőjét.
Miként esett a választás éppen Érd polgármesterére?
– A Pro Minoritate Alapítvány hívott meg erre a rendezvényre,
bizonyára azért, mert 40 milliárd forintos támogatást ad a
kormány Érd városának, amelyet a miniszterelnök a közelmúltban
jelentett be. Erről a fejlesztési programról július 21-én
kormányhatározat is született. Ami azt jelenti, hogy a következő
öt év során a város évi 10-12 milliárdos költségvetése
szinte megduplázódik. Ez egy történelmi lehetőség, soha
ekkora fejlesztési forrás nem állt még a város rendelkezésére.
Érd városa a közép-magyarországi régióba tartozik,
Budapesttel együtt. Ez mennyiben nehezíti meg az uniós fejlesztési
forrásokhoz való hozzáférést?
– Ez a legégetőbb kérdés, és éppen ezért lényeges
a kormányhatározat. A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban ez a
régió minimális uniós pénzhez jut, mert Budapest fejlettsége
„eltakarja” Pest megye fejletlenségét. Ezért nem vagyunk
jogosultak sem a strukturális, sem a kohéziós alapokra – lényegében
semmire sem, ami az EU-s lehetőségeket illeti.
Miként oszlik el évente a forrás, és hogyan kötődik
ez a város Batthyány-programjához?
– Kiemelendő, hogy az évi 8-8 milliárdos támogatást
nem szabad felhasználásra kapja a város, hanem a Batthyány
2020-program megvalósítására. Funkcióban pedig úgy, hogy az
említett programnak négy alprogramja létezik: gazdaságfejlesztési,
intézményfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és a
helyi nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó. Ez a városfejlesztés
négy pillére. A gazdaságfejlesztési alprogram legfontosabb
eleme, hogy ipari, gazdasági övezetek létrehozására az állam
200 hektárt megvásárol, és 99 évre a város használatába
adja. 40-50 hektáros darabokban 4-6 fejlesztési övezetet alakíthatunk
így ki, de úgy, hogy ezek 98 százalékban a város külterületein
lesznek, és nem terhelik a lakott részeket. Az ipari park létesítése
által több munkahely jön létre, növekszik ezáltal az iparűzési
adó mértéke, s mindez lehetővé teszi a többi alprogramban
szereplő terv megvalósítását. A gazdaságfejlesztési pillérhez
más beruházások is tartoznak. Így egy tizenkét hektáros záportározó,
a Velencei út mellett egy szabadidőközpont, illetve Duna-parti
gyógy- és sportközpont kialakítása. Mindez szintén
munkahelyeket teremt, s olyan lehetőségeket, hogy az érdieknek
ne kelljen Budapesten dolgozniuk. Jelenleg 30 ezer lakos ingázik
a főváros és Érd között. Az alvóvárosi jelleget pedig csak
új munkahelyek létrehozásával lehet megszüntetni. Célunk,
hogy az érdiek helyben dolgozzanak, s nálunk vállalkozzanak,
szolgáltassanak, s ezáltal élő, fiatalos várossá válhatunk.
A második pillér az intézményfejlesztés, hiszen a helyi vállalkozók,
lakosok kulturális programokon szeretnének részt venni, meg
kell oldani gyermekeik számára az iskolai ellátást is. Ezért
Felső-Parkvárosban létrehozunk egy köznevelési, egészségügyi
és sportcentrumot, újjáépítjük, és gimnáziumi tagozattal bővítjük
a Batthyány iskolát, és fejlesztjük a Telekit is. Felújítjuk
a Fácán közi óvodát, szakképzési központot hozunk létre a
városban, és ide költözik a KLIK megyei központja is.
Emellett rendőrség, bíróság, ügyészség és járásközpont
kialakítása is szerepel a Batthyány 2020-programban. A közszolgáltatási
alprogram a város közműhálózatának fejlesztéséről szól.
Szerepel benne a nagy forgalmú közúti csomópontok rendezése,
valamint a vízelvezetési program második üteme, a hulladékgazdálkodási
rendszer és a közösségi közlekedés fejlesztése is. A
negyedik pillér a nemzeti vagyon. Minden településen léteznek
állami tulajdonú területek. A Sóskúttól átkapcsolt területen
lévő lőteret Érd megkapja az államtól, és ezzel a területtel
a város gazdálkodhat a jövőben. Célunk, hogy olyan terveket
dolgozzunk ki, melyek arra mutatnak, hogy hasznosabban tudjunk az
állami tulajdonú ingatlanokkal, területekkel gazdálkodni.
Igaz, hogy a mostaninál egészségesebb településszerkezetet
szeretnének létrehozni?
– Dehogyis! Nagyon egészséges a város településszerkezete,
hiszen kertes, családi házban lakik az érdiek 97%-a. Ezen a
struktúrán nem is akarunk változtatni. Az viszont problémát
jelent, hogy hozzávetőlegesen 350 kilométernyi utat, 100 kilométernyi
járdát kéne építenünk.
Akkor miért nem nagymértékű útépítésre fordítja
a város a kormányzati támogatást?
– A szükséges 350 kilométernyi aszfaltút megépítése
30-35 milliárd forint, és csupán ötmilliárd maradna az egyéb
fejlesztésekre. Arra is gondolni kell, hogy az újonnan létrejött
úthálózatot miből tudná a város fenntartani. Ezért először
a forrásoldalt kell megalapozni, abból lehet pénz útépítésre.
Medveczky Attila
|
